DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Először is nagyon szeretném megköszönni a konstruktív hozzászólásokat az ellenzéki padsorokból is, illetőleg tudomásul veszem tűrési kötelezettségemet a destruktív hozzászólásokkal kapcsolatban. De azt külön nagyon szeretném megköszönni, hogy az ellenzék nem folytatta azt az obstrukciós stratégiáját, amit tegnap este itt az éjjelig tartó vitában folytatott, amely szerint fölolvassa a törvényjavaslatok szövegét. Ezek voltak a tegnapi, éjszakába nyúló vitán az utolsó ellenzéki felszólalások. Annál lehangolóbbat és a magyar parlamentarizmust rombolóbb dolgot nem tudok elképzelni, úgyhogy nagyon-nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki ezúttal a mai napon konstruktívan szólt hozzá a vitához. Szerintem volt ilyen felszólalásokból jó pár.Ha megengedik, egypár dologra szeretnék reagálni. Egyrészt az többször elhangzott az ellenzéki képviselői oldalról, hogy az elvándorlás mértéke kérdés, illetőleg vita tárgya. Úgy gondolom, hogy ez a megállapítás pontosításra szorul, mert lehet, hogy politikai vita tárgya a politikai pártok között, sőt vannak olyan politikai pártok, amelyek erre kifejezetten agendát, politikai agendát építenek, de valójában azért a szakmai-tudományos közegben nem vita, mert elég egyértelmű és elég komoly, szakmailag aládúcolt megállapításokat tehetünk ebben az ügyben; még akkor is, ha nyilván a nemzetközi vándorlási statisztikák meglehetősen bizonytalanok.

Azt lehet mondani és ezek a számok , hogy Magyarországon csökken a kivándorlók száma, 15 százalékkal kevesebben mentek el, mint tavaly, és 2017-ben, gyakorlatilag 2014 óta nő a visszatérők száma. 2017-ben 9 százalékkal többen jöttek vissza, mint 2016-ban. Itt most már egy trendfordulóról beszélhetünk.

Egyébként pedig valóban igaz az az állítás, hogy az elvándorlás a közép-európai, kelet-közép-európai térség minden tagállamát sújtja, de ebből a szempontból Magyarország helyzete relatíve jónak mondható. Például Romániában, Lengyelországban 10 százalék fölötti az elvándorlás mértéke, miközben Magyarországon 5 százalék alatti.

És egyébként, ha az elvándorlási ütemekről beszélünk bocsánat, hogy erről ilyen részletesen beszélek, csak nekem korábbi munkaköröm kapcsolódott ehhez a témához , három nagy kivándorlási hullámról beszélhetünk: egyrészt a rendszerváltozás után, az teljesen érthető, azt hiszem, mindannyian értjük, hogy ez minek volt köszönhető; másrészt az uniós csatlakozást követően, amikor a munkaerőpiacok megnyíltak. Azt hiszem, hogy ez szintén érthető, sőt, odáig elmennék, hogy ezt önmagában nem rónám az akkor regnáló szocialista-szabad demokrata kormányra, szemben a következő kivándorlási hullámmal, ami teljesen egyértelműen a 2008-2009-es világgazdasági válságot követően pörgette fel a számokat. Ehhez még csak egy geller következett be az Orbán-kormány hatalomra kerülését követően. Ugyanis az uniós csatlakozás után a német és az osztrák munkaerőpiac 2011-ben nyílt ki a magyar munkavállalók számára. Az egy hagyományos felvevőpiaca volt mindig is a magyar munkavállalóknak, tehát ez nyilvánvalóan megjelent a statisztikákban, de ahogy az előbb is mondtam, ez a tendencia megfordulni látszik.

Most már azt lehet mondani, hogy teljesen egyértelmű, hogy megfordul ez az irány, és ez pontosan annak köszönhető, amit Z. Kárpát képviselő úr számonkért: az úgynevezett motivátoroknak. Ő használta ezt a kifejezést. Hadd mondjak két ilyen motivátort, aminél szerintem jobb motivátor nincsen: 2018 harmadik negyedévében 5 százalékos gazdasági növekedés van. 5 százalékos gazdasági növekedés! A tavalyi évben pedig majdnem 13 százalékos felfelé kerekítek, bocsánatot kérek ezért , majdnem 13 százalékos reálbéremelkedés kövezett be. Ez két olyan motivátor, amelynél jobb motivátort nem tudunk jelen pillanatban. A kormánynak az a terve, hogy ezen az úton halad tovább.

Egyébként pedig a külföldön tartózkodók felmérésével kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a nemzetközi sztenderdek szerint és azoknak megfelelően kell így meghatározni az adatfelvétel körét. Ők ott kerülnek rögzítésre az Európai Unió egységes statisztikai térségében , ahol élnek, és a rájuk vonatkozó adatokat pedig nemzetközi adatcsere körében tudja a magyar állam begyűjteni.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Áttérnék a következő pontra. Ez a név rögzítésre. Leegyszerűsítéssel fogok élni, ezért bocsássák meg nekem, de hogy ez mindenki számára egyértelmű legyen: vannak olyan országok, 11 olyan európai uniós ország van, ahol úgy megy a népszámlálás, mutatom, demonstrálom, és egy leegyszerűsítést fogok használni (Ujjával az asztalon gombnyomást mutatva:) konkrétan így megy.

A jegyzőkönyv kedvéért rögzítem, hogy azt mutattam, hogy megnyomnak egy gombot. Tehát 11 európai országban úgy működik a népszámlálás, hogy megnyomnak egy gombot, és az nem kerül semmibe. Azért, mert az állam által kezelt és működtetett adatbázisok vannak olyan állapotban, és vannak olyan összekötöttségben, természetesen a személyes adatok védelmére vonatkozó alapjog tiszteletben tartása mellett, hogy a rendszer képes egy teljes népszámlálási eredményt produkálni.

(13.10)

Amikor idejöttem erre a vitára, azt gondoltam, hogy az ellenzéki képviselők azt fogják a kormány szemére hányni, hogy miért nem vagyunk képesek erre. Mert én azt gondolom, ha a XXI. században modern, innovatív, versenyképes Magyarországban gondolkodunk, akkor ez lenne az a cél, amit el kellene érni, és akkor minden kérdés, amit itt feltettek, az nem lenne kérdés többé, hogy mennyibe kerül, mert nem kerülne semmibe, mert az állampolgárokat nem vegzálnánk ezzel az egész dologgal.

Én megértem Arató képviselő urat, hogy neki hiányzik az, hogy sanyargassuk az állampolgárokat azzal, hogy személyesen fogadjanak az otthonukban egy kérdezőbiztost, és szánjanak a munkájukon túl, az otthon, a családjaik körében töltött időből sokat arra, hogy válaszoljanak ezekre a bonyolult kérdésekre, és kitöltsenek egy összetett kérdőívet, de én azt gondolom, hogy az állampolgárokat nem kell sanyargatni ebben, és akkor beszélhetünk XXI. századi, versenyképes Magyarországról, hogyha ezt el fogjuk tudni érni. Én azt remélem, ha 2021-ben nem is, de majd a következő népszámlás már ennek alapján, ezen logika és megközelítési mód alapján fog lezajlani, és ehhez az szükséges, hogy a 2021-es népszámlálásban ennek a szükséges, de nem elégséges alapfeltételeit teljesítsük. Erről szól az, hogy kizárólag elektronikus úton történik az adatfelvétel, ez korábban nem volt így. Ugye, van egyrészt az online kitöltés, másrészt pedig szintén online, elektronikus úton történik a személyes adat felvétele is, ott a kérdezőbiztosok tableteken rögzítik a felvett adatokat. És pont ez az elektronikus rögzítési mód teszi azt lehetővé szemben a korábbi népszámlálásokkal, amikor még papírokra kellett a válaszokat beírni , hogy a személyes adatok védelme biztosított lehet.

Tehát én inkább arra kérném az ellenzéki képviselőket, hogy a képviselői minőségüket kihasználva arra bátorítsák a kormányt és olyan irányú módosító javaslatokat nyújtsanak be, amely arra szolgál, hogy végre XXI. századi módon, úgy, ahogy más európai országban csinálják a népszámlálást, ilyen népszámlálást tudjunk végrehajtani. És azokat a politikai jellegű felszólalásokat, amelyek tulajdonképpen arról szólnak, hogy térjünk vissza a száz évvel meg a húsz évvel ezelőtti módszertanokhoz, ezeket egyszer és mindenkorra, mély tisztelettel azt javasolnám, hogy felejtsük el.

Jól láthatóan az ellenzéki képviselők nem nagyon tudtak azzal mit kezdeni, hogy hogyan lehet az, hogy ha van ez a politikai állítás, hogy van egy bizalmatlanság a kormánnyal szemben Magyarországon, akkor hogyan van az, hogy az emberek 85 százalékát nem zavarja az, hogy a nevet meg kell adni. Ez pontosan azért van, amit mondtam, mert az embereket az zavarja, hogy még mindig papíralapon, még mindig kérdezőbiztosokkal zajlik ez a népszámlálás, és azt mondják, hogy ha nekik ez kevesebb bürokráciát, kevesebb „sanyargatást” jelent, hogy a nevet megadjuk és ezzel megteremtjük annak az előfeltételeit, hogy a következő népszámlálás alkalmával már ez az egész dolog profin működjön, akkor ők megadják a nevet. Tehát az a bizalmatlanság, amiről beszélnek, az nincsen, és az emberek elvárása éppen ezzel ellentétes. És mi, a kormány részéről éppen ennek az elvárásnak próbálunk megfelelni, és erről szól a most a Ház előtt lévő törvényjavaslat is.

Nagyon szeretném külön is megköszönni szószóló úrnak a hozzászólását. Itt arról tudom önt tájékoztatni kicsit a szerepemből kilépve , hogy a különleges adatokkal és kifejezetten a nemzetiséghez való tartozásra vonatkozó adatokkal kapcsolatban én személyesen osztom az ön álláspontját és a bizottság álláspontját is. Én is azt gondolom, hogy kötelezően rögzítendő adatkör lenne mind a vallásra, mind a nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adat, de mint a mellékelt ábra mutatja, ugye, a törvényjavaslatban ez így nem szerepel. Én jelen pillanatban kisebbségi véleményt képviselek, amit természetesen tudomásul veszek, de ez ügyben a kormány nem tehet mást, mint azt mondja, hogy a magas Országgyűlés bölcsességére bízza ezt a kérdést.

Mennék tovább, ha megengedik. Köszönöm szépen Farkas Gergely képviselő úrnak az online kitöltésre történő motivációra vonatkozó felvetéseit, amellyel szintén messzemenőkig egyetértek, és így tudom azt mondani, hogy ezzel a kormány is egyetért, sőt a Központi Statisztikai Hivatal is egyetért. Én mint a területért felelős államtitkár, kifejezetten folytattam ezzel kapcsolatban megbeszéléseket. Ilyen, az online kitöltést népszerűsítő motivációs elemek lesznek. Ugye, ez egy jogi, kodifikációs kérdés, hogy vajon ezt érdemes-e a törvényjavaslat szintjén, törvényben rögzíteni.

Én azt gondolom, hogy ez egy olyan dolog, amit nem kell törvényben rögzíteni, de arról tudom önt tájékoztatni, hogy a kormánynak az a célja és az a szándék, hogy minél többen éljenek az online kitöltés lehetőségével, többen, mint 2011-ben. Ezt a számot, azt hiszem, ön vagy a képviselőtársa említette. És arról is tudom tájékoztatni önt, hogy a tervek szerint lesz mobilapplikáció, de azt gondolom, hogy a dereguláció elvére is legyünk figyelemmel, nem gondolom, hogy a mobilapplikációra vonatkozó javaslatot egy törvényben kellene rögzíteni.

A költségek; csak egy rövid megjegyzés a költségekre vonatkozóan. A költségek egyébként összességében alacsonyabbak, mint a 2011-es népszámlálásnál. Azért mondtam mégis azt az elején, hogy ugyanott tartunk, mint 2011-ben, mert azok a költségek, amelyek megnövekedtek, azok erre az elektronikus adatgyűjtésre történő átállást szolgálják. Tehát például a KSH-nak be kell szereznie azokat a tableteket, amelyek nem voltak meg 2011-ben, és amivel le lehet folytatni a személyes adatbegyűjtést is. Tehát azt tudom gondolni, ha ezeket az úgynevezett most ezt, kérem, értsék jól egyszeri tételeket leszámoljuk, akkor egyébként folyamatosan csökkenő költségekről tudok önöknek beszámolni, és az a tervünk, hogy a következő népszavazás esetében pedig ezek a költségek, pontosan az általam korábban említett elektronizációs projekt végigvitele okán pedig még sokkal alacsonyabbak lesznek.

Végezetül tényleg legutoljára visszatérnék azokra a felszólalásokra, amelyek ilyen vagy olyan módon a népszámlálás legitimációját próbálták aláásni. Én azt gondolom tartozzon valaki akár a kormánypárti oldalhoz, akár az ellenzéki oldalhoz , egészen egyszerűen Magyarország érdekeit nem szolgálja, ha olyan felszólalások hangzanak el a parlamentben, amelyek a népszámlálás legitimitását politikai alapon és politikai érdekekből megkérdőjelezik. Mert ha az ellenzék komolyan gondolja az arra vonatkozó állandó követelését, hogy a parlamentben komoly, megalapozott, tudományos, szakmai munka és vita folyjon, ahhoz kifejezetten szükségesek a Központi Statisztikai Hivatal által előállított adatok, és azok közül kifejezetten az első helyek egyikén szerepel a népszámlálással begyűjtött adatok. Tehát az nem megy, hogy egyrészt folyamatosan számonkérjük a Házon a szakmaiadat-alapú politikai vitát, másrészt viszont aláássuk a felszólalásunkban annak az intézménynek a legitimitását, ami ezeket az adatokat egyébként biztosítja a parlamenti képviselők számára.

Tehát én ennek a tendenciának, nagy tisztelettel azt javasolnám, hogy vessünk közösen véget. És még egyszer szeretném megköszönni a nem ilyen motivációból megtett felszólalásokat, hanem a konstruktív hozzászólásokat és javaslatokat. Én ezeket rögzítettem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu