BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat célja, hogy megteremtse azon jogszabályi és szabályozási kereteket, amelyek a költségvetési törvény végrehajtásához közvetlenül, illetve közvetve kapcsolódnak. Az egyes módosítások összhangban állnak a kormány költségvetési, gazdaságpolitikai céljaival: az erős és fenntartható gazdasági növekedéssel, a családok támogatásával, a teljes foglalkoztatottság elérésével, az államadósság csökkentésével, illetve a közterhek mérséklésével és a bérek növelésével, valamint az ország biztonságának megőrzésével.A törvényjavaslat e célok elérése érdekében 42 törvény módosítására tesz javaslatot. Kérem, engedjék meg, hogy a módosítási javaslatok közül kiemeljek néhányat.

A törvényjavaslat több ponton érinti az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit. A rendelkezések egy része azt célozza, hogy a központi költségvetési fejlesztési jellegű források azok felhasználásig a Magyar Államkincstárnál álljanak rendelkezésre. Ezen javaslatok a jelenlegi szabályokhoz képest megemelik a kincstári egységes számla belső forrásainak összegét, amely hatékonyabb államadósság-kezelést tesz lehetővé.

A kormány számára lehetővé válik, hogy a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az állam többségi tulajdonában álló gazdasági társaság számára nemcsak az európai uniós forrásból, hanem más, hazai forrásból származó fejlesztési célú költségvetési támogatás esetén is előírja azok kincstári számlán történő kezelését kereskedelmi banki kezelés helyett.

A közpénzfelhasználás hatékonyságát elősegítendő javaslatot teszünk arra is, hogy az önkormányzatok és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek mint kedvezményezettek kereskedelmi banknál vezetett számláin kezelt uniós támogatási előlegeiket kötelesek legyenek a Kincstárnál megnyitott számlákra átutalni és azokon kezelni. Lényeges, hogy a kedvezményezettek szerződéses jogait és kötelezettségeit a változás érdemben nem érinti, hiszen a kincstári számla számlatulajdonosa a kedvezményezett az adott önkormányzat vagy más szervezet marad, a Kincstár továbbra is az ő rendelkezése alapján teljesít arról kifizetést. A szabályozás egységesítését célozza a Kincstárnál történő számlavezetés rendjének, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok körének pontosítása, ami a költségvetéshez jelentős mértékben kapcsolódó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. számára is előírja a kötelező kincstári számlavezetést. E körben javaslatot teszünk arra is, hogy az egységes központi likviditáskezelés érdekében a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok a jövőben értékpapírszámlával ne rendelkezhessenek és értékpapírt ne vásárolhassanak, vagyis az államtól kapott fejlesztési forrásaikat a Magyar Államkincstárnál kell hogy tartsák.

A javaslat az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv általi átvételéhez hasonlóan rendelkezik az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által ellátott feladatok önkormányzati fenntartású költségvetési szervnek történő átadásának módjáról. Itt önkormányzatok által javasolt módosításra tett tehát a kormány indítványt.

A javaslat a bírói gyakorlatra és jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel egyértelműsíti a kincstári adatszolgáltatásra, illetve az ahhoz kapcsolódó bírságfizetésre kötelezettek körét is.

Az államháztartást szabályozó joganyag részeként meg kell említeni a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását is, amely a Költségvetési Tanács feladatkörét az európai uniós szabályozással összhangban bővíti, így a jövőben a szervezet külön is vizsgálja a költségvetési egyenleg mértékét.

Az Unió statisztikai elszámolása miatt pedig az Eximbank pénzügyi kötelezettségeit az államadósság részének kell tekinteni, emiatt szükségessé vált az adósságkövetelmény betartását szolgáló eljárási szabályok kiegészítése, így a módosítás erre ugyancsak javaslatot tesz. Arról van tehát szó, hogy hosszú vitát folytattunk, folytattak a magyarországi statisztikai szervek az Eurostattal arról, hogy az Eximet, az Eximbankot az állam részének kell-e tekinteni vagy sem. Meggyőződésünk szerint az Eurostat e tekintetben nem folytatott transzparens eljárást, nem tette közzé, hogy az egyes tagállamokban mi alapján dönt arról, hogy az exim az állam részét képezi vagy sem. Tudnunk kell ugyanis, hogy Európa legtöbb országában működik a magyar Eximbankhoz hasonló szervezet. Az Eurostat ugyanakkor meghozta döntését, éppen ezért a javaslat arra irányul, hogy az Eximbank adósságot csak úgy keletkeztethessen, csak úgy vehessen fel hitelt, bocsáthasson ki kötvényt, hogy előzetesen kormányzati engedéllyel bír, hiszen az Exim adóssága is a széles értelemben vett államadósság részét képezi.

Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartást szabályozó joganyagon túlmenően a további fontos törvénymódosításokról szintén ejtsek néhány szót.

A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok ellátását finanszírozó költségvetési támogatások egy helyen, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetben jelenjenek meg. A magyar gazdaság tartós és fenntartható növekedésének kulcskérdése a termelékenységnek és a hatékonyságnak a növelése. Ez pedig csak a hozzáadott érték növelésével, a fejlesztések, innovációk nagyobb mértékű alkalmazásával érhető el. Az új kormányzati struktúrában ezért jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és a jövő évi költségvetési törvényjavaslat ezért célozza meg a kutatás-fejlesztési közkiadások erősebb koordinációját.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény és a kapcsolódó ágazati törvények módosítása értelmében az öregségi nyugdíj és a korhatár előtti ellátás igénylésének a továbbiakban nem feltétele, hogy az igénylés kezdő napján az érintett ne álljon biztosítási jogviszonyban, ezzel is csökkentve az igénylők ezzel járó adminisztratív terheit. Így például a nyugdíjra jogosultak akkor is igényelhetik a nyugellátást, ha folyamatosan tovább szeretnének dolgozni. Akkor tehát, amikor arról beszélünk, hogy minden lehetőséget biztosítani kívánunk ahhoz, hogy a nyugdíjaskorúak, ha akarnak, vissza tudjanak minél könnyebben térni a munkaerőpiacra, akkor ezen szabályozás is, azt gondolom, ebbe az irányba tett lépés, hiszen nem kell egy vagy két napra akár a munkahelyüket elhagyni, majd ezt követően visszatérni, hanem ezzel az adminisztratív egyszerűsítéssel könnyebbé válik a folyamatos munkavállalás azt követően is, hogy az adott személyek elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt.

(13.20)

A kormány családok megerősítését célzó intézkedéseivel összhangban javaslatot teszünk a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítására, ami elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekeket célzó, új gyermekjóléti alapellátás, vagyis a tanoda intézményének a hazai gyermekvédelmi rendszerbe illesztéséről rendelkezik.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, valamint a településkép védelméről szóló törvény módosításával a jövőben a 400 négyzetméter vagy azt meghaladó bruttó alapterületű építmény építéséhez hatósági engedélyre lenne szükség, ennek hiányában az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű használatot megtilthatja és bírságot szabhat ki.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítása a letelepedési kötvények értékesítésének leállítása után kivezetné a nemzeti letelepedési engedélyek jogintézményét a jogrendszerből.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítása pontosítaná a kormányülések dokumentálásának szabályait, illetve megteremtené a miniszterek számára a személyi illetmény megállapításának lehetőségét a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv vagy gazdasági társaság vezetőjének bérezéséhez illeszkedő, törvényben rögzített korlátokra figyelemmel.

A legfőbb ügyész és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló törvény módosítása az ügyészeknek járó illetménypótlékok összegének emelésére tesz javaslatot.

A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosítása a jogalkalmazói gyakorlat visszajelzései alapján tesz javaslatot a közszolgálati tisztségviselők és az állami tisztviselők jogviszonyának megszűnésével és megszüntetésével összefüggő kérdések egyértelműsítésére.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény módosítását az indokolja, hogy a földeket érintő végrehajtási eljárások esetében megnőtt az irreális mértékben, csalárd módon megállapított ingatlanbecslések száma. A fizetési kötelezettségek teljesítése most gátolja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet alapfeladatainak ellátását, emellett az állam számára indokolatlan mértékű költségvetési terheket jelent.

A javaslat az elhangzottakon túl még több törvény értelmezését pontosítja, valamint a miniszterek feladat- és hatásköreinek módosulásával kapcsolatos változásokat vezeti át.

Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat számos rendelkezése a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslattal egységet alkot.

Az egyes módosítások és szabályozási pontosítások a jövő évi büdzsé felelős és hatékony végrehajtását kívánják érdemben támogatni. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, majd a későbbiekben elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu