POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon sok minden történt az önkormányzati világban 2010-2012 óta, de nagyon sok minden történt 1990 óta is az önkormányzati rendszerben. 2010-re eljutott oda a magyar önkormányzati rendszer, hogy alapvetően a 2007-2008 utáni hathatós kormányzati intézkedések hatására gyakorlatilag működésképtelenné vált. Itt elég megemlíteni azt, hogy például a 2006-os önkormányzati választást követően a kialakult eredményekre válaszul a megyei önkormányzatoktól elvették az illetékbevételeket, és az intézményfenntartó megyéket, amelyek döntően azokat az egészségügyi intézményeket és középiskolákat tartották fenn, amelyek később aztán állami fenntartásba kerültek, tehát a megyéket egyetlen döntéssel, egyetlen tollvonással olyan helyzetbe hozták, hogy a bevételeik nem érték el a napi bérkiadásaikat. De ugyanez a folyamat zajlott le a települési önkormányzatoknál is. Mindenki ismerheti a 2008-ban megjelent állami számvevőszéki jelentést, amely számvevőszéki jelentés 1700-1800 milliárd forintra becsülte a 2002-től 2008-ig az önkormányzati rendszerből kivont forrást, illetve a többletfeladatok okozta többletterhelést az önkormányzati rendszerben. 2010-re gyakorlatilag a csőd szélére jutottak a települési önkormányzatok, lépni kellett, és valóban léptünk is. A kormány átvállalta az önkormányzatok teljes adósságállományát, azoknak az önkormányzatoknak pedig, amelyek nem vettek fel vagy nem tudtak felvenni hitelt az adottságaik miatt, egy olyan kompenzációs rendszert indítottunk, amivel pótolhatták azokat a fejlesztéseket, amelyeket mások adott esetben hitelből hoztak létre.

S valóban át kell gondolni, át kellett gondolni a feladatmegosztás rendszerét. Az önkormányzatoktól öntől is valószínűleg mint akkori polgármestertől számtalanszor elhangzott, hogy az állam a köznevelés, a közoktatás esetében az általános iskolák vagy a középiskolák működtetési, fenntartási forrásainak még a 60 százalékát sem biztosítja, az önkormányzatoknak saját büdzséből kellett ezt kiegészíteni. Amikor ön összehasonlítja a 2010 előtti és a mai költségvetést, akkor hozzá kell tenni, hogy az oktatásügyre fordított költségvetés a IX. fejezetből, az önkormányzati fejezetből valóban kikerült, mint ahogy kikerültek a kórházak fenntartására szolgáló költségvetési források is. S ha a kettő egyenlegét, a feladatmegosztásból eredő feladatátadás és a költségvetési finanszírozás egyenlegét meghúzza, akkor azt láthatja, hogy 2011-12-ben a kialakult új költségvetési szisztémában a feladatfinanszírozással mintegy 40-60 milliárddal maradt több az önkormányzati költségvetési fejezetben az adott feladatcsomagra, mint amennyi azt megelőzően volt.

A települési támogatásoknál, egyáltalán a feladatmegosztásnál, azt gondolom, azt mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a feladatok jelentős része nem önkormányzati feladat, ami az önkormányzatok jegyzőitől elkerült, hanem jegyzői hivatáskör, jegyzői feladat, tehát ezekhez az önkormányzatoknak ilyen értelemben azelőtt sem volt közük. Az okmánykiadás nyilvánvalóan nem települési önkormányzati feladat volt azt megelőzően sem, és az okmányiroda fenntartásának az észszerűsége sem volt ott a települési önkormányzatoknál, ami egyébként az önkormányzatok költségeire kihatott.

Emlékeztetni szeretném képviselő urat, hogy egy személyi igazolvány esetében, ami 2009-2010-ben 116 forint körül volt, 36 forintot kellett az önkormányzatnak hozzátenni, hogy a személyi igazolvány elkészüljön. Mindezektől a többletterhektől az önkormányzatok mentesültek.

A települési támogatások és a szociális segélyezés átalakításában a sztenderdizált segélyek a járásokhoz kerültek, míg az egyedi elbírálást igénylő, a lakosságot teljes mértékben ismerni szükséges segélyek az önkormányzatoknál maradtak. Az nem igaz, hogy erre nincs forrásuk. A szociális segélyek biztosítására egy külön szociális támogatási önhikirendszert hoztunk létre, amelyben 5 milliárd forintnyi összeg volt, de ezt lehetett volna bővíteni. Az önkormányzatok 900 millió forintnyi igénnyel jelentkeznek évről évre erre a támogatási forrásra. Tehát nem igaz az, hogy nem tudják kezelni a szociális kérdéseket.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban: tisztelt képviselő úr, nyilvánvaló, hogy az önkormányzati törvény alapján az önkormányzatok feladata a hulladékgazdálkodás. Azt pedig ne feledjük el, hogy a centralizált nagy önkormányzati vállalatok üzleti alapon szállították a kistelepülésekről a hulladékot vagy szolgáltattak egyéb közműveket, és annak a profitját a nagytelepülésekhez irányították. Ez az igazságtalanság megszűnt. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu