BARTOS MÓNIKA (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Sokszor elhangzott beszélgetéseink során, hogy mennyire fontos lenne a kisvállalkozásokat helyzetbe hozni, az ő adóterheiket csökkenteni és azt elérni, hogy javulhasson versenyképességük. Ezzel én is teljes mértékben egyetértek önökkel, és bízom abban, hogy ez a javaslat is ezeket a célokat fogja szolgálni. Természetesen ennek meg kell hogy teremtődjenek a feltételei, lépésről lépésre haladunk ezen az úton. Ahogy önök is érzékelhették, a 2013-as gazdasági fordulat óta minden évben annak lehetünk tanúi, hogy hazánk gazdasági teljesítménye javul, az erősödés stabil és folyamatos.

2013 óta olyan gazdaságpolitikai intézkedések sora következett, amelyek hazánk versenyképességének javulását, a magyar emberek, a családok, az ifjúság boldogulását, életminőségének javulását, a jövedelmek emelkedését, a vállalkozások erősödését, a gazdasági növekedés további dinamizálását szolgálták. Azt is tapasztalhatták, hogy az adórendszer átalakítására is sor került. Az elmúlt évek adóváltozásai is abba az irányba mutatnak, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adóterheit csökkentsük, lehetőségeiket pedig javítsuk.

A vállalati szektort érintő 2017-es adóváltozásokból szeretnék csak néhányat kiemelni, hiszen az előttünk fekvő javaslat egy lépés az úton. Tehát 2017-ben csökkent a vállalkozói szja, a korábbi 10, illetve 19 százalékról egységesen 9 százalékra; ezenkívül a társasági adó ehhez hasonló módon, ami 400 ezer vállalkozás számára mintegy 145 milliárd forint tehercsökkenést jelentett ebben az évben. Ugyanígy csökkent a szociális hozzájárulási adó is, az egészségügyi hozzájárulás mértéke. Korábban 27 százalék volt, ehelyett 22 százalékra mérséklődött, és 2018-ban pedig 20 százalékra fog redukálódni.

A kisvállalkozások körében igen népszerű a kisadózók tételes adója, a kata és a kisvállalati adó szerinti adózás. 2017 első felében közel 40 ezer vállalkozás választotta a katát, és ezzel a katások száma 210 ezerre nőtt. Ami a kivát illeti, annak népszerűsége is tovább nőtt. A kivások száma 2016-ban 7 ezer körül volt, és ez 2017 közepére megduplázódott, vagyis 14 ezres a számuk.

A kedvező adóváltozások 2017-ben a kata és kiva szerinti adózókat is érintették. Csak néhány gondolat ehhez fűződően. A katásoknak főszabály szerint havonta 50 ezer forintot kell befizetniük. Az összeg lerovásával az érintettek megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, ugyanúgy, mint a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól. A kata annyiban változott 2017-ben, hogy a korábbi 6 milliós bevételi határ 12 millió forintra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy éves szinten 12 millió forintig élvezi a kataadózás előnyeit az, aki ezt választja.

Ami a kivát illeti, a kiva a 2016-ig érvényes kondíciókhoz képest mind a létszámkövetelményekben, mind pedig az adóalapot tekintve jelentősen változott. A kivát akkor választhatja egy adóalany, ha az alkalmazotti létszáma nem haladja meg az 50 főt. Ez 2016-ban még nem így volt, akkor 25 fő volt ez a határ. A másik szempont pedig, hogy az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. A már kiva­adó­alanyok esetében további változás volt 2017-ben, hogy nem szűnik meg a kiva-adó­alanyi­ságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 500 millió forint bevételt túllépik. A kivából történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt, illetve a bevétel az 1 milliárd forintot. Megváltozott a kiva adóalapja.

A kiva alapja 2017 óta nem a korábban jellemző pénzeszközök változásának a vállalatból ki- és bevont pénzeszközökkel kiigazított értéke, hanem a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege. A kiva kulcsa 16 százalékról 2017-től 14 százalékra csökkent, 2018-tól 13 százalékra fog mérséklődni.

A változások eredményeként az adókötelezettség meghatározása egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá vált, és 2017-ben kedvezőbb lett a veszteségelhatárolás is.

Ami a jelen javaslatot illeti, a kisadózók tételes adóját és a kisvállalati adó szerinti adózást is érinti. Ahogy képviselőtársaim is olvashatták, a javaslat az ügyvédi irodákra is kiterjeszti a kisadózók tételes adója szerinti adózási mód választásának lehetőségét. Szeretném megjegyezni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szabályai szerint az egyéni ügyvédek jelenleg is választhatják a kisadózók tételes adója szerinti adózást. Tehát jelen javaslat az egyéni ügyvédek mellett az ügyvédi irodák számára is lehetővé teszi a kata szerinti adózást.

Tisztelt Képviselőtársaim! Láthatták, hogy a javaslat a kivát is érinti, hiszen a kisvállalati adó szerinti adózók számára könnyítést tartalmaz a veszteségelhatárolás és -leírás területén. Lehetővé teszi a 2017-es adóévet megelőzően keletkezett és adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett negatív pénzforgalmi szemléletű eredményt, tehát a kisvállalati adóalanyiság alatt keletkezett korábbi veszteség elhatárolt veszteségként történő érvényesítését.

A javaslat ezenkívül lehetőséget ad a 2017. évi adóévet megelőzően megvalósított új beruházásokra tekintettel a veszteségleírásra. A javaslat emellett a fentiekkel összefüggésben szükséges pontosításokat, jogtechnikai pontosításokat tartalmazza, amely lehetővé teszi a korábban keletkezett elhatárolt veszteség felhasználását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy tanulmányozva a törvényjavaslatot azt támogathatónak tartják, és meg is teszik azt, hogy támogatják. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

(13.40)

Forrás: parlament.hu