VARGA GÉZA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kollégák! A bizottsági ülésen a kisebbségi vélemény egyik sarkalatos pontja volt az az ombudsmani jelentés, amelyik a földbizottságokkal foglalkozik. Ellenzéki képviselőtársaim többsége osztozott az ombudsman véleményével, ami azt jelenti, hogy az ombudsman megkérdőjelezte a földbizottságok legitimitását és azt, hogy azok, akiket ez érint, nincsenek benne ebben a döntésben.

Kiküszöbölendő a tervezetnek ezt a hiányosságát, a bizottságban tárgyaltuk azt, hogy hogyan, milyen körben, milyen merítéssel kellene a földbizottságokat megválasztani. Elhangzott részünkről, hogy minél szélesebbre kellene tárni ezt a kaput, hiszen a földet mi továbbra is a magyar vidék egyik legfontosabb munkahelyteremtő eszközének tekintjük, és mint ilyen, a vidéki gazdaság középpontjában áll a föld, ez a legfontosabb eszköz. Ennek megfelelően a föld nem csak konkrétan a földhasználókat vagy a földtulajdonosokat érinti. Ezért a földbizottságok megválasztását mi a település teljes lakosságára kiterjesztenénk, tudván azt, hogy az agrárkamara megválasztásakor az érdektelenség volt a jellemző, mert akiket nem érintett a dolog, azok nem mentek el. Valószínűleg itt is ez a helyzet adódna elő. Azok viszont, akik jelenleg nem földtulajdonosok, nem földhasználók, de terveznek ilyet, az ő vagy a gyermekeik, azaz a fiatalok belépése szempontjából, valamint - ami a leglényegesebb - a helyi gazdaság részeként tekintjük a földet, ezért szélesebb alapokra szeretnénk helyezni a földbizottságok megválasztását, mintsem csak a földhasználók és a földbérlők.

A tervezet kapcsán tárgyaltunk az osztatlan közös tulajdon kérdéséről is. Erre nem kaptunk megnyugtató választ a helyettes államtitkár úrtól, a kormány előterjesztőjétől, mondván, hogy azokkal az anomáliákkal, amiket felvetettünk, egyetért, de ezt majd kormányrendelet fogja szabályozni. Itt az az aggályunk, hogy e törvény hatálybalépése és a majdan, valamikor határidő nélkül megszületendő kormányrendelet között az osztatlan közös tulajdon vonatkozásában lehetnek bizonytalanságok, konfliktusok és jogi viták.

Úgy látjuk, hogy a vetőmagtermelők lobbiérdeke erősebb, mint kellene. Miközben az előttünk lévő javaslat egyes pontjai az állattenyésztőkre akár hátrányosak is lehetnek, addig a vetőmagtermelőknél azt az érvet kaptuk a kormány-előterjesztőtől - amit nem fogadtunk el kisebbségből -, hogy megkérdezték az Agrárgazdasági Kutató Intézetet, és ott néhány tucatra tehető azoknak a vetőmagtermelőknek a száma, akik oly módon élveznek kedvezményt a törvény kapcsán, hogy ők 1800 hektárra tehetik fel a felső határt. Mi ezt cáfoltuk azzal, hogy sokkal több az a gazdaság, amelyik vetőmagtermesztéssel foglalkozik, teljesen fals adat ez a néhány tucatnyi, hiszen már az vetőmagtermesztőnek számít, ha valaki, egy gazdaság az általa művelt terület 10 százalékán vetőmagot állít elő, mert már akkor jogosultságot szerez a térmértéki korlátok emelésére.

Végezetül engedjék meg, hogy elmondjam, hogy államtitkár-helyettes úr, a kormány-előterjesztő gyakorlatilag beismerte, hogy ez a rendelet a jelenlegi földhasználót a májusban elfogadott földforgalmi törvényhez hasonlóan bebetonozza azzal, hogy az átmeneti rendelkezések sem vonatkoznak azokra a gazdaságokra, akármilyen méretűek, akármilyen gazdálkodást folytatnak, amelyeknek már érvényes bérleti szerződésük van, és azt a jelenséget sem kezeli, hogy ezek idő előtti bérletiszerződés-hosszabbításokra beszélték rá a földtulajdonosokat. Mi ezt továbbra is súlyos pontnak tartjuk.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu