DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is röviden arról szeretnék szólni, ami nincsen benne az elnöki vétóban, az elnöki levélben, nevezetesen, hogy ez a törvényjavaslat alaptörvény-ellenes módon egyrészt megsemmisíti a zöldhatóságokat, integrálja a kormányhivatalokba, legyengíti a környezetvédelmi engedélyezési eljárást, és csökkenti azokat a szakmai garanciákat, amelyek egyébként környezetvédelmi eljárásokban, a szakértők kiválasztásában eddig megvoltak. A 28/1991-es alkotmánybírósági határozat óta, amelynek érvényességén az új Alaptörvény nem változtatott, világos alkotmányos követelmény, hogy a természetvédelem egyszer már elért szintjét csökkenteni nem lehet. Innentől kezdve, azt gondolom, abban talán egyetértés van, hogy ezek az elsorvasztásra ítélt zöldhatóságok és szervezeti garanciák talán többet érnek, mint a Köztársasági Elnöki Hivatal egyetlen igazgatósága.

Ami pedig a vétót illeti, politikai vétóval élt az elnök, holott az előbbiek alapján az egészséges környezethez való jog, a jövő generációk érdekei miatt nyugodtan élhetett volna az alkotmányos vétó intézményével is. Nem tette meg. A köztársasági elnök úr, egyébként nagyon helyesen, azt kifogásolja, hogy ilyenkor bizonyos kiemelt beruházásoknál a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap.

És most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol Rogán Antaltól eltérően nem közös dolgainkról, hanem közös dolgaitokról szeretnék beszélni.

(10.00)

Tudniillik ez a kiemelt beruházási törvény hogyan született? 2006 tavaszán… ‑ nem is 2006, 2009… Nem, 2006 tavaszán nyújtotta be a szocialista kormány ezt a törvényjavaslatot, és volt egy MSZP-Fidesz-paktum, amely megengedte azt, önök közösen szavazták meg, az önök közös bűne, hogy ma Magyarországon létezik egy olyan jogintézmény, amelyik az életvilágot leginkább átalakító, a legsúlyosabb következményekkel járó beruházásoknál gyakorlatilag megsemmisíti az állampolgári részvételt, formálissá teszi a környezetvédelmi engedélyezést. Ez a folyamat viszont nem ekkor indult el. A 2002 és 2010 közötti időszakban először a környezetvédelmi törvény ügyféli jogállási szabályait gyengítették le, jött a 2003-as autópálya-törvény, az úgynevezett sztrádatörvény, aztán a Bajnai-féle kiemelt beruházási törvény, aztán az építési törvény, majd 2008-2009-ben a közigazgatási hatósági eljárási törvényben szűkítették le az állampolgári részvételi jogokat.

Az elmúlt négyéves ciklusban a kiemelt beruházási törvényt „olyan tökélyre” fejlesztették, hogy gyakorlatilag a kommunista rendszert meghazudtoló módon politikai komisszárok utasítást adhatnak az engedélyező hatóságnak. Most eljutunk odáig, hogy azoknál a beruházásoknál, amelyek a leginkább érintik az életvilágot, a leginkább érintik az emberek mindennapjait, a leginkább befolyásolják azt, hogy adott esetben egy ingatlan értéke hogyan változik, milyen porszennyezés várható, milyen egyéb kellemetlenségekkel kell szembenézniük a helyben élőknek, gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy a helyi polgárok önszerveződései, a helyben élő emberek beavatkozzanak ezekbe az eljárásokba.

Világossá szeretném tenni, hogy ez az önök közös bűne, akik ezt az országot 2002 óta kormányozzák. Ez a folyamat elindult 2002-ben, önök pedig arcátlan, pofátlan módon beteljesítik azt, amit a Gyurcsány-, Bajnai-kormányoknak nem sikerült. És világossá szeretném tenni azt is, hogy az LMP számára a jövőben is minden egyes olyan törvény elfogadhatatlan lesz, bármilyen nemes célra is hivatkoznak, amelyik külön törvényekben próbálja kivonni a nagyberuházásokat, a természeti örökséget veszélyeztető nagyberuházásokat a közösségi ellenőrzés alól. Minden egyes ilyen törvény egyetlen célt szolgál: hogy az önökhöz közeli oligarchák, meg az önökkel lepaktáló különböző multicégek minél szabadabban garázdálkodhassanak ebben az országban. Ha összesen öt nap áll rendelkezésre a hirdetményi kifüggesztéstől számítva, az azt jelenti, hogy a helyben élő emberek, a helyi egyesületek gyakorlatilagellehetetlenülnek ezekben a közigazgatási eljárásokban.

Lássunk világosan! Itt nem egy pizzéria engedélyezéséről van szó ezekben az ügyekben, nem a kisvállalkozások különböző vendéglátó-ipari beruházásairól van szó, arról van szó, amikor nagy tőkeerejű cégek vagy éppen az állam olyan beruházásokat eszközöl, amelyek alapvetően több generációra befolyásolják egy adott környezetnek az életminőségét. Önök és az önök elődei az ilyen eljárásokból akarják száműzni az állampolgárokat, az ilyen eljárásokból száműzték a sztrádatörvénnyel, az eredeti kiemelt beruházási törvénnyel is azokat az embereket, akik egyébként ezeknek a beruházásoknak a terhét cipelni fogják.

Szégyen, gyalázat, amit művelnek (Az elnök csenget.), és ebben pontos folytatói azoknak, akik 2010 előtt kormányozták az országot! Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu