KEPLI LAJOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Nem azért jelentkeztem újra napirend utáni felszólalásra, mintha annyira szeretnék az üres kormánypárti padsorokhoz vagy az üres kormányzati bársonyszékekhez beszélni (Dunai Mónika felé fordulva:) - bocsánat, majdnem üres, még éppen nem üres padsorokhoz -, hanem mivel úgy tűnik, hogy ebben a 200 fősre szűkült Országgyűlésben továbbra is csak a Jobbik-frakció, illetve csak én magam mint képviselő foglalkozom időről időre visszatérően a Balaton ügyeivel, a Balaton mint nemzeti kincsünk és mint Közép-Európa legnagyobb édes vizű tava kérdéseivel. Ma az ingatlanügyletekről szeretnék néhány szót szólni.

Szerdán a partszakaszok szabaddá tételéről volt szó, hogy miként lehetne még több partszakaszt hozzáférhetővé tenni. Ma egy másik probléma kerül terítékre, amely több olyan ingatlanügyletet tartalmaz, amelyekben a mai napig nem született megoldás. Még 2000-ben, az SCD Group ügye akkorra vezethető vissza, amikor 3 millió forint alaptőkével megalakult, majd az első Orbán-kormány idején a Széchenyi-terv jóvoltából 2 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutott a cég szállodarekonstrukciókra. Nem sokkal később felvásárolta a kísértetiesen hasonló nevű SCD UK, tehát egy brit korlátolt felelősségű társaság. Majd 2005-ben a már több száz millió forintos forgalmat bonyolító cég felvásárolta a három balatoni turisztikai cég, a Balatontourist, a Siótour és a Zalatour, ezáltal lényegében az összes Balaton-parti kemping tulajdonjogát, így birtokába jutott szinte valamennyi Balaton-parti kemping. 2014-ig 28 luxusszálló és üdülőfalu felépítését ígérték 104 milliárd forint összegben, amelyből a mai napig, mint azt nyilván a képviselőtársaim is tudják, semmi nem valósult meg.

A tóparti ingatlanok értéke akkor szökött az egekbe, amikor 2006 novemberében az Országgyűlés az összes akkori országgyűlési frakció egyetértésével megszavazta a lényegében a cégre szabott lex SCD-t, amelynek értelmében úgy módosították a Balaton-törvényt, hogy a kempingek beépíthetőségét 8 százalékról 25 százalékra növelték, bizonyos feltételek esetén 50 százalék is megengedett, az építmények magasságát, a maximális beépítési magasságot pedig 4 és fél méterről 8 méterre emelték.

Lehetővé tette a törvénymódosítás a Balaton vízfelületéből addig engedély nélkül feltöltött területek fennmaradását is. Ez a módosítás kizárólag szintén az SCD Group érdekeit szolgálta, hiszen az elfogadás pillanatától több tízmilliárd forintnyi vagyonértékű joggal gyarapodott a cég. A magyar állam és az érintett önkormányzatok pedig károsodtak, miként az épített és természeti környezet is a rombolás lehetőségének biztosításával. Az ígért fejlesztések, ahogy már egyszer említettem, elmaradtak. Az SCD óriási haszonnal kiszállni igyekezett az üzletből, és végül, mint tudjuk, ki is szállt a balatoni portfóliójából. Az érintett önkormányzatoknak nem maradt más, mint hogy szemlélik a kihasználatlanul pangó területeket.

Ebben a ciklusban is már többször érdeklődtem a parlament falai között is egy 2011-es balatonvilágosi telekcserével és a hűtlen kezelés gyanúja miatti feljelentésemmel kapcsolatban. A mai napig nem született ebben sem ítélet. Húzódnak évek óta ezek a perek, és csak várunk, hogy lesz-e valami igazságszolgáltatás ezekben az ingatlanügyekben.

De ott van a Club Aliga ügye is; a volt pártüdülő eladásával kapcsolatban szintén a Jobbik, illetve Hegedűs Lorántné képviselőtársam tett annak idején feljelentést. És még sorolhatnám hosszan, hogy hány olyan ingatlan van a Balaton környékén, amelyet azzal a céllal, vagy ha nem is azzal a céllal, de azzal a történettel vettek meg, hogy majd különböző, sokmilliárdos beruházásokat hoznak létre azokon az ingatlanokon, és a mai napig egyikből sem valósult meg semmi. Annak idején volt jó néhány ilyen ügy ezzel kapcsolatban a parlamentben terítéken, de ezekben, még egyszer mondom, azóta sem született ítélet.

Balatonfőkajáron épül egy motoros-versenypálya. Az építkezések szemmel láthatóan, hiszen ott járok el mellette az autópályán hétről hétre, mintha megakadtak volna. Remélem, hogy nem jut erre a sorsra ez az ingatlanberuházás is. Ott is egy külföldi tulajdonú, illetőségű cég szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát.

Tisztelettel kérdezném tehát a kormány képviselőit, nem tudom, hogy választ fogok-e kapni rá, de azért megkérdezem, hogy mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy ezek az ingatlanok hasznosuljanak. A térség a turizmusból él vagy próbálna megélni, de leginkább csak próbálna megélni. Ezek az elmaradt beruházások, fejlesztések, ha nem is e cégek kivitelezésében, de mindenképpen hiányoznak a tópartról, és kiemelt üdülőövezetről van szó. Tehát komoly hátrányt jelent a Balatonnál élő embereknek munkahelyteremtésben, az önkormányzatoknak bevételben, és még sorolhatnám, de a természeti környezet is károsodott ezáltal. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Kérdezem tehát, mit kíván tenni a kormány, hogy ezt a jogi anomáliát megszüntesse. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu