DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy vita hangulatából vagy hangvételéből nem mindig lehet következtetni a konkrét előterjesztés tartalmára nézve, és természetesen az is egy általános szabály, hogy a kormánypárti képviselők, mondjuk úgy, egy-egy előterjesztés számukra kedvezőbb, előnyösebb oldalát domborítják ki inkább. A többiről vagy nem beszélnek, vagy más összefüggésben beszélnek. Én pedig ellenzéki képviselőként hadd mondjak el néhány kritikai észrevételt részben az előterjesztéssel, részben abból következő dolgokkal kapcsolatban. Nyilvánvalóan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kapcsán az asztalunkon lévő módosítás két nagy területet érint, ha mondhatjuk. Az egyik, mondjuk úgy, alcíme vagy szlogenje az önök értelmezésében, hogy nagyobb szabadságot, függetlenséget és több pénzt kell biztosítani a hivatalnak. Ennek nyilván része az is, hogy a központi költségvetésbe kevesebb pénzt kell befizetnie a bírságokból befolyt és az igazgatási szolgáltatási díjakból befolyt összegekből, illetve ezeknek a felhasználása is sokkal kötetlenebb módon történhet meg.

Adódik a kérdés, hogy mire ez a túl nagy szabadság, és tulajdonképpen mi a többletbevételnek a célja ebben az esetben. Itt elhangzott már elsősorban ellenzéki képviselőtársaim felszólalásában lehetett tetten érni -, hogy az illetmények megállapításánál és a teljesítményértékelésnél lesz egy nagyobb szabadság. Egyetértek azzal, hogy ez az állampolgároknál, a magyar embereknél irritáló is lehet, lehetőséget adhat irritáló bérek megállapítására is, különös tekintettel bár ezt nyilván jogszabály rendezi már a hivatal elnökének és elnökhelyettesének bérére, amely tényleg különösen megdöbbentően nagy. Úgy fogalmaznék, hogy a jogszabály a megdöbbentően nagyról az egészen különösen nagyra emeli. Azt kell hogy mondjam, Magyarország legfontosabb problémái között ezek a kérdések nincsenek, ezt szeretném elmondani. Mintegy 4,5 milliós bére lesz ezek után a hivatal elnökének, és majd’ 3,9 milliós az elnökhelyettesnek. Én értem, és nagyon sokféle indokot felhoztak erre a kiugróan magas illetményre, azonban hasonló lelkesedést szeretnék javasolni a kormánypárti képviselőknek például az állami cégeknél meglévő fizetések emelésére az egyszerű dolgozók tekintetében, különös tekintettel az országrészek közötti egyenlőtlenségek felszámolása tekintetében.

(13.20)

Gondolok itt arra, hogy például Kelet-Magyarországon mennyivel kevesebbet keresnek adott esetben állami cégeknél hasonló munkakörben munkavállalók, mint adott esetben a fővárosban vagy a Nyugat-Dunántúlon. Szerintem érdemesebb ezzel foglalkozni, mint azzal, hogy ennek a hivatalnak az elnöke, elnökhelyettese pontosan mennyit keres. Nyilvánvalóan ezt nehéz támogatni, azért ilyen kiugró illetményeket ellenzékből, talán ezt megérthetik, de azt gondolom, jó érzésű emberek is így gondolkodhatnak, ha hallják ezt a vitát.

A másik, amit önök innovációnak mondanak, és persze, nyilván lehet ebben valami itt a közérdekű igényérvényesítés lehetőségei kapcsán. Ez a második csoport, amiről beszélnék. Értem én. Eddig is lehetett azért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulni különböző bejelentésekkel, észrevételekkel. Nem igazán alakult ki a frakciómban ennyire hurráoptimista jó vélemény, mint amit itt néhányan elmondtak, de azt szeretném mondani, hogy két esetben fordultak szakértőink, képviselőink a hivatalhoz, két konkrét esetet tudnék mondani. Az egyik esetben nagyon rövid úton megállapította nagyon gyorsan a hivatal, hogy az állami tulajdonú földgáz egyetemes szolgáltató nem sértett jogszabályt a téli rezsicsökkentés érvényesítésének késleltetésével, ami nyilvánvalóan nem szolgálta az állampolgárok érdekét. Ezt nagyon gyorsan sikerült eldönteni valóban.

Egy másik ügyben azonban nagyon hosszú ideje nem sikerült döntést hozni. Itt az ország több területét, de különösen Békés megyét érintette az havi diktálás tekintetében, hogy a földgázfogyasztónak a gázóra állását havonta kell bediktálni, és ezt jelentették be az egyetemes szolgáltatónak itt a Főgáznak -, és olyan havi részszámlát kaptak ezután, amely szakértők szerint is egyértelműen nem a tényleges, valós fogyasztásuknak felelt meg. Na, most az ennek kapcsán tett bejelentésünkről elmondható, hogy egy nagyon gyors hatásköri vita vagyis nem is annyira gyors, de hatásköri vita zajlott le, mert a hivatal ezt áttette a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, aztán a hatóság vissza a hivatalnak ez 2017 szeptemberében történt -, és azóta sem kaptunk megfelelő választ a konkrét, nagyon sok fogyasztót érintő kérdésre, amelynek keretében nyilván ezek a fogyasztók álláspontunk szerint többet fizetnek, mint amennyit kéne nekik ebben a havi diktálási rendszerben. Ez egy méltánytalan, inkorrekt eljárás.

Azon reményeimnek hangot adok azért, hogy remélhetőleg a közérdekű igényérvényesítésnek a lehetőségével nagyobb hatékonyságra kapcsol a hivatal, és az ilyen esetekben sokkal gyorsabban fog reagálni és mindenképpen a fogyasztók érdekében. Egyelőre ebben a tekintetben a két konkrét bejelentés kapcsán mi azért nem vagyunk teljesen elégedettek, és a fogyasztók sem lehetnek azok, ami azért még nagyobb probléma annál, hogy most a mi frakciónk vagy a mi képviselőink mit gondolnak konkrétan.

Egy harmadik ügyet is szeretnék itt végül az asztalra tenni, ha már közérdekű igényérvényesítés lehetősége itt van az asztalon. Én Miskolcon élek, Miskolcon születettem, és mindig is az ottani érdekeket szem előtt tartva politizáltam, és képviseltem a város lakóit hol egyéniben, hol listán, de ez így lesz ezután is, amíg én politikával fogok foglalkozni. Miskolcon az elmúlt 15 évben nagyon komoly innováció történt a geotermikus hő felhasználása tekintetében. Ezt a távhőfogyasztásban sikerült hasznosítani.

Egyébként 2010 előtt elindult folyamatról van szó, olyan folyamatról, amit akkor azzal a szándékkal indított el vállalkozó partnereivel az akkori városvezetés, hogy ez jelentősen csökkenti majd az érintett miskolciak távhőszámláit, meg hát természetesen a közintézmények költségeit és sok minden mást. Aztán 2010 után egy másfajta ármegállapítási rendszer jött be a köztudatba és a rendszerbe. Ennek keretében az az állítása a szakértőknek én is többször interpelláltam a kérdésben -, hogy a miskolciak nem kapják meg azt a kedvezményt a távhőben, távhőárban a geotermia révén, amit megkaphatnának. Hiszen ez a földhő a helyi innováció, a helyi szándék tekintetében ott áll rendelkezésre, az ottani lakosoknak jelentene egy jelentős könnyebbséget. Megoszlanak a vélemények, valahol 20-40 százalék között mondják egyes szakértők, hogy ennyivel lehetne csökkenteni a távhő árát Miskolcon, és akár a városkörnyéket is ideértem; bizonyos technológiával lehetne ezen is segíteni. Tehát ilyen mértékű árcsökkenésre volna lehetőség. Állandóan, hogy úgy mondjam, lepattantam az észrevételeimmel ebben a kérdésben, és a miskolciak évek óta nem kapják meg azt, amit megkaphatnának. Vagyis sokkal többet fizetnek álláspontom szerint a távhőért, mint amennyibe ez nekik valójában kerülne. Szükséges ehhez jogszabályokat is módosítani, tehát én ezt értem, meg nem gondolom, hogy kizárólag a hivatal ezt a kérdést meg tudja oldani, de ha már közérdekű igényérvényesítésről tudunk beszélni, akkor azt mondom, hogy a miskolciak érdekében ebben a dologban rendet kell tenni.

Ráadásul ez a fajta rugalmatlanság az ármegállapításban, például a távhőszolgáltatás területén nem szolgálja a helyi innovációt. Nem szolgálja azt, hogy adott esetben a gázfelhasználást csökkentve vagy egyéb környezetszennyezőnek is mondható megoldásokat csökkentve, mondjuk, innovatív módon a földhőt használják más területén is az országnak.

A kételyeimet tehát elmondtam. Azzal együtt, hogy vannak előremutató pontjai a javaslatnak, én azért azt gondolom, hogy irritálhatja is a lakosságot nagyon sok pontja. Ennek, én azt gondolom, hogy a változtatására, a megváltoztatására van szükség még itt a következőkben. Köszönöm, elnök úr.

Forrás: parlament.hu