KUCSÁK
LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a kedvességét.
Tisztelt Képvi­selőtársaim! Szeretném megköszönni mindazoknak, akik
hozzászóltak a vitában. Mindenekelőtt is kö­szönöm államtitkár úrnak a
támogató hozzászólását, és azokat a dolgokat, amelyeket államtitkár úr
meg­említett, ha megfelelő így, akkor én már külön nem hoznám szóba.

Engedjék
meg, hogy akkor az időbeli sorrendet némiképp felrúgva, az illem
kedvéért Dúró Dóra képviselő asszony hozzászólására reagáljak elsőként.
Annak örülök, hogy nagyrészt egyetértünk, a konkrét javaslatot illetően
pedig azt gondolom, hogy talán valószínűleg támogatható is lesz, ahogy
ezt meg­fejtettem a mondanivalójából. Ezt külön köszönöm. Valóban
szerintem is előrelépést jelent a „Digitális jólét” alapcsomag, mint
ahogy egyébként fontosnak tartom, tartjuk magunk is a „Digitális jólét”
stra­tégiát is. Hogy most időben van, késve vagyunk ebben, vagy lehetett
volna-e ezt gyorsabban tenni, nagyobb lépésekben, ez mindig vita
kérdése, kor­mánypárt és ellenzék között ez szerintem nagyjából
természetes is. A lényege a dolognak az, hogy ezen célkitűzéseket és
ezeket a tartalmakat igyekezzünk a rendelkezésre álló eszközök tárházát
bevonva minél hatékonyabban végrehajtani.

A
versenyhátrány Magyarország kontra Nyugat-Európa összehasonlításokat
adott esetben szerintem a Kulturális bizottságban akár egy NMHH-s
beszá­moló kapcsán is érdemes lehet napirendre hozni. Már csak azért is,
mert sokféle szempont előhozható, és ha előhozunk például egy dán
esetet vagy egy dán összevetést, akkor azért arról is érdemes
meg­em­lé­kez­nünk, hogy a dán történelem, akár a közel­múlt­béli
történelem mit foglalt magában és a magyar­országi közelmúltbéli
történelem is mit foglalt magá­ban. De én sem szeretnék ebbe belemenni,
hiszen éppen azt indítványoztam, hogy talán ezt szakmai alapon akár a
Kulturális bizottságban megvitat­hatjuk. Biztos, hogy egy érdekes
párbeszéd alakulna ki ebből.

A
magyarországi fiatalokkal összefüggésben tö­ké­letesen egyetértünk,
valóban a kutatások is alá­támasztják azt, hogy a fiatalok nagyon-nagyon
sok időt töltenek az interneten - idézőjelben -, ami egy
olyan körülmény, amivel nyilván kezdenünk kell valamit érdemben.

(12.20)

Rengeteg
hasznos dologgal találkozhatnak ott, ez mindenképpen üdvözlendő. Az,
hogy ezeket az eszközöket tökéletesen napi szinten, minden percben
használják, szintén egy üdvözlendő dolog, s emellett kell megteremtenünk
a feltételeket, ami megint csak nagyon fontos. Ebben a kormány
egyébként cselekvőleg vesz részt, és a továbbiakban is ez úgy fog
zajlani, hogy azokra a veszélyjelenségekre is felhívjuk a figyelmet, a
gyerekekét, fiatalokét, szülőkét és nagyszülőkét egyaránt, amelyek
leselkednek rájuk, és hogy milyen módon lehet ellenállni ezeknek a
veszélyeztető tényezőknek. A jövőért érzett felelősség tudatában ez
mindenképpen egy nagyon fontos tennivalónk közösen is. Én ezt magam is
rendkívül jelentős kérdésnek tartom.

Az
e-közigazgatással összefüggésben annyit szeretnék emlékeztetésképpen
elmondani, hogy ha visszatekint néhány évre Magyarországon, akkor ebben
jelentős előremozdulás tapasztalható. Bízom benne, hogy ebben
egyetértünk. Nem a folyamat végéről beszélünk, hanem egy helyzetképről.
Én úgy gondolom, hogy ennyi legalábbis elmondható. De köszönöm szépen a
hozzászólását.

Szakács László
képviselő úrnak szeretném jelezni - megkérem Legény Zsolt képviselő
urat, hogy legyen kedves tolmácsolni neki -, megköszönve a képviselő úr
felvetéseit is, aki azt mondta, hogy a céllal egyetértünk, eddig jó,
eddig ötösre értékeltem a magam részéről a felszólalást, utána pedig azt
mondta, hogy de csak a célban. Aztán később azt mondta, hogy a
gondolkodásunk iránya rossz. Márpedig ha a célra tartás ügyében
egyetértünk, és az irányra azt mondja, hogy rossz, akkor ez számomra egy
kicsit nehezen feloldható dolog, de biztos az én készülékemben van a
hiba.

Ott viszont már
nem gondolnám, amikor azt fogalmazta meg Szakács képviselő úr, hogy
önök, tehát mi, megdrágítottuk ezeket a szolgáltatásokat. Nem, mi nem
drágítottuk meg ezeket a szolgáltatásokat. Ezzel a konkrét javaslattal
és ennek az előzményével mi biztosan nem drágítottunk, már csak azért
sem, mert az előző, a tavaszi javaslatunknak - ahogy azt Fónagy János
államtitkár úr is említette - a ha­tá­lyo­sulása most fog bekövetkezni.
Ha Szakács képviselő úr a jövőbe lát és a jelenben éli meg azt, amit ő
vélelmez, hogy majd hogyan is realizálódik ez a piac területén, azt neki
kell valahogy megfejtenie. Október végén lép hatályba a tavaszi
módosításunk, tehát a jelenbéli rémítő eseteket felhozni legalábbis a
költői túlzás kategóriájába sorolható.

Említette
Szakács képviselő úr azt is, mi a szek­torális adókkal milyen
nehézséget okoztunk az országnak és az ország lakosságának. Ezt én a
magam részéről szeretném visszautasítani. Az lenne a nagyon fontos egy
szocialista képviselő részéről, hogy az önvizsgálat kategóriájában
mozogva föltegye magának a kérdést, hogy milyen helyzetet is idéztek
önök elő 2010-ig, amely után a mi kormányunknak kellett megpróbálni
rendet tenni a gazdasági életben is. És mi nem azt az utat választottuk,
amit önök egyébként gyakorlatként alkalmaztak nagyon hosszú időn
keresztül, hogy konkrétan az állampolgárokra minél nagyobb terheket
tettünk rá, hanem a kormány megkereste azokat a lehetőségeket, hogy
melyek azok a szektorok, ahová nagyobb terhet lehet róni annak
érdekében, hogy az ország és az ország gazdasága kimásszon ebből a
rendkívül nagy gödörből. Nem kölcsönök felvételével, képviselő úr, ezt
fontos hangsúlyozni, mert önök ezt a gyakorlatot alkalmazták megint
csak, kölcsönöket, hiteleket vettek föl, és ezeket jobbára nem is
önöknek kellett az önök kormányzása alatt törleszteni, hanem az önök
után következő kormányoknak. Ismert ez a metódus, Margaret Thatcher
fogalmazta meg, hogy ő még nem nagyon találkozott olyan munkáspárti
kormánnyal, amely nemcsak hogy fölvette volna a hitelt, hanem vissza is
fizette volna. Ezt önök tökéletesen alkalmazták, csak ez nem szolgálja
az ország érdekét.

Mi
nem hitelfelvétellel próbáltuk ezeket a kérdéseket kezelni és megoldani,
hanem az ország gazdaságát egy más pályára, egy fejlődő pályára tenni,
és nyilván nehézségek árán, de már most mutatkozik, hogy ennek milyen
eredményei vannak. Itt azt javasolnám, hogy akik eladósították az
országot, és az országon belül nemcsak az államháztartás került nehéz
helyzetbe, hanem az önkormányzati szféra és a családok is, ott nem lenne
baj, ha kicsit nagyobb lenne az önvizsgálat készsége és képessége.

Végezetül
annyit még, hogy szintén említette Szakács képviselő úr, hogy az NMHH
vezetője itt a parlament előtt nem jelent meg személyesen, hogy
beszámoljon arról, hogy az NMHH tevékenységi körében mik történtek és
mik miért történtek. Szeretném a képviselő úr figyelmét felhívni arra,
hogy a parlamenti döntésnek megfelelően az NMHH vezetője beszámol a
parlament Kulturális bizottságában. A kulturális bizottsági tagok
mellett egyébként más bizottságban tevékenykedő képviselőtársaink is
jelen lehetnek ezeken a beszámolókon. S azt is szeretném önöknek
tájékoztatásképpen elmondani, hogy az NMHH vezetője minden egyes
alkalommal személyesen is részt vesz, szakértő kollégáival együtt, és
áll rendelkezésre a különféle kérdések, felvetések megvitatásában és
megválaszolásában.

Summázva
az egészet szeretném még egyszer megköszönni a hozzászólásokat, és
abban bízom, hogy mivel ez a javaslatunk is a szolgáltatást igénybe
vevők, tehát a lakosság érdekeit szolgálja, annak érdekében, hogy minél
többen juthassanak a szélessávúinternet-használat lehetőségéhez, és
ezáltal is még inkább tudjuk növelni Magyarországon a digitális
kompetencia szintjét, úgy gondolom, hogy ezek üdvözlendő változások,
mint ahogy a lakhely elhagyása esetén is lehessen kilépni a konkrét
határozott idejű szerződésből. Bízom benne, hogy képviselőtársaim, ha
mérlegelik ezt a javaslatot, akkor támogatásukról fogják biztosítani. Én
erre ösztönzöm önöket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu