BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Döntő hatású lesz Európa jövőjére az európai parlamenti választás eredménye. Arról kell dönteni, hogy Európa milyen álláspontot foglaljon el a migráció kérdésében, de Európa még soha nem volt ilyen megosztott, mint manapság. Mára a keleti-nyugati megosztottság ideológiai megosztottsággá vált. Két élesen elkülönülő elképzelés egyike szerint az európai egyesült államok, míg a másik szerint a szuverén tagállamok közössége a helyes cél a kontinens jövője szempontjából. A magyar kormány álláspontja szerint az európai egyesült államok azért nem vezethet eredményre, mert a nemzeti identitás feladását feltételezi.Sokan éppen ennek érdekében még több migránst akarnak betelepíteni Európába. Brüsszel nem Európa; az Európai Parlament intézménye pedig önnön karikatúrájává vált, a testület önkontroll nélkül tapos rá az országokra. A hét végén Athénban az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének tisztújító kongresszusán azt tapasztaltuk, hogy sokan csak a színfalak mögött, de egyre többen nyíltan is kiállnak Magyarország és a magyar álláspont mellett. Jól mutatja ezt, hogy a tisztújításon a tízfős elnökségbe két magyar alelnököt is megválasztottak, a Fidelitas, illetve az erdélyi MIÉRT jelöltjeit. A YEPP történetében soha nem fordult még elő, hogy egy országból két jelöltet is megválasztottak, Romániából a román Nemzeti Liberális Párt és a magyar RMDSZ ifjúsági szervezetének jelöltjei is bekerültek az elnökségbe a magyar lobbinak köszönhetően. Olyan dolgok történnek, amelyekre még nem volt példa, hiszen 1979 óta a tagállami belpolitikai kérdések határozzák meg az Európai Parlament összetételét, ám mára összeurópai üggyé vált a migráció kérdése. Ez abból is látszik, hogy az elmúlt időszakban megtartott tagállami választásokat is a migráció ügye dominálta. Ebben az európai vitában pedig a magyar választók is részt vehetnek.

A Sargentini-jelentés nyomán Magyarországgal szemben megindult eljárásnak nincs különösebb jelentősége. Biztosak lehetünk abban, hogy többen vétót emelnek, ha korlátozni kívánják Magyarország szavazati jogát. Nem vagyunk egyedül, a visegrádi együttműködés országai erős szövetségesei Magyarországnak. Az elmúlt európai parlamenti ciklus legnagyobb kudarca, hogy az egyik legerősebb tagállam, az Egyesült Királyság polgárai úgy döntöttek, elhagyják a közös Európát. A brexitszavazás másnapján le kellett volna mondani az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetőinek (Ungár Péter: Megszavaztátok!), hiszen az ő felelősségük, hogy erre sor kerülhetett.

Nem is olyan rég a román külügyminisztérium üdvözölte Jean-Claude Juncker december 1-jével Erdély és Románia egyesülésének centenáriumi ünnepségével kapcsolatos állásfoglalását, ugyanakkor aggodalmának adott hangot a budapesti hatóságok retorikája miatt. Jean-Claude Junckernek Európa egységét kellett volna megtestesítenie, de erre soha nem volt képes, sem a brexitnél, sem a migrációnál, sem pedig a román nemzeti ünnepnél. Juncker az elmúlt négy és fél évben bebizonyította, hogy alkalmatlan az Európai Bizottság vezetésére. Európa akkor lesz erős és egységes, ha elfogadjuk, hogy bizonyos történelmi dátumok, események egyeseknek örömet jelentenek, másoknak viszont fájdalmat okoznak. Az is fontos lenne, hogy azoktól, akik szomorúan emlékeznek egy-egy eseményre, ne várják el, hogy örüljenek, az ilyen elvárás ugyanis erkölcstelen és tisztességtelen.

Biztosak lehetünk abban, hogy az EP-választásokig hátralévő időben a migrációt pártoló vezetők mindent megtesznek majd Soros György tervének végrehajtása érdekében. Ezt láthattuk az elmúlt néhány hónapban is. A legnagyobb téttel rendelkező EP-választás lesz a jövő évi. A kérdés az, hogy bevándorláspárti vagy bevándorláserők (sic!) lesznek többségben az Európai Parlamentben. Ma még a lejárt szavatosságú EP-ben a bevándorláspárti képviselők vannak többségben, és mindent megtesznek azért, hogy megbüntessék, megbélyegezzék azokat, akiknek a véleménye eltér az övéktől, mint például Magyarországot is.

Fejétől bűzlik a hal, ahogy szokták mondani, a fej pedig Brüsszel és annak politikai elitje. Ennek az elitnek a mecénása Soros György, aki hálózatán keresztül, demokratikus legitimáció nélkül akar nyomást gyakorolni a terve útjában álló tagállamokra, amelyek nem akarnak lemondani például a határőrizet jogáról.

A hazai Soros-hálózat és a hazai ellenzék is aktivizálódott, a belpolitikai álmaikat még mindig külföldön dédelgetik, itthon pedig a Soros-portálokon keresztül kampányblöffökkel terelik el a figyelmet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a valódi európai problémáról, és támadják a magyar miniszterelnököt.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu