KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Spoštovani Gospod Predsednik! Hvala za besedo! Spoštovane Poslanke in Poslanci, cenjeni Državni zbor! Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselő Hölgyek és Urak, Szószólótársaim! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzeti köznevelés és magyarországi nemzetiségi nevelés és oktatás, a nemzeti felsőoktatás, különösen is a nemzetiségipedagógus-képzés okán érintettséget érez a T/2940. számú törvényjavaslatban foglalt tartalmak vonatkozásában, ezért is kérte a törvényjavaslat nemzetiségi napirenddé nyilvánítását a házbizottságtól. Köszönöm, hogy bizottságunk erre lehetőséget kapott.

A jelen általános vita alapját képező, az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat alapos, számos részletre kiterjedő paragrafusai között viszont a nemzetiségi oktatás magyarországi jelenlétére alig történik utalás. E törvényjavaslattal az Országgyűlés célja a nemzeti köznevelésről és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott, személyes adatot tartalmazó ágazati nyilvántartások hatékonyságának, ezen keresztül a művelődéshez való alapjog elősegítése; bizottságunk a nemzetiségi köznevelést is támogató célt vélelmez általa.

A törvényjavaslat két ponton említ minket, az 1. számú melléklet IV. pontjában, ahol a kétszintű érettségi vizsga kapcsán a vizsgáztatóra, a vizsgaelnökre vonatkozóan jelzi, hogy a vizsgáztató, vizsgaelnök nemzetiségi oktatásban szerzett gyakorlatára is vonatkozó információval kell rendelkezni, továbbá a XI. pontban pedig azt jelzi, hogy az országos szakmai pedagógiai ellenőrzési nyilvántartás az általa ellátott „nemzetiségi feladat adatai” szerkezetben jelenik meg. Mégis úgy ítéljük, hogy a kérdést több oldalról kell megvizsgálnia a bizottságunknak.

Az oktatási nyilvántartás több rendszert és alrendszert magában foglaló egységeivel egyaránt közérdekű és közérdekből nyilvános adat rögzítését jelenti. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban természetes személyek adatait is kezeli mint közhiteles nyilvántartásban. Túl a természetes személyek azonosításán, a személyes adatok ellenőrzésén vagy éppen az adatok aktualizálási folyamatainak, időszerűségének biztosításán és ezek kezelésén, összekötésén, jó, ha az oktatási nyilvántartás, elektronikus formában létrehozott közhiteles nyilvántartás nem csupán kartotékadatként funkcionál.

A nemzetiségi közösségek és a nemzetiségi oktatásban részt vevők számára több szintről fontosak az oktatási nyilvántartásban rögzített adatok. A közoktatás szervezésében, irányításában érintett szervezetek, adott esetben bizonyos kutatások, tanulmányok készítői számára jelentős, ha egy célközönség, esetünkben a nemzetiségi köznevelésben részt vevő alapfokú tanulmányokat folytató korosztályos csoportra, csoportokra vagy éppen a nemzetiségi felsőoktatás szereplőire vonatkozó hiteles adatokhoz hozzáfér, egy-egy tanulmány, helyzetelemzés pedig számos esetben a hibás elemek, jelenségek kiszűrésére, fejlődést indukáló következtetésekhez juttathat közösségeket.

A törvényjavaslat 1. pontjában a törvény célját megvilágítva tisztázza ezeket a törvény nyelvén. A törvényjavaslat 2. §-a felsorolja, hogy az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban a természetes személy mely adatait kezeli. A 14 adat mellett vajon a „nemzetisége” nehezen kezelhető lenne? A Magyarországon létrehozott közhiteles nyilvántartás és természetesen a magyarországi működéséért felelős szerv a természetes személy adatai között értelemszerűen rögzíti az állampolgárságot, állampolgárságokat kettős kötődésű állampolgárok. Én örömmel és büszkén vagyok Magyarország állampolgára, nincs szlovén állampolgárságom, itt élek, eszemben sincs bárhová költözni innen, de egy közhiteles nyilvántartás hadd tudja rólam, hogy ugyanakkor szlovén nemzetiségűnek vallom magam!

A 3. § (1) bekezdésében rögzítettek a nemzetiségekhez tartozók esetében sem lehetnek egyediek, hiszen magyarországi személyi, adóalanyi, társadalombiztosítási nyilvántartási adatokat tartalmaznak.

A törvényjavaslat 4. §-a felsorolja az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásait, melynek egyik eleme a köznevelés információs rendszere. Minekután 30 évi tanári munka után érkeztem ide, pontosan tudom, hogy a jó nyilvántartások milyen sok esetben lehetnek egy-egy iskola, intézményvezető, tanár, szakmai szolgáltató, pedagógiai szakszolgálat segítségére is.

Csak egy rövidke mellékvágány erejéig térek ki arra, hogy számomra például mindig fontos volt, hogy tanítványaim, akiket középiskolát végzettként indítottam az életbe vagy a további tanulmányaik irányába, hol vannak jelen, hogy vannak jelen az élet különböző útvesztőiben. A nyomon követést nem volt egyszerű nyilvántartás nélkül folytatni, de nem is volt ez hivatalos törekvés, csupán a négy-öt évi munka kamatoztatásáról, az eredményességről vagy éppen eredménytelenségről, érvényesülésről szerettem volna információkat gyűjteni, azzal a céllal, hogy azokat a további generációk nevelésében jól használhassam.

Mindezzel együtt azt is tudom, hogy az adatszolgáltatások, különösen, ha hirtelen és gyorsan kérik azokat, jelentős mennyiségű munkát adnak az adatszolgáltatásért felelős munkatársaknak.

Fontos, hogy az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásaiban hiteles és naprakész adatokat tárolhatnak és tárolnak. Nekem a 4. § kapcsán ismét hiányérzetem támadt, tudniillik egyik alrendszerben sem találok nemzetiségi elemet.

Ma Magyarországon mintegy 80 köznevelési intézményt országos vagy helyi nemzetiségi önkormányzatok tartanak fenn. További közel 300-ban, a Klebelsberg Központ, illetve a tankerületek által fenntartott és irányított köznevelési intézményekben, de megyei szakképzési centrumok fenntartásában működő szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban is folyik nemzetiségi nevelés és oktatás. A magyarországi jogszabályi háttér és a központi költségvetési támogatások révén a nemzetiségi közösségek olyan lehetőségekről számolhatnak be, ami nagyon jelentős előrelépést hozott a nemzetiségi nyelv és kultúra intézményesített közvetítésében. Ezekkel jól szeretnénk élni, megőrizve elődeinktől ránk hagyományozott nyelvünket, kulturális értékeinket, gazdagítva Magyarországot, színesítve Magyarország kulturális palettáját is.

Ezért is feltűnő hiányosságként éltem meg az oktatási nyilvántartás szakrendszeri nyilvántartásai felsorolásában, hogy például az (1) bekezdésben, mondjuk, a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása mellett nem kapott helyet ugyaneképpen a nemzetiségi ösztöndíj, bár azt is a magyar állam adja, elvileg tehát részét képezheti a nyilvántartásnak. De vajon részét képezi-e?

A gyermek- és tanulói nyilvántartás adataiban helyet kap, ha egy tanuló például a német nemzetiség tagjaként német tanítási nyelvű iskolatípusban nevelődik az óvodától az érettségiig? Rendkívül sokféle következményt, sajátosságot jelent tudniillik egy konkrét személy esetében ez a hozzáadott érték, de persze az is, ha valaki egy nemzetiséghez tartozóként annak kis létszáma miatt kiegészítő nemzetiséginyelv-oktatásban és nemzetiségi köznevelésben vesz részt.

Az országos tanulói teljesítménymérések mérési eredményeinek elemzésénél például én a magam eszével feltüntetném a tanuló azonosítója mellett, hogy nemzetiségi nevelésben vesz részt, ma már nem annyira azért, amiért pedagóguspályám kezdetén, hogy tudniillik a nemzetiségi tanulók magyarnyelv-ismerete némileg elmaradt a magyar társaikétól, de azért, mert a nemzetiségi tanulók jelen rendszerünkben heti plusz 6 óra nemzetiségi nyelv és nemzetiségi népismeret órákon vesznek részt, tehát leterheltségük ennyivel több.

(12.00)

Az oktatási nyilvántartás létrehozásának egyik célja, hogy egységesen és egészében is nyomon követhető az élethosszig tartó tanulás; a tanulói-hallgatói életútvizsgálatok során kideríthető, hogy a nemzetiségek esetében a megmaradás záloga is lehet.

Az intézményesített köznevelés nem működik pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nélkül, az oktató-nevelő munkát segítők, de pedagógiai szakértők, szaktanácsadók nélkül sem. Az oktatási nyilvántartásban célszerűség okán jó lenne külön soron szerepeltetni a nemzetiségi pedagógusokat, de legalábbis ebbéli minőségüket jól követhetően, egyértelműen feltüntetve nyilvántartani.

Fontos továbbá a felsőfokú nemzetiségipedagógus-képzésben részt vevők egyértelmű azonosítása, ebből következő elérhetőségük az oktatási intézmények részéről, a nemzetiségi köznevelésben a pedagógusok átlagéletkora ugyanis feltételezi frissen végzett, új kollégák rendszeres megjelenését. Az állást kínálók és az állást keresők az oktatási nyilvántartás révén is egymásra találhatnának.

Megítélésünk szerint nagyon hasznos, hogy az országos köznevelési szakértői névjegyzéken belül jól láthatóan és követhetően elérhető a nemzetiségi szakértői névjegyzék. Az országos szakértői névjegyzék választható szakterületei és szakirányai között megtalálható a nemzetiségi nevelés és oktatás szakterület. A nemzetiségi szakirány megjelölésével a megfelelő szakemberek megtalálása és a mostanában bevezetett különféle állami ösztöndíj- és pótlékrendszerek rendkívül ösztönzően hathatnak az új generációkra a nemzetiségek saját feladata, amivel, remélem, a nemzetiségi köznevelést folytató nemzetiségek élni fognak.

Érzékeny területünk a nemzetiségipedagógus-továbbképzés. A nemzetiségipedagógus-továbbképzés nyilvántartása szintén helyet kaphatott volna az oktatási nyilvántartás egészében.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat 6. §-a nevesíti azok körét, akik adatokat szolgáltatnak az oktatási nyilvántartásba. A nemzetiségi feladatokat is ellátó általános és középiskolák, nemzetiségi önkormányzatok és intézményfenntartók így adatszolgáltatók is, hiszen amint már korábban elhangzott, mintegy 80 köznevelési intézményt nemzetiségi önkormányzatok tartanak fenn, míg további állami fenntartású iskolák nemzetiségi nyelvet oktatnak, és valamely nemzetiség kultúrájának életben tartói annak használatával a mindennapok és ünnepek során.

A bevezetésre kerülő egységes oktatási nyilvántartásban a nemzetiségi oktatás, a nemzetiségi tanulók, a nemzetiségi tárgyak, a nemzetiségi pedagógusok léte, azonosíthatósága, követhetősége nagy segítség lenne valamennyi érintett és érdekelt intézményi szereplő, de a nemzetiségekkel foglalkozó szervezetek számára is. Minden bizonnyal vannak olyanok, akikben felmerül, hogy miért kell a nemzetiségekkel ennyit foglalkozni. Azt gondolom, a nemzetiségek jelenléte és a velük való politikai, gazdasági, kulturális törődés egy országban nem csupán a tolerancia fokmérője, de megbecsülése egy más néphez tartozó közösség munkájának, amelyet az otthont adó hazában és nem másutt lát el. A magyarországi nemzetiségek között többen sok évszázados múltat tudunk magunk mögött e hazában. Itt szeretnénk biztosítani a nemzetiségeinkhez tartozó utódaink jövőjét is, ezért fontos számunkra akár az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat is.

Hvala za vašo vljudno pozornost! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból, valamint a nemzeti szószólók köréből.)

Forrás: parlament.hu