SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Itt már sokan elmondták előttem, hogy elfogadhatatlan nemcsak tartalmilag ez az alaptörvény-módosítás, hanem hogy egy ilyen salátaként terjesztik elő. A saját maguk által gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt sem tartják annyira tiszteletben, hogy legalább olyan módosító indítványt terjesszenek elő, ami valóban méltó egy Alaptörvényhez. Ez nem gránitszilárdságú alaptörvény, ez egy vattacukor Alaptörvény. A mostani módosítások nagy része ráadásul teljesen értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan, a bíráknak, az Alkotmánybíróságnak semmilyen támpontot nem fog nyújtani a továbbiakban sem, ugyanúgy nem fognak tudni erre támaszkodni például a gyülekezés kapcsán, mint ahogy azt korábban sem tudták megtenni az elmúlt években. Ennek a módosítójavaslat-csomagnak, salátának egy jó része csak egy politikai lózung azért, hogy a valódi problémákról, az ország valós problémáiról eltereljék a figyelmet egyrészről, másrészről pedig elrejtsenek olyan aljasságokat, mint például a Fidesz-bíróságok létrehozása, amiről önök természetesen azért beszélni nem nagyon akarnak. Valódi problémákról akarja egyrészről elterelni a figyelmet ez az Alaptörvény, olyan problémákról, mint az egészségügy teljes szétverése, hogy a magyarok nagy része nem fér már hozzá ingyenes és jó minőségű betegellátáshoz; vagy arról, hogy gyakorlatilag nem emelkednek évek óta a nyugdíjak; vagy a katasztrofális demográfiai mutatókról, amiről tegnap napirend előtti felszólalásomban is beszéltem, hogy nemhogy nem nő a gyerekek születésének száma, hanem egyenesen csökken.

Ezekről akarják maguk megint mindenféle kilencvenéves emberrel kapcsolatban elterelni a figyelmet. Aljasság, amit ebben az alaptörvény-módosításban benyújtottak, aljasság az igazságszolgáltatás szétverése, helyette egy Fidesz-bíróság létrehozása, vagy éppen a gyülekezés szabadságának korlátozására tett kísérlet.

Itt elhangzott az előbb, hogy valóban volt a múlt héten Pintér Sándornak és Trócsányi Lászlónak egy úgynevezett tájékoztatása, csak hát éppen ezzel a tájékoztatással pont az volt a probléma, hogy semmilyen érdemi kérdésre nem tudtak a miniszter urak válaszolni. Ebből is látszott, hogy ez szakmailag teljesen megalapozatlan, nemcsak az alaptörvény-módosítás, hanem az ezután tárgyalandó következő törvénynek a módosítása is. Semmilyen olyan alap szakmai kérdésre nem tudtak válaszolni, például, hogy ezek hogyan felelnek meg az egyértelműség követelményének.

Elképesztő az a hazugságcsomag, amit ezzel az egész módosító javaslattal itt önök tolnak, amennyire hülyének nézik maguk a magyar embereket. Jönnek itt az idegen népek betelepítésével, hogy akkor azt most akarják betenni az Alaptörvénybe. Eddig sem lehetett idegen népeket betelepíteni Magyarországra, most úgy csinálnak, mintha valami óriási nagy újítást és újdonságot tettek volna be ebbe a módosító javaslatba.

Szánalmas az is, amit itt Dömötör Csaba korábban elmondott. De hiába próbálják önök eltitkolni a valóságot, azért ez nem fog sikerülni, azért vagyunk itt sokan a Házban, hogy az önök hazugságával szemben azért igyekezzünk rávilágítani a valóságra. De nézzük sorban akkor!

Az idegen népek betelepítése, a menekültjog és a menedékjog kérdése. Totálisan értelmetlen ez az egész javaslatcsomag, kizárólag arra szolgál, hogy önök folytathassák azt a hazug gyűlöletkampányt, azt a megfélemlítést, amivel sajnos valóban meg tudták nyerni a választókat, amivel félrevezették a magyar emberek többségét. Pontosan tudjuk ugyanis, hogy egyébként ha már uniós jogról van szó, és itt megint Brüsszel az egyik ellenség a magyar közjog eddig sem ismerte el az uniós jog elsőbbségét a magyar alkotmánnyal szemben, az immár 14 éve hatályos csatlakozási klauzula két korlátot is tartalmaz jelenleg is az Európai Unió jogával szemben. Ráadásul ez a módosítás egyébként, az a vicc, hogy ha valóban kötelező betelepítési kvótát akarnának itt megakadályozni, akkor arra sem alkalmas, mert ez a mostani módosítás nem fogja ezt megakadályozni.

Azért persze aranyos volt hallgatni egyébként Kocsis Máté felszólalását, aki itt a kvótanépszavazással kapcsolatban azt mondta, hogy mi hallgassunk a magyar emberekre, akik ezzel kapcsolatban szavaztak. Szeretném jelezni, hogy a kvótanépszavazás érvénytelen volt. Tehát lehet, hogy önök ezt nem vették tudomásul, de ez érvénytelen volt. Tehát többen voltak azok, akik vagy nem tartották ezt Magyarország valódi problémájának, vagy nemmel szavaztak erre. Tehát lehet ezt csűrni-csavarni, attól még a hazugság hazugság marad, amit önök tolnak ezzel kapcsolatban. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.)

Azt mondta Kocsis Máté, hogy reméli, hogy partnerre talál bennünk a hazugsággyáraik létrehozásában és működtetésében. Mi inkább abban reménykedünk, hogy mi találunk partnerre önökben abban, hogy fejezzük be közösen a hazudozást, és ha már kvótanépszavazásról volt szó, akkor tartsuk tiszteletben valóban a magyar emberek akaratát, akik azt mondták, hogy legyen érvénytelen ez a népszavazás. (Boldog István: Ilyet mondtak a magyar emberek?) Hát, bizony, ilyet mondtak.

A rendőrség alkotmányos feladatainak határőrzéssel való kibővítésével kapcsolatban: teljesen egyértelmű, hogy a rendőrség eddig is végzett ilyen tevékenységet, most azért emelik be az Alaptörvénybe, hogy ezt valamilyen módon legitimálják. Egyébként itt megint nem a valódi problémákkal foglalkoznak, azzal, hogy a határőrzés miatt már a határokon kívül alig vannak rendőrök, nem tudják ellátni az elsődleges feladataikat, hiány van nagyvárosokban és kisvárosokban is rendőri állományból. Inkább azzal kellene foglalkozni, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy megbecsüljék önök valóban a rendőrök munkáját, adjanak egy tisztességes fizetést a magyar rendőrállománynak, a túlórákat fizessék ki, pont azoknak a rendőröknek, akik egyébként a határon teljesítenek szolgálatot, azoknak a rendőröknek biztosítsanak ott megfelelő körülményeket. Pontosan a menekültválság derekán tapasztaltuk azt, hogy étlen-szomjan 12-24 órákat voltak rendőrök állományban. Erről fényképes híradások jelentek meg. Lehet ezt tagadni, én tudom, hogy önök iszonyatosan szeretik állandóan elhallgatni a valóságot, ettől még az sajnos megtörtént. Többek között olyan fotók jelentek meg, ahol a határon szolgáló rendőrök egy bottal szárították a mező közepén a vizes bakancsukat, mert semmilyen ellátást nem kaptak, nem mehettek haza 24 órán keresztül, még rendes szállást sem kaptak. Erről ennyit.

Nézzük a harmadikat, ami már eggyel súlyosabb, ez a gyülekezés kérdése. Ezzel kapcsolatban is ellenzéki képviselőtársaim már elég sok mindent elmondtak. Ugye, önök beszéltek az otthon szentségéről, a magánszféra jogairól, itt Trócsányi László külön említette a drónokat, meg talán még Kocsis Máté is.

Először kezdjük azzal, hogy az önök megbízásából ne szálljon fel, mondjuk, Vona Gábor háza fölé az ő gyerekeit megfigyelő drón. Ehhez nincs szükség Alaptörvényt módosítani, ehhez az kell, hogy maguk fejezzék be ezt az aljas viselkedést, és ne kémkedjenek ellenzéki képviselők után! Vagy éppen szintén az önök megbízásából, a TV2 riportere ne kamerázzon már be Juhász Péter magánlakásának az ablakán! Ehhez nem kell alaptörvény-módosítás, ehhez az kell, hogy önök ezt a mocsok viselkedést fejezzék be, a lakájmédiájuknak ne adjanak ki ilyen megrendeléseket, és akkor ebből semmi baj nem lesz ebben az országban!

A mostani módosítással egyébként itt a gyülekezéssel kapcsolatban ez szintén elhangzott az a legnagyobb baj, hogy semmilyen formában nem fogja megoldani a problémát. Mert azt mi is elismerjük, hogy szükség van a magánszféra védelmére, csak az egész probléma 2014-ben kezdődött, az Orbán Viktor háza előtti tüntetésnél, amikor is a devizahitelesek szerettek volna ott tüntetni, majd ezt adminisztratív eszközökkel megakadályozták.

(13.00)

Ekkor az Alkotmánybíróság nem tudott ebben érdemben dönteni, és kérte is a jogalkotókat, hogy valahogy orvosolják azt a kérdést, hogy ha két alapjog ütközik, a magánszféra védelme, illetve a gyülekezési szabadság, akkor melyiket hogyan kell alkalmazni. Nagyrészt egyébként a bíróságok tudják ezt alkalmazni, de vannak olyan esetek, amikor nem tudják, például ebben az esetben is pont nem tudták. Ehhez képest önök négy éve a gyülekezési törvényhez nem tudtak úgy érdemben hozzányúlni, hogy valóban segítsék a bírák munkáit ezen a téren.

Az a probléma, ahogy itt elhangzott, hogy megint olyan szinten nem felel meg ez a módosítás az egyértelműség követelményének, hogy innentől kezdve kérdés az, hogy mi számít a magánszféra védelmének. Az is a magánszféra védelme lesz-e, hogyha valaki, mondjuk, az Alkotmány utcában akar egy tüntetést tartani? Hiszen az Alkotmány utcában is laknak emberek, ott is zavarhat bárkit egy szimpla tüntetés. Azzal egyetértünk, hogy mondjuk, egy kertvárosi részben éjszaka ne lehessen bömbizni, mert az valóban zavaró, de ez meddig terjed ki, tisztelt képviselőtársaim? Erre semmilyen módon nem reflektál ez a mostani alaptörvény-módosítás, viszont lehetőséget ad a teljesen önkényes jogalkalmazásra, pláne, ha önök létrehozzák a Fidesz-bíróságokat, és gyakorlatilag lehetőséget biztosítanak arra, hogy sehol semmilyen formában ne lehessen a későbbiekben tüntetéseket tartani.

Egyébként erre is rákérdeztünk Trócsányi Lászlónál és Pintér Sándornál. LMP-s képviselőtársammal ellentétben én azért nem tartanám ezt a fajta tájékoztatást olyan konstruktív megbeszélésnek, pontosan azért, mert az a konstruktív megbeszélés, ha valódi válaszokat kapunk a kérdéseinkre, és utána, ahogy egyébként a két miniszter úr megígérte, figyelembe veszik az aggályainkat, a javaslatainkat, és azt valamilyen módon beépítik, de erre nem került sor, és nagyon kétlem is, hogy erre sor fog bármilyen formában kerülni.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A negyedik és a legaljasabb módosítása ennek az Alaptörvénynek, amiről nem véletlenül alig esett szó itt a miniszteri expozéban, de akár a Fidesz vagy a KDNP felszólalásában is, a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása. Erre sem tudott sem Trócsányi László, sem Pintér Sándor érdemben válaszokat adni, és érdemben nem tudták elmondani, nem tudták egyszerűen megmagyarázni azt, hogy miért van szükség ennek a bíróságnak a felállítására.

Teljesen egyértelmű számunkra, hiszen ők ezt nyilván nem fogják elmondani, hogy ez semmi más, mint az, hogy Orbán Viktor egyszerűen beváltja március 15-ei fenyegetéseit, és jogi és politikai elégtételt vesz azokon, akiket ő az ellenségeinek tart, akik megpróbálják megakadályozni bármilyen demokratikus és legitim módon az ő ámokfutását, legyen az egy civil szervezet, legyen az magánemberek gyülekezete vagy éppen most a bíróság. Magyarul: most ezzel a javaslattal a Fidesz és a kormánypártok a független Kúrián és a bíróságokon akarnak bosszút állni, le akarnak számolni önök a független igazságszolgáltatással, ezzel végleg be akarják zárni a demokrácia kapuit, megszüntetni a jogállamiság maradványait; semmi másról nem szól ez a javaslat.

Orbán Viktor Magyarországból egyszerűen Észak-Koreát akar csinálni, és most már semmilyen eszközben nem válogat. Olyannyira nem… (Moraj a kormánypártok soraiban.) Hőböröghetnek, ez sajnos így van, és ez a legeslegaljasabb része ennek az egész alaptörvény-módosításnak, hangsúlyozom, nem véletlenül nem beszélnek önök erről. Orbán Viktor ezzel egy Fidesz-bíróságot akar létrehozni. Hogy miért? Mert a kormánytöbbség meg akar szabadulni a szakmailag túl autonóm kúriai közigazgatási ügyszakos bíráktól, ez ilyen egyszerű. Orbán Viktor maga üzente meg a választás után, idézem, hogy „a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel feladatához”, a legfelsőbb bírói fórum szerinte súlyosan beavatkozott ugyanis a választásba, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely négyezer határon túlról érkezett levélszavazat érvénytelenítésével elvett egy listás mandátumot a kormánypártoktól.

Vagy gondoljunk csak azokra a fideszes elszámoltatási biztos kezdeményezte ügyekre, amelyek egyáltalán eljutottak a vádemelésig; nem sok ilyen volt. A bíróságok részben felmentő ítéletet hoztak, részben az elvártnál lényegesen enyhébb szankciókkal éltek, és ezek után tavaly, emlékezzünk vissza, év végén Budai Gyula egyszerűen lekomcsizta az egész magyar bíróságot. Ennek fényében ezért nehéz másként tekinteni erre a javaslatra, mint szimpla politikai bosszúállásra. Ilyen mértékű politikai bosszúállásra, tisztelt képviselőtársaim, a felsőbírósági bírákkal szemben utoljára az 1956-os forradalom utáni megtorlás idején volt példa.

A fideszes felsőbíróságot bizonyosan a kormányhoz lojális emberekkel, jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselőkkel fogják feltölteni, akik a ranglétrát végigjárt bírókhoz képest egészen más közegben szocializálódtak. Ezzel kapcsolatban nincsenek kétségeink, a közigazgatásban szó sem lehet ugyanis függetlenségről, ezt pontosan tudjuk, hiszen a rendszer egyértelműen az alá-fölé rendeltségi viszonyon alapul. Egyébként a közigazgatási bírák számát idén novemberig már egy tavalyi döntés alapján kétszázzal meg kellett volna emelni, szóval majd jöhetnek a bíróságoknál a megbízható fideszes katonák.

Ha pedig olyan botcsinálta bírók dönthetnek az állam és polgárai közötti jogvitákban, akik korábban megszokták, hogy utasításra cselekszenek, ettől a beidegződéstől bizony, pontosan tudjuk azt is, nehezen fognak megszabadulni. Gondoljunk bele, mit lépne egy ilyen bíró vagy bíróság, ha Orbán Viktor számára kínos ügyről lenne szó; ha mondjuk, egy milliárdos áfaper, egy kormányhoz közeli vállalkozó, ne adj’ isten, Tiborcz István közbeszerzési pályázatának megítélése, a választások eredményét befolyásoló kifogás, esetleg egy, a kormány számára kínos közérdekűadat-igénylés megítélése a tét. Pontosan tudjuk, hogy mire számíthatunk egy önök által kinevezett bíró esetében ilyen döntésekben.

Gulyás Gergely egyébként, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az első általa tartott kormányinfón el is mondta, hogy a felsőbíróság elnökét a parlament kétharmados többséggel választaná. Miután a játékszabályokat a Fidesz határozza meg, teljesen világos, hogy a szervezet élére nem egy hivatalban lévő bíró, hanem egy lojalitását már bizonyított kormánytisztviselő kerülhet. Nekünk ez legalábbis világos, de szerintem önöknek is világos ez.

Egyetlenegy esetben lenne hihető az, hogy az új bíróság nem a Fidesz házi bírósága: ha a Kúria közigazgatási ügyszakos bíráit automatikusan átvenné ez az új bíróság, azaz nem kellene pályázni vagy bármilyen más módon szelektálni ezek között a bírák között. De amikor én ezen az úgynevezett tájékoztatáson megkérdeztem Trócsányi László minisztert, hogy automatikus lesz-e ezeknek a bíráknak az átvétele, vagy kell bármilyen módon pályázni, akkor azt mondta, hogy nem lesz automatikus, feláll egy bizottság, és majd valamiféle versenyvizsga fogja eldönteni azt, hogy kik folytathatják a munkát.

Tisztelt Képviselőtársaim! De ez az egyik része, hogy önök politikai célokra akarják használni ezt az új Fidesz-bíróságot; más, ennél sokkal banálisabb oka is van ennek a létrehozásának: az, hogy maguk imádnak lopni, és ezt a szokásukat nem hajlandók feladni. Folytatni kívánják az uniós pénzek lenyúlását, és nem hajlandóak vizsgálni majd a közbeszerzéseket, vagy nyilvánvalóan, ha bármi probléma merül fel ezeknek az uniós közbeszerzéseknek a megszerzésénél, akkor majd kiosztják erre az új Fidesz-bíróság által alkalmazott új Fidesz-bíróra.

De sem a politikai bosszút, tisztelt képviselőtársaim, sem az uniós közbeszerzések további lenyúlását, ellopását nem fogjuk hagyni, és végig fogjuk járni a megfelelő fórumokat annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk. Attól tartok, hogy ugyan eddig önök rendesen feszegették azért az Unió határait, de sem a maguk pártcsaládja, ahonnan éppen most akarják önöket kidobni, sem az egész Unió nem fogja ezt most már hagyni.

Még egy utolsó dolog: ha már mindenáron farigcsálni akarják ezt a vattacukor Alaptörvényt, akkor a Párbeszéd nevében hadd adjak pár olyan hasznos tippet, amely valóban az egész magyarság érdekét szolgálná. Állítsák például vissza a kockázatközösségen alapuló társadalombiztosítást, amit önök kivettek az Alaptörvényből, azaz biztosítsák végre, hogy minden magyar ember hozzájuthat ingyen megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz.

(13.10)

Önök ugyanis nem véletlenül vették ezt ki az Alaptörvényből, megkezdték az egészségügy privatizációját, a betegellátás szétverését, pont azért, hogy ezt leoszthassák aztán a saját haverjaiknak a magánellátásba, ahol majd mindenki fizethet, ha normális minőségű betegellátásra vágyik. Tegyék vissza a társadalombiztosítást az Alaptörvénybe, azt fogjuk tudni támogatni.

Vagy éppen foglalják Alaptörvénybe a lakhatáshoz való jogot! Pontosan tudjuk azt, hogy 900 ezer éppen Trócsányi Lászlótól tudjuk, 900 ezer végrehajtási eljárás van folyamatban Magyarországon adósokkal szemben. Több százezren rettegnek attól ma Magyarországon, hogy kilakoltatják őket. Éppen tegnap mondtam el annak az asszonynak, a többgyermekes asszonynak a történetét, akinek egy rossz munkagép levágta a kezét, ezért elvesztette a munkáját, nem tudja fizetni a hitelét, és éppen most áll kilakoltatás előtt. Önök miért nem segítenek ezeknek az embereknek? Miért nem ebbe az irányba módosítják az Alaptörvényt? Vagy állítsák vissza éppen a fékek és ellensúlyok rendszerét, szabadítsák fel az Alkotmánybíróság, a NAV, az ÁSZ, az ügyészség vagy éppen a Magyar Nemzeti Bank intézményeit a saját fideszes pártkatonáiktól, azt fogjuk tudni támogatni. Vagy állítsák vissza az egyházak 2012 előtti státuszát, tegyenek egyenlőséget a családok között, vezessenek be egy igazságos és arányos választási rendszert, vagy éppen fejezzék be és szüntessék meg a hajléktalan emberek vagy más kiszolgáltatott társadalmi csoportok folyamatos üldözését és büntethetőségét. Ezeket az alaptörvény-módosításokat fogjuk tudni támogatni, tisztelt képviselőtársaim.

Sokat és hosszan lehetne még sorolni azokat a módosításokat, amiket tudnánk támogatni. Ezt a jelenlegi, önök által benyújtott, aljas és hazug csomagot nem fogjuk tudni támogatni. Jó lenne, ha végre egyszer egy olyan Alaptörvényt is írnának, amit az emberekkel közösen alkotnak, és ami nem egypárti támogatottságot élvez, hanem a magyar emberek többségének támogatását is. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.)

Forrás: parlament.hu