ELNÖK: Mélyen tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Honfitársaim! Mindenekelőtt kötelességem köszönetet mondani elsősorban minden újonnan megválasztott képviselőtársam nevében; a polgárok bizalmát kell megköszönnöm, a bizalmat, amellyel a tisztelt Ház tagjai sorába választottak bennünket.

Ugyancsak mindannyiunk nevében mondok köszönetet az elmúlt ciklus képviselőinek az elvégzett, óriási mennyiségű és jelentőségű munkáért, a helytállásért, amelynek révén, elkerülve az összeomlást, kiemeltük hazánkat a válságból, és megteremtettük egy új, XXI. századi állam- és nemzetépítés törvényi alapjait. Különös köszönet azoknak a volt képviselőtársainknak, akik azért nincsenek ma itt az új Országgyűlésben, mert - ezzel önmagukat is megfosztva a mandátumszerzés lehetőségétől - szavazatukkal hozzájárultak ahhoz a választójogi reformhoz, amelynek egyik legfontosabb következménye a kiosztható mandátumok az eddigieknek majd felére csökkentése.

Még mindig az egész Ház nevében kell megköszönjem az Országgyűlés Hivatala minden dolgozójának, hogy a több mint két évtized óta megszokott megbízhatósággal és odaadással segítették a képviselők munkáját az elmúlt négy esztendő során, és készítették elő az új összetételű Országgyűlés megalakulását.

Végül pedig a magam nevében köszönöm meg a tisztelt Ház belém vetett bizalmát, a jelölést és a leadott szavazatokat. Igyekszem megszolgálni. Ha azt nem is ígérhetem, hogy mindenki tetszésére, de azt igen, hogy a lelkiismeretem szavára hallgatva, kiszámíthatóan és méltányosan eljárva próbálom ezt tenni. Meggyőződésem szerint az Országgyűlés tekintélyének növekedése nemcsak az egész nemzet, de minden egyes képviselő és az általuk alkotott minden egyes párt érdeke is. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, mandátumuk betöltése során ennek szellemében tevékenykedjenek.

Az Országgyűlés méltóságának a képviselők viselkedésében is tükröződnie kell. Ez a választókkal szembeni tisztelet kifejezése és egyben fokmérője is. Ez pedig nem képzelhető el az emberi méltóság tiszteletben tartása nélkül, amely megillet minden embert és azok közösségeit, függetlenül attól, hogy egy kisebbséghez vagy a többséghez tartoznak-e.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mai alakuló ülésével nem csupán egy új törvényhozási ciklust kezdünk meg, hanem sok tekintetben egy új korszakot is. A rendszerváltozás kezdete utáni hetedik, jelentősen csökkentett létszámú Országgyűlés új házszabályi rendelkezések alapján a működés új útjait kell hogy kitapossa magának. Ugyanannyi munkát kevesebben, legalább a megszokott, de ha lehet, jobb színvonalon csak hatékonyabban megszervezve tudunk elvégezni.

A képviselők mellett most először kapcsolódnak be a törvényhozás munkájába a nemzetiségek szószólói is, miként hasonlóan történelmi jelentőségű az a tény, hogy ez Magyarország történelmében az első képviselőház, amelyik az általános és titkos, valamint egyenlő választójog alapján az egész nemzetet képviseli, azaz több mint Országgyűlés. Ez azonban nemcsak forma, de tartalom kérdése is kell legyen. A képviselők e Ház falai között pártok, azaz a részek tagjaiként szólalnak meg, de az egész, a nemzet érdekében kell politizálniuk. Az Országgyűlés mint testület pedig csak akkor tudja betölteni hivatását, az egész nemzet képviseletét, ha mi, képviselők legalább az alapvető sorskérdésekben, a történelem és a jövő állította kihívásokra adandó válaszokban megtaláljuk azt a közös nevezőt, amely oly fájdalmasan hiányzott közéletünkből az elmúlt majd negyedszázad alatt.

A tét ma sem kisebb, mint Széchenyi István korában, aki így fogalmazott a Stádiumban: "Az emberiségnek egy nemzetet megtartani, ez, és nem kevésb forog most kérdésben, 's rajtunk áll ennek szerencsés eszközlése."

Tisztelt Képviselőtársaim! A Teremtő kegyelméből és a választók megtisztelő bizalmából hetedszer tehettem képviselői esküt e Ház falai között, és másodszor választottak az Országgyűlés elnökévé. A kötelező szerénység és az élethez elengedhetetlenül szükséges derűlátás mellett is talán mondhatom, hogy már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt. (Derültség.)

A mai napot is beleértve, a választások óta eltelt idő eseményeit és nyilatkozatait figyelve csak óvatos reményre látok alapot, hogy az előttünk álló ciklusban magunk mögött tudjuk hagyni azokat a jobb sorsra érdemes energiákat emésztő, terméketlen küzdelmeket, amelyek szinte folyamatos kísérői voltak az 1990 óta zajló átalakulásnak. Mégis, meggyőződésem szerint a választások arra is valók, hogy a választók időről időre eldöntsék a politikai élet szereplői közötti vitákat. Most is ezt tették, s egyúttal megbíztak bennünket a négy esztendeje elkezdett országépítő munka folytatásával.

Tegyük hát ezt, tisztelt képviselőtársaim, együtt, különbözve, amiben muszáj, és egyetértve, amiben lehet. Ehhez kérek a Jóistentől mindannyiunknak jó egészséget, erőt, bölcsességet és kitartást. És jó munkát kívánok! (Hosszan tartó taps.)

Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlési törvény rendelkezései értelmében a háznagy az Országgyűlés tisztségviselője. Személyére nekem kell javaslatot tennem. Ennek alapján S/4. számú javaslatomban azt kezdeményezem, hogy az Országgyűlés Mátrai Márta asszonyt válassza meg háznaggyá.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésről szóló törvény 11. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a háznagy tisztségére jelölt személyről házbizottsági meghallgatás után határoz az Országgyűlés.

Most tehát húsz perc szünetet rendelek el, és kérem a házbizottság tagjait, szíveskedjenek a Delegációs terembe fáradni.

(Szünet: 14.06-14.45

Elnök: Kövér László

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Hegedűs Lorántné)

Forrás: parlament.hu