DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is jó lenne helyre tenni egy-két dolgot, mert valószínűleg ugyanazok vagy akár még erősebbek a kritikai észrevételeink a balliberális kormányokkal és az általuk elkészített költségvetéssel kapcsolatban, mint önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. Na de: 2018-at írunk. A 2019-es költségvetésről vitatkozunk, közel egy évtizedre visszamutogatni, vagy akár lassan másfél évtizedre, az nem éppen egy helyénvaló dolog, meg egyébként tetszettek volna őket elszámoltatni tudják?! Tehát nem itt kell ágaskodni meg trollkodni egy költségvetési vitában, hanem hogyha ekkora nagy a lendület, akkor miért nem számoltatták el a balliberális kormányok felelőseit 2010 és 2014 között? Semmit nem tettek ennek érdekében, teljes kudarcot vallottak.Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmüket, hogy 2010-2015 között öt évig, majdnem napra pontosan öt évig volt kétharmados felhatalmazásuk. Most harmadszor is kétharmaddal nyerték a választásokat, a saját kétharmados lehetőségeikhez mérjék magukat, és ne a balliberális kormányokkal próbáljuk magukat összehasonlítani, mert a két szemlélet között egyébként, úgy gondolom, hogy nem kell magyarázni, hogy mekkora különbség van.
Önök mégis folyamatosan ezt a 2010 előttre visszamutogatást végzik, amely, ahogy telik az idő, egyre inkább gyengülő érvrendszert és egyfajta gyengeséget sugall a kétharmados felhatalmazásuk ellenére. Bár nem vagyok közgazdász, tisztelt államtitkár úr, de azért néhány kijelentésével vitatkoznék, akár az államadósság kapcsán is.
Úgy gondolom, hogy az államadóssággal vívott honvédő háborúban nem állunk olyan jól, mint ahogy azt önök próbálják bizonyítani, hiszen a 76 százalékos GDP-arányos adósság vagy egy más számítás szerint a 80 százalék fölötti, 83 százalék körüli államadósság főleg annak a tükrében nem túl acélos, hogy a 3000 milliárd forintos lenyúlt magánnyugdíjpénztári vagyonnak valahányad részét egyszer majd megtudjuk, hogy milyen arányát belepumpálták az adósságcsökkentésekbe, és ennek ellenére újratermelődött ez az adósságállomány.
Nem csoda egyébként, ha nem állunk jól, ez egy nemzetközi uzsora, amiből soha nem lehet kijönni. Mint ahogy a törvényesített uzsorának egy másik formája, a devizahitelesek állapota, a devizaalapú hitelesek jelenlegi helyzete, államtitkár úr, ez sem annyira jó, mint ahogy ön felvázolta. Bár általában azt éreztem az ön válaszában, hogy Magyarország már valahol félúton van Svájc és Kuvait között, tehát egy ilyen mesterségesen generált álomvilágot vázolt fel, amely lehet, hogy az ön képzeletében létezik, és lehet, hogy Budapest bizonyos kerületeiben… hát persze, a papír, hogyne, laboratóriumi körülmények között könnyű gyógyítani a legsúlyosabb betegséget is, csak a valóságban, a kórházakban a betegeket, a hús-vér embereket nehéz meggyógyítani. Ugyanez a különbség az elméleti számítás, meg a gyakorlat között is.
Államtitkár úr, mondok akkor önnek még egy érdekes adatsort. Körülbelül nettó 200 ezer forint a magyar átlagfizetés. Mondjuk, Budapesten ez 10-20 százalékkal magasabb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb, nettó 138 ezer forint, de amikor ezt mondom, ha ezt hallaná egy szabolcsi ember, akkor megkérdezné, hogy de hol az a nettó 100 ezer vagy hol az a nettó 90 ezer forint, mert sokan még annyit sem keresnek meg, sokan legfeljebb 52 ezer forintot keresnek.
(14.10)
Átlagban tehát lehet mondani, hogy nem annyira rossz a helyzet, bár megjegyzem, hogy a mai lakhatási költségek, élelmiszerköltségek, gyermekneveléssel kapcsolatos költségek tekintetében még a 200 ezer forint sem sok, nemhogy a 138 ezer; vagy hogy a 100 ezer forint alatti mire elég, azt tessék majd egyszer elmagyarázni egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkavállalónak, tisztelt államtitkár úr. Valószínű… (Dr. Hoppál Péter közbeszól.) Persze, statisztikailag, hát hogyne! (Dr. Hoppál Péter: A tudomány ága a statisztika…)
A másik nagyon fontos kérdés, mielőtt választókerületi problémákra térnék rá… (Dr. Hoppál Péter közbeszól.) Tessék gombot nyomni és majd úgy válaszolni!
Az ország munkanélküliséggel leginkább sújtott egyik térségében, általában egyébként az észak-alföldi régióban, különösen a mi megyénkben, ott a keleti végeken a munkanélküliséggel együtt van jelen a legsúlyosabb munkaerőhiány, amely különösen egyébként a mezőgazdaságot sújtja, és részben az építőipart is. Ez egyébként szoros összefüggést mutat a közmunka jelenlegi megszervezésével, a közmunka jelenlegi állapotával.
Még mielőtt megpróbálnák félremagyarázni a szavaimat, egy szóval sem állítom, hogy nincs szükség közmunkára. Szó sincs arról, hogy a Jobbik ellenzi a közmunkát. A közmunka jelenlegi rendszerén azonban változtatni kellene, ugyanis az nonszensz, hogy több száz ember van egy ötezer lakosú településen mint például, mondjuk, Csengerben közmunkán, tisztelt államtitkár úr, miközben a helyi vállalkozók, legyenek azok építési vállalkozók vagy kis és közepes családi gazdaságok, munkaerőhiánnyal küszködnek, és több tíz vagy több száz kilométerről kell adott esetben munkaerőt hozniuk. Ez teljesen felfoghatatlan.
Ami pedig az időkeret szűkössége miatt egy kicsit tempósabban kell haladnom a választókerületi problémákat illeti, itt három komoly infrastrukturális javaslatot nyújtottam be, amelyek az egészségügyi és egyéb infrastrukturális beruházásokat érintik. A háromból kettő miniszterelnöki ígéretet kér számon, korábbi miniszterelnöki ígérettel függ össze. Növekvő sorrendben mondanám ezeket. Legyenek szívesek odafigyelni, és kérném a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőtársaimat, hogy támogassák ezeket a javaslatokat, hogy ne csak a kisvárdai kórházat fejlesszék nagyon helyes, hogy fejlesztették, a kisvárdai emberek is megérdemlik -, de a mátészalkai kórház fejlesztésére azt a bizonyos 750 millió forintot, ami elegendő lenne az ultrahang-, a röntgengépek cseréjére, az elavult CT-berendezés cseréjére, MR-gép vásárlására, szíveskedjenek odaadni, hiszen ahogy megérdemlik az ország fejlettebb térségében élők, úgy megérdemlik a szatmári emberek is azt, hogy egyenlő esélyekkel gyógyuljanak, és ugyanazokhoz a vizsgálati lehetőséghez helyben, több száz kilométeres utazás nélkül hozzájussanak.
Akkor most következzék a két miniszterelnöki ígéret, talán még a három és fél percbe belefér. Az egyiket, a kisebb volumenűt 2017. május 4-én ígérte meg Orbán Viktor Csengerben a járási tanuszoda avatásakor, a délelőtti órákban, mielőtt eleredt az eső, nevezetesen a csengeri büntetés-végrehajtási intézet megépítését. Azt mondta szó szerint a miniszterelnök úr, hogy ahogy számíthatott ő és a kormány eddig mindig a környékbeli emberekre, úgy számíthatnak az emberek is a Fidesz-kormányra és Orbán Viktorra, és mindenképpen meg fog épülni a csengeri bv-intézet is. Na, ez egyelőre egy füstbe ment terv. A börtönépítés tervezett helyszínén az őzek és a nyulak szaladgálnak jelen pillanatban, a legelő-szántó terület nem veszítette el legelő-szántó jellegét, ez mezőgazdasági szempontból persze lehetne egyébként akár üdvös is, de ott építkezésnek ma nyoma sincs, pedig a megismételt közbeszerzési eljárás tudtommal eredményes lett.
Körülbelül 11-12 milliárd forint kellene legalább ennek a bv-intézetnek a megépítésére, de országosan leállították ezt a programok a mi információink szerint. Cáfolják meg! Én nagyon örülnék egyébként, ha nem lenne igazam, én örülnék, ha tévednék, és akár Kontrát államtitkár urat is kérdezhetném, hogy mi ezzel kapcsolatban a helyzet. 250 embernek ígértek ugyanis munkahelyet három évvel ezelőtt. Legalább 80 ember otthagyta a korábbi munkahelyét a hivatásos karrier reményében.
Információm szerint most nekik azt ajánlják, hogy Csengerből menjenek át, mondjuk, Sopronkőhidára az ottani bv-intézetbe. Köszönjük szépen ezt a fajta karriert! (Korózs Lajos: Közel van!) Persze, a szomszédba küldték őket rögtön, az ország egyik legkeletibb városából átküldték őket a nyugati határra. Nem tudom, hogy ha önök kaptak volna annak idején ilyen munkaajánlatokat, munkalehetőséget, akkor vajon mit szóltak volna hozzá. Egyébként pedig a toborzást irányító parancsnokot tudtommal átvezényelték Nyíregyházára.
Tehát úgy néz ki, hogy az egészből semmi nem lesz. Addig ígérgették az embereknek, a csengerieknek és a környékbelieknek ezt, amíg ennek hatására, mondjuk, nem szavaztak a Fideszre, utána pedig „majd lesz valami, nem annyira fontos ez már az önök számára” alapon gondolkodnak.
S egy örökzöld sláger, amit lassan negyedszázada ígérnek a környéknek, és igazából nemcsak a szatmári térséget, hanem a megye egy jelentős részét is érinti, bár közvetlenül nyilván minket, az az M49-es gyorsforgalmi elkerülő út ügye. A harmadik indítványom ennek a megépítését célozza. Nagyon sok ígéret elhangzott ezzel kapcsolatban. Én mondanék itt is néhány konkrét adatot. Orbán Viktor ezt először 2016 késő őszén, a román választási kampány hajrájában ígérte meg. Aztán a második ígéret szintén az ominózus tanuszoda-avatáskor, 2017. május 4-én hangzott el, hogy ennek az építését meg fogják kezdeni. Tudjuk azt, hallani ilyenekről, hogy tervezés, hatástanulmányok elkészítése, engedélyek beszerzése folyamatban van, de egy méter út még nem épült meg, holott egy 2006-os kocsordi forgalomszámlálás adatai szerint 10 324 gépjármű haladt át 24 óra leforgása alatt a háromezres településen. 2010-ben ez a szám már 16 ezer körül mozgott, és azóta is csak is növekedett ez a szám, ilyen értelemben tehát romlottak az adatok.
Mind a csengersimai, mind pedig a tiszabecsi határforgalom Győrtelek egy kisebb részén, Kocsord és Mátészalka teljes területén áthalad, óriási a balesetveszély, a közlekedésbiztonság nagyon rossz állapotban van, a belterületi ingatlanok állapota jelentősen leromlott, a falak megrepedtek, az utak keskenyek, nyomvályúsak, és egyébként kereskedelmi és gazdasági szempontok is alátámasztanák ennek az építkezésnek a szükségességét.
Úgyhogy nagyon szépen kérem önöket, hogy mind a mátészalkai kórház fejlesztését, mind a csengeri bv-intézet megépítését és az M49-es elkerülő út megépítésének legalább a megkezdését szíveskedjenek támogatni, hiszen ez egy pártpolitikai vitákon felül álló, összmegyei érdek. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés