CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, pontosan mondja el, hogy mikor és hol zajlott a társadalmi vitája ennek a törvényjavaslatnak. Mikor és hol zajlott az a társadalmi párbeszéd, amire alapozva önök felhatalmazást éreznek maguk mögött, hogy a nagyvárosokban, és értelemszerűen itt kiemelten Budapest szerepe jelenik meg, Budapesten toronyházak építését lehetővé tegyék? Arról beszélünk, hogy a Fővárosi Közgyűlés, amelynek én még egy fél évvel ezelőtt tagja voltam, évtizedeken keresztül küzdött az ellen, hogy ez megvalósulhasson.

Aki egy egészen picit is, és én látom államtitkár úr, tudom, hogy válaszolni meg csak a vita végén fog, hogy ne tudjunk reagálni, de tisztelt államtitkár úr, ha kimegy, akkor is el kell mondjam, hogy arról beszélünk, hogy a magyar városok hagyományosan kialakult szövetébe nem illik bele sem Budapesten, sem Debrecenben, sem Miskolcon, és mondok konkrét példát is, Pécsett sem. Pécsett is óriási bukta volt a pécsi magasházprojekt, mert egyszerűen idegen attól a városrendezési gyakorlattól, hagyománytól, amit a magyar építészet egyébként több száz év alatt felmutatott.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, egy bűn, ami ebben a törvényben le van írva, mert olyan építészethez, olyan épületek felépítéséhez járul hozzá, teszi ezeket lehetővé, amelyek világörökségileg védett látképeket tesznek tönkre, amelyek kivonnak minden ellenőrzési funkció alól épületengedélyezési folyamatokat kiemelt beruházásnak nevezzük ezt a módot. Ha megnézzük a törvény megszületésének módját, egyértelműen kiderül, hogy egy útszéli, piactéri alkudozás végeredményét látjuk most a törvényjavaslat módosított szövegében. Azt látjuk, hogy egyszerűen elkezdődött egy alkudozás, hogy mi nem akarjuk, hogy 65 méternél magasabb épületek épüljenek, és aztán elkezdődött egy alkudozás, hogy jó, akkor legyen 90 méter, de cserébe nem kaptok kártérítést, és egyébként a MOL felé kikacsintva, ha kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítjuk, akkor azért megépülhet a 120 méteres bakancs is, ami a saját maga otrombaságában fogja tönkretenni Budapest látképét.

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Fideszes Képviselők! Nem sütöm el a poént 92-edszerre is, hogy mind a két fideszes képviselőnek szólok. De kérem, ne tegyék lehetővé, hogy ezzel a törvénnyel tönkretehessék azt a szeretett várost, ami hazánk fővárosa. Ne tegyék lehetővé, hogy azokat a szívünkhöz közel álló városokat tönkretegyük, mint Szeged, Kecskemét, Pécs ilyen törvényekkel! Nincs szükség magas épületekre, ezekre a magas épületekre. Egyszerűen idegen hagyományainktól. Köszönöm szépen a szót. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu