GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Ékes képviselőtársam a folytonosságról beszél, és a folytonosság által okozott teherről. A panelfelújítás kapcsán 40 milliárd forintos terhet említett.

Képviselőtársam, csak azért, hogy az emlékképei ne legyenek hiányosak: az 1990-es évek legvége, a 2000-es évek legeleje, emlékszik a lakáshitelezési programra, évente az azt követő kormányoknak 100 meg 200 milliárd forintos terhet jelentett; nem egyszerit, hanem évente. És meg lehet nézni azt is, hogy kik voltak a haszonélvezői ennek a történetnek.

De vissza ehhez a napirendi ponthoz: először úgy eljárni, hogy minden rezsiköltségbeli tételt megemelnek folyamatosan, fokozatosan, majd utána annak egy részét visszaadva dicshimnuszt zengenek arról, hogy önök rezsit csökkentenek, ez az én személyes megítélésem szerint eléggé szégyenletes dolog.

(13.00)

A másik része a dolognak, hogy a fenntartható rezsicsökkentés tekintetében, ahogy Kovács képviselőtársam mondta, úgy bizony igen, akár a panelfelújítási programok továbbvitelével kapcsolatosan, de akár a lakások szigetelési vagy a családi házak szigetelési programjának megvalósításával kapcsolatban, amihez európai uniós források sokaságát tudták volna lehívni, lett volna szükségszerű, hogy lépjenek. Ezt nem tették, nem, ezt nem tartották fontosnak. Nemcsak az energiafelhasználás tekintetében való csökkentés nem vitte előbbre önöket, hanem az sem, hogy ez adott esetben munkahelyek tízezreit jelenthette volna. Ez sem számított egy olyan Magyarországon, ahol ma kevesebben tudnak dolgozni, mint a kormányváltást megelőző esztendőben. És hát nem beszélek akkor még a megújuló energiaforrások fel nem használásáról, hiszen ebben sem léptek semmit előre.

Nagyjából tehát azt szeretném mondani, hogy az, amit csinálnak a rezsicsökkentés meg az energia felhasználásának a csökkentése tekintetében, az olyan típusú nem igazmondás, mint amit a foglalkoztatás kapcsán szoktak mondani.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Forrás: parlament.hu