DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A törvényjavaslat célja az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetése. Az elmúlt időszakban az Európai Unió és Japán közötti kapcsolatok kiemelt elemét képezte a megállapodással összefüggő tárgyalások lefolytatása és annak aláírása. A megállapodás első tárgyalási fordulójára 2013. április 19-22. között került sor, amely tárgyalások 2018. április 25-én sikeresen lezárultak, a megállapodás aláírására pedig 2018. július 17-én került sor Tokióban. Az Európai Unió és Japán 2018. december 21-én értesítették egymást az egyrészről az Európai Unió és annak tagállamai, másrészről Japán közötti partnerségi megállapodás ideiglenes alkalmazásához szükséges eljárások befejezéséről. Következésképpen Japán és az Unió 2019. február 1-jétől ideiglenesen alkalmazhatják a megállapodás azon rendelkezéseit, amelyeket együttesen meghatároznak.

A megállapodás számos kérdéskörben megalapozza a kiemelt együttműködést, legfontosabbként a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, az igazságügyi együttműködés, mezőgazdaság, energiapolitika, foglalkoztatás és szociális ügyek területén. A megállapodásban a felek hitet tesznek közösen vallott alapértékek mellett, valamint ezek előmozdításáért is közösen ügyködnek a jövőben.

Amit még én kiemelnék önöknek, hogy a felek kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten is együttműködnek terrorcselekmények megnyilvánulásainak megelőzésére és az azokkal szembeni küzdelem érdekében az alkalmazandó nemzeti joggal összefüggésben. A felek továbbá fokozzák az együttműködést az Egyesült Nemzetek terrorizmus elleni globális stratégiájának és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak szem előtt tartására.

A fejlesztéspolitika tekintetében hangsúlyozni kell, hogy a megállapodásban rögzítettek szerint a felek párbeszéd útján fokozzák a véleménycserét azzal a céllal és ez számunkra fontos , hogy előmozdítsák a fenntartható fejlődést és felszámolják a szegénységet.

Magyarország Japánnal fenntartott kapcsolatait kezdetektől fogva az egymás iránti kölcsönös szimpátia jellemezte, és a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb területe a gazdasági együttműködés. Japán 2017-ben Magyarország 22. legfontosabb kereskedelmi partnere volt, az egyik legjelentősebb ázsiai beruházó hazánkban, ezért közös érdekünk ennek az együttműködésnek a további bővítése és a diverzifikálása.

A magyar-japán relációban az azonos értékrend, a kölcsönös tisztelet, a kölcsönös gazdasági érdekek, az erős civil kapcsolatok, az egymás iránti szimpátia és a kulturális érdeklődés az, ami hosszú távon is stabilitást biztosít a két ország közötti együttműködéshez. Japán a gazdasági súlyának megfelelő nemzetközi politikai szerep elérése érdekében aktív külpolitikára törekszik, és a mi megítélésünk szerint nagyra értékeli Magyarország ehhez nyújtott támogatását.

Kormányzati szinten kapcsolataink történetének kiemelten fontos epizódja volt Orbán Viktor miniszterelnök úr 2013. évi és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr 2014-es és 2017-es tokiói látogatása. Ráadásul Áder János köztársasági elnök úr 2018. március 19-én kétoldalú egyeztetést folytatott a Víz Világfórum brazíliavárosi rendezvényein az ott lévő japán koronaherceggel, aki jövőre foglalja el a császári trónt.

Tehát azt lehet mondani, hogy a Magyarország és Japán közötti kapcsolatok virágkorukat élik, ennek számos alapja van, számos stabilizáló faktora van, éppen ezért az Európai Unió és tagállamai, valamint Japán közötti stratégiai partnerségi megállapodás kihirdetését a kormány támogatja, és ezért a tisztelt Ház elé terjesztette a vonatkozó törvényjavaslatot. Kérem ehhez az önök támogatását is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu