DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatnám a vezérszónoki előadás azon részét, amelyet a 15 perc nem engedett, hogy befejezzem. Én folytatnám a törvényjavaslat 18. §-ával, amely arról szól, hogy a kormányt hatalmazza fel arra, hogy adott időszakban feltölthető beosztások számát meghatározza. Nyilván ennek persze finanszírozási feltételei is lesznek, de azt kell mondjuk, hogy addig, amíg nem tisztázzuk, hogy ezek a beosztások milyen kategóriájúak lesznek, és valóban azok a létszámok és arányok lesznek-e, amelyet az elmúlt héten országgyűlési határozati javaslatban kért a honvédelmi miniszter megszavazni, ezek lesznek-e azok a beosztások és létszámok, amelyeket majd a kormány meghatároz, vagy a kormánynak gyakorlatilag ilyen ahogy tetszik, úgy puffan módon lesz ez a tevékenysége. (Sic!)A főbb haditechnikai eszközök vonatkozásában nagyon sok esetben kormányciklusokon átívelő beszerzések vannak, ezért úgy gondoljuk, hogy az Országgyűlés felhatalmazását nem lehet a kormányra átváltani. Nem gondoljuk, hogy a kormánynak kellene ezeket a beszerzéseket meghatároznia, természetesen nem arról szól, hogy mindenféle beszerzést hagyjunk meg az Országgyűlés hatáskörében, de mindenképpen azokat a nagy volumenűeket, amelyek alapvetően a honvédelem képességeit határozzák meg és alakítják ki, azokat semmiképpen nem gondoljuk, hogy a kormány hatáskörébe kellene utalni.

Az önkéntes tartalékosok vonatkozásában elvileg jó lehet az, amely a javaslatban szerepel, hogy nem zárunk ki senkit belőle, de egyet nem szabad elfelejtenünk, ez pedig az, hogy mindez pénzbe kerül. Tehát az önkéntes tartalékos nem odáig tart, hogy jelentkezik, fölvesszük, onnantól kezdve óriási pénzeket emészt föl az, hogy őket legalább olyan kiképzésben kell részesíteni, hogy adott krízishelyzetben tudják, hogy mi a dolguk.

A Magyar Honvédség Parancsnokságának megalapításával egyet tudunk érteni, de ott lesz majd újra érdekes ez a kérdés, hogy miként hajtják végre. Az önök kormányában rengetegszer volt az elmúlt nyolc évben olyan, hogy egyébként jó rendszereket, jó szabályokat, jó kezdeményezéseket valami csapnivaló módon hajtottak végre, és azokat is lerontották. Ily módon az elvvel, azzal a struktúrával egyet lehet érteni, amit ez a javaslat tartalmaz, de majd az lesz a kérdés, hogy miként hajtják végre, és a végrehajtás nem rontja-e le azt a szándékot, amelyet ez a törvénymódosító javaslat tartalmaz. Egyébiránt magából a módosításból a végrehajtás módja nem is derül ki.

Ha megnézzük a Hjt. 10. mellékletét most a beosztásokra térek rá és az előmenetelre , amelyben ott vannak a várakozási idők, hogy ki mennyi idő múlva lehet eggyel magasabb rangban, akkor azt látjuk, hogy az van odaírva, hogy ahhoz, hogy tábornok lehessen valaki, legalább 27 évet kellene eltölteni különböző rendfokozatokban. Ha a legoptimálisabb esetben a főiskoláról, 22 évesen kijön az ifjú főhadnagy vagy hadnagy, attól függ, hogy milyen volt a tanulmányi eredménye, akkor az azt jelenti, hogy 49 éves kora előtt nem lehet tábornok.

Ha meg tetszenek nézni azt, hogy az elmúlt 15 évben vagy 20 évben hány darab 49 év alatti tábornok lett a Magyar Honvédségben, egyrészről elájulnak, másrészről pedig akkor az a kérdés, hogy akik eddig ezt a helyzetet kialakították, és tényleg egy ilyen tábornokok hadserege a Magyar Honvédség, akkor most egyszer csak hirtelen azt szeretnénk, hogy ne legyen konkurenciánk? Tehát eddig lehetett 49 éves kor előtt tábornoki rangot adni, most hirtelen nem. Nem talán arról van szó, hogy a mostani tábornoki karban igen jelentős számú azon személyek száma, akik csak valamely kapcsolatuk alapján lettek tábornokok és nem a tényleges teljesítményük határozta meg? Ezt csak kérdésként teszem fel.

A törvény tervezetének alapvető feladata az lenne, hogy bemutassa, milyen lesz a Magyar Honvédség új szervezeti rendje. Ez azért fontos egyébként, mert a tárca szándéka szerint a kormányzat szakít ezzel a bizonyos integrált modellel, amelyben a miniszter vezette és irányította a Magyar Honvédséget, és a Honvéd Vezérkar pedig a HM szerves része volt.

Ez önmagában amint már mondtam korábban is jó lehet. De amit fontosnak tartunk, az, hogy ezt nagyon kiforrott szakmai vitákban kell kialakítani. Nem lehet a nemzetközi trendektől eltekinteni. Nem lehet attól eltekinteni, már korábbi képviselőtársaim előadásában is elhangzott, mi egy NATO szervezeti rendszer része vagyunk. Nem saját magunk határozzuk meg azokat a rendszereket és feladatokat, amelyeket nekünk végre kell hajtanunk és követnünk kell. Sztenderdek vannak, eljárásrendek vannak. Azokat ez az új szervezeti rendszer képes lesz-e végrehajtani, képes lesz-e hozzáigazítani a saját struktúráját?

És ami nagyon fontos még, hogy nem tudjuk a tervezetből azt, hogy miként fog kinézni egyáltalán a Magyar Honvédség vezetése a jövőben. Tehát megteremtünk egy új státuszt, de nem derül ki ebből a javaslatból, hogy egyébként majd ez az egész hogyan fog kinézni.

Ez egy óriási hipotézistömeg. Az már látszik, hogy létrejön a Magyar Honvédség Parancsnoksága, kérdés, hogy hol, és ez a szervezet egyben a honvéd vezérkari főnök is lesz, de az nem világos a 36. és a 37. § alapján, hogy egymás között hogy lesznek a hatásköri megosztások, és már bocsánatot kérek, az Országgyűlésnek ehhez köze van. Ezt nem határozhatja meg a kormány, ezt kizárólagosan sarkalatos törvényben lehet meghatározni.

A honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnoka közötti viszony milyen lesz? A honvédelmi miniszter ezentúl irányítja a honvédséget, ez így rendben van. De a Magyar Honvédség parancsnoka hogyan fog viszonyulni a honvédelmi miniszterhez? És hogyha a Magyar Honvédség parancsnoka betölti a Honvéd Vezérkar főnöki beosztást is, kérdés, hogy a Honvéd Vezérkar megmarad-e mint önálló, a Honvédelmi Minisztérium legfőbb katonai tanácsadó szerve, vagy az beolvad ebbe a parancsnokságba?

A Magyar Honvédség Parancsnokságát ötvözi a Honvéd Vezérkar stratégiai tervezésében és az ő HP-taktikai vezetési feladatát is ő fogja végrehajtani, vagy ők egymás mellett párhuzamosan fognak működni? Ezek mind-mind szakmai kérdések; nem politikai kérdések, szakmai kérdések.

A 36. § azt mondja, hogy honvédelmi államtitkárnak kell lennie, akinek katonának kell lennie. Itt ezen nagyon fontos kérdésben az előbb képviselőtársaim erről beszéltek. Kérem, mi az, hogy katona legyen egy honvédelmi államtitkár? Egy civil vezetésű Honvédelmi Minisztériumban, hiszen a mostani miniszternek is a rangjáról le kellett mondania, tehát nem katona, mit keres ott egy honvédelmi államtitkár, akinek kötelező katonának lennie, sőt az van odaírva, hogy legalább 20 éves katonai szolgálattal kell rendelkezni.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azért szerényen megkérdezném, hogy ezek szerint, aki 20 évig tiszthelyettes volt és van valamilyen egyéb főiskolája, az ezután már honvédelmi államtitkár is lehet? Mert biztosan nem erre tetszettek gondolni, de hipotetikusan ebben ez is benne van.

A következő kérdés: a 18. §-ra megint visszatérek, amikor azt mondja, hogy a kormány dönt a nemzetközi katonai parancsnokság magyarországi telepítéséről. Ez a nemzetközi katonai parancsnokság, képviselőtársaim, kivéve természetesen, akik a szakmai kompetenciájuk alapján ezzel nap mint nap találkoznak, ez egy nagyon szép dolog, a NATO rendszerében ez működik, erre nagyon sok ország kandidál, csak nagyon kevés ország kapja meg erre a lehetőséget. Ugyanis ahhoz, hogy nemzetközi parancsnokság létesüljön bármely NATO-tagország területén, elképesztő mennyiségű kompetenciával, képességgel, szervezéssel, nagyon sok pénzzel kell rendelkezni, és ami a legfontosabb, hogy ezt nem a magyar kormány dönti el, ami ide van írva ebbe a javaslatba, hanem ezt a NATO Secure dönti el, aki megnézi, hogy alkalmas-e annak a NATO-országnak a felajánlott képessége és az a közeg, amit létrehoz rá ennek a nemzetközi parancsnokságnak a létrehozatalára. De ami nagyon fontos, ez még önmagában sem létezhet, hanem valamely hadtesthez kell kapcsolódnia a NATO kebelén belül, és csak jelezni kívánnám, hogy Nápolyban van egy ilyen. És kik voltak rendkívül jó lobbisták, kik szántak rá sok pénzt, és kik intézték el, hogy náluk ilyen legyen? Románia.

Ugye, azért arra nem gondolunk, hogy majd Romániához csatlakozó nemzetközi katonai parancsnokságot akarnak Magyarországon létrehozni, mert egyáltalán nem biztos, hogy ha ezt engedi a NATO, akkor az majd az olasz területhez fog kapcsolódni, már csak a távolság miatt sem. Nagyon jó, nagyon örülünk neki, csak egy apró probléma van: ezt biztosan nem a kormány dönti el.

(22.00)

A 26. §-ban van a veszélyhelyzet szabályozása, ahol is arról beszélünk, hogy a fegyverhasználati jogot kibővíti a haderő fegyveres bevethetőségének lehetősége belföldön. Ez egy rendkívül veszélyes szabály. Tehát ha egyébként a jogszabállyal minden rendben lenne, önmagában emiatt nem lehet megszavazni. Kérem szépen, ez potenciálisan olyan jogokat ad a kormánynak arra, hogy a hadsereget a saját hazánk polgáraival szemben vessék be úgy, hogy nincsen olyan helyzet, ami háborút vagy valami harci helyzetet eredményezne, hogy aki ezt megszavazza, és hangsúlyozom, bár nagyon kevés fideszes képviselő van ebben a teremben, hogy ha önök valóban a magyar népet akarják szolgálni, akkor ilyen passzust ne vezessenek be egy jogszabályba. Egyszerűen tilos. Mi itt a magyar népre esküdtünk föl, ők küldtek ide, ilyen szabályt nem lehet bevezetni. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás óta senkinek eszébe sem jutott ilyet a Ház elé hozni.

A 35. § a közérdekű használati jog rendszerét határozza meg. Teljesen átláthatatlan, mire gondolnak, nincsenek benne konkrét szabályok, egyszerűen bárki visszaélhet ezzel a helyzettel, mi pedig ezt nem szolgálhatjuk. Ugyanez a probléma a katonai rendész jogkörével, és összességében azt lehet mondani: minden jel arra utal, hogy a honvédséget alapvetően békeidőben mondvacsinált krízis felvetésével felruházzák olyan jogkörökkel, amelyek korábban nem voltak: fegyverhasználat civilekkel szemben, intézkedés civilekkel szemben. A rendszerváltáskor nem véletlenül korlátozta saját magát a demokratikus jogalkotói társaság, mert azt mondták, hogy olyan helyzetet jogszabály nem idézhet elő, ami valamilyen módon akár katonai puccsot is létrehozhat. Ha le tetszenek ezt a jogszabályi javaslatot modellezni, én a hétvégén megtettem, akkor elmondanám, hogy bizony a kormányzattal szemben is kialakulhat olyan helyzet, hogy valaki e szabályokat felhasználva a kormányzattal szembefordítja a hadsereget. Kinek van Magyarországon erre szüksége? Tessenek már végiggondolni!

Lehet, hogy miniszterelnök úrnak önök úgy adták elő, hogy ez a jogszabály arra szolgál, ami szó szerint ezt jelenti, de ez kétélű fegyver. Nem lehet, különösen kétharmados törvényt úgy hozni, hogy azt esetlegesen bármilyenfajta új belpolitikai helyzetben akár velünk szemben is lehessen alkalmazni. Nagyon kérem, a rendszerváltáskor kialakult egyensúlyt tartsák meg! Nem léphetünk át egy bizonyos határt, mert az nemcsak a társadalomra nézve, de önökre, a kormányzatra nézve is legalább olyan veszélyes.

A 19. §-ban van leírva az az új honvédelmi veszélyhelyzet terminológia, amire mondtam a vezérszónoki felszólalásomban, hogy ez alaptörvényi módosítást igényel, mert ez egy új típusa annak a helyzetnek, amit az Alaptörvényben meghatároznak, hogy milyen esetekben milyen intézkedésre köteles és jogosult a kormányzat, illetőleg a Honvédelmi Tanács. Már van rendkívüli állapot, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, váratlan támadás és terrorveszélyhelyzet. Ez az öt van.

Most van egy honvédelmi veszélyhelyzet. Nincs definiálva, nem tudjuk azt, hogy ki milyen módon fogja tudni ezt fölismerni. Tehát ki fogja tudni megmondani, hogy most honvédelmi veszélyhelyzet van vagy sem? De az biztos viszont, hogy ha ezt megállapítják, akkor tulajdonképpen egy olyan szituáció adódik elő, amit ember nem tud ellenőrizni, ember nem tudja a határokat meghatározni, gyakorlatilag a kormány kénye-kedvének lesz az egész társadalom kitéve.

A részletes indoklás szerint a korábbi években jelentősen megváltozott a biztonsági környezet, különösen erre az új honvédelmi veszélyhelyzetre indokolják ezt. Azt mondja, hogy a határok elmosódása egyértelműen megtörtént, és ezért akar a kormánynak nagyobb felhatalmazást biztosítani. Azok a fenyegetések, amelyek eddig Magyarországot az elmúlt években érték, a különleges jogrend bevezetésével tökéletesen kezelhetők voltak. Az Országgyűlés törvényalkotási hatékonysága: az elmúlt hetekben 32 óra alatt tudtak komoly intézményeket eltörölni; tehát az Országgyűlésnek olyan hatékonysága van, bármely krízishelyzetben összehívható, megtárgyalható és döntés hozható, hogy gyakorlatilag ilyen új kompetenciát nem lehet a kormánynak adni, az Országgyűlés fennhatósága meg kell hogy maradjon.

Van az 54. §, végül erről szeretnék pár gondolattal szólni, az internetes tartalmak, csatornák, tartományok elérésének korlátozása. Kérem szépen, ha a társadalom krízishelyzetben van, ha honvédelmi veszélyhelyzetben vagyunk, akkor nem leállítom ezeket a rendszereket, hanem felhasználom arra, hogy a honfitársaink értesüljenek arról, hogy mi a dolguk! Ez megint egy olyan önveszélyes szabály, amit ma egy demokratikus jogállamban, a kialakult nemzetközi és hazai viszonyok alapján nem indokolt bevezetni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu