SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa a színésznőként megismert Melína Merkúri görög kulturális miniszter javaslatára, és a program 1999-ben kapta meg az Európa kulturális fővárosa elnevezést. Ezt a címet először az írországi Cork városa viselhette. Érdekesség, hogy az első időszakban közel harminc város kapta meg az Európa kulturális városa címet, többnyire nagy világvárosok, ismert nagy helyek, majd amikor elindult az Európa kulturális fővárosa cím megítélése, attól kezdve évente két helyszínen, és egy idő után már arra is törekedtek, hogy nemcsak Nyugat-Európában, hanem Európának ezen a felén is, Közép- és Kelet-Európában is ezt a címet megkaphatták a települések. Első időszakban is körülbelül harminc település, most az elmúlt időszakban is harminc település.

(13.00)

Érdekesség talán kiemelni, hogy ebben a térségben, ahol mi élünk, Nagyszeben, Vilnius, Linz, Pécs, Maribor, Kassa, Riga, Plzeň, Wrocław, Plovdiv, és ebben az évben nyilván egy kicsit szerencsétlen helyzetben és nehéz helyzetben Rijeka kaphatta meg ezt a címet, és ami külön öröm számunkra, magyaroknak, hogy 2021-ben pedig Temesvár, illetve Újvidék lesz Európa kulturális fővárosa, azt a térséget emelve, illetve bemutatva, amelyben ezer év óta itt élünk. De az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése az évek során különleges lehetőséget biztosított a városok megújítására, kreativitásuk nagyobb fokú kibontakoztatására és a róluk alkotott kép javítására.

A városokat független szakértői testület választja ki olyan kulturális program alapján, amelynek erős európai kötődéssel kell rendelkeznie; be kell vonni a helyben élők minden korosztályát, és hozzá kell járulnia az adott város hosszú távú fejlődéséhez. A magyarországi városok közül Pécs után Veszprémet érte az a megtiszteltetés, ezúton is szeretnék gratulálni Ovádi Péter képviselő úrnak, a város polgármesterének, és természetesen Navracsics Tibornak is, és persze a veszprémieknek, mindenkinek, akik akár a kormánypártban, a kormánypárt mellett, vagy akár ellenzékben képviselik a várost. Óriási nagy szükség van erre a dologra, hogy közösen segítsük ezt a törekvést.

2023-ban így Veszprém Európa kulturális fővárosa lesz. Bemutathatjuk azt a sok-sok értéket, amelyet ez a térség képvisel. És noha a nyertes pályázat vezetője Veszprém városa, a program a Bakony és a Balaton vidékének jóval tágabb térségére is kiterjed, így a természetvédelmi és Natura 2000 területekkel, a Bakony-Balaton UNESCO Geoparkkal és az UNESCO világörökségi listájára jelölt Balaton-felvidéki kultúrtájjal is.

A programsorozat célja, hogy értéktartó és fenntartható kulturális tér jöjjön létre a régióban, amely méltó helyet foglalhat el a kultúra európai és nemzetközi térképén. A program célul tűzte ki a régióban élő fiatalok színvonalas kulturális képzéseken való részvételének megteremtését, valamint azt is, hogy a jelenlegi turisztikai kínálatot minőségi, fenntartható turisztikai termékekkel bővítse.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Engedjék meg, hogy néhányat említsek és kiemeljek a program keretében megvalósuló fejlesztésekből. Az infrastrukturális fejlesztések közül Veszprémben a „kulturális negyed” projekt emelkedik ki, amelyben szerepel a veszprémi Petőfi Színház komplex rekonstrukciója is; a projekthez a város a „Modern városok” programban nyert el összesen 9 milliárd forintot. A belvárosi rehabilitációs programban szerepel a Csermák Zeneiskola megújítása, szintén a „Modern városok” program támogatásával; a teljes zöldfelületi rendszer revitalizálása, új életre keltése, benne az egykori Püspökkerttel, amelyre 3 milliárd forint európai uniós forrás rendelkezésre áll. Ezen forrásokat egészíti ki az Európa kulturális fővárosa 2023. évvel kapcsolatban nyújtott állami támogatás, amely szintén a negyed közvetlen környezetében elhelyezkedő Eötvös Károly Megyei Könyvtár belső megújítását biztosítja, a Laczkó Dezső Múzeum felújításával közösen és együtt.

A „kulturális negyed” program része az egykori művelődési központ próbatermekké átalakítása és újbóli használatba állítása, valamint a belvárosi intézményi környezet közlekedési és ezzel együtt parkolási problémáinak megoldása is. A vár műemléki környezetében szintén használaton kívüli épületek újulhatnak meg, új kulturális tartalmakkal felruházva.

A programév kapcsán a Veszprémi Főegyházmegyének is lesz lehetősége a Boldog Gizella egyházművészeti gyűjtemény létrehozására, restaurátori műhelyek és irodák kialakítására, valamint tematikus kiállítóterek és palotatörténeti élményközpont kialakítására.

Mivel a veszprémi térség Kelet és Nyugat emblematikus találkozóhelye volt már akkor is, amikor a kettészakított Európa két tömbje egyébként elérhetetlen volt egymás számára, ezért a program kiemelt célja, hogy bevonva az európai művészeket és fiatalokat, párbeszédet alakítson ki a különböző országok szereplői, települései, városai között a nemzetközi együttműködés megerősítése jegyében. A kulturális programok illeszkednek Veszprém és a térség sajátos karakteréhez, gondolok itt az erős zenei és művészeti életre, vagy akár a balatoni térség előnyeire, nem feledkezve meg természetesen a térségre jellemző erős egyházi jelenlétről sem.

Ezen túlmenően, és nem utolsósorban, a pályázati anyag szerves részét képezte a környezeti fenntarthatóságra, annak védelmére vonatkozó célok megjelenítése is.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya, felismerve ebben a törekvésben a hatalmas nagy jelentőséget, 2019-ben kinevezte az „Európa kulturális fővárosa 2023 Veszprém” nyertes pályázati programja megvalósításának koordinálásáért felelős kormánybiztost Navracsics Tibor volt miniszter és európai uniós biztos személyében, akinek helyismeretéhez és felkészültségéhez kétség sem férhet, valamint 2019-ben és 2020-ban is határozott arról, hogy biztosítani szükséges a felkészülést elősegítő költségeket, így a kormány megtette a lépéseket ebben a tekintetben is.

A veszprémi Fidesz-KDNP-s városvezetéssel folyamatosan együtt dolgozva már elkezdődött a programsorozat megszervezése, ennek megfelelően a helyi civil társadalom bevonásával elindultak azok a tárgyalások és egyeztetések, amelyek révén időben és megfelelő színvonalon valósulhatnak meg a tervezett infrastrukturális, turisztikai és kulturális szolgáltatásokhoz kapcsolódó beruházások is.

Az „Európa kulturális fővárosa 2023” cím viselésével összefüggő intézkedésekről szóló 1468/2020. (VIII. 5.) számú kormányhatározat felhívta a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy készítse el az „Európa kulturális fővárosa 2023” programsorozat ütemezett és eredményes előkészítéséhez és megvalósításához szükséges jogszabály-módosító javaslatokat. Ennek a feladatszabásnak eleget téve készült el az önök előtt fekvő törvényjavaslat is.

Tisztelt Képviselő Hölgy és Urak! A törvényjavaslat megteremti a programsorozathoz kapcsolódó, egészen 2023-ig folyamatosan zajló beruházások lebonyolításának feltételeit és keretrendszerét. De szeretném felhívni az önök figyelmét, hogy a programsorozat sikeres lebonyolítása csak abban az esetben garantálható, ha annak előkészítése a törvényjavaslat által biztosított sajátos jogi feltételek mellett bonyolítható le.

A törvényjavaslat meghatározza a kapcsolódó kulturális rendezvények megrendezéséhez szükséges beruházások azon körét, melyek tekintetében az építtető és a megvalósító egyrészt Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a többségi önkormányzati tulajdonban álló Veszprém-Balaton 2023 Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Veszprémi Főegyházmegye tulajdonában lévő, a veszprémi vár területén található műemléképület-együttesek felújítására és fejlesztésére irányuló program esetében pedig a Veszprémi Főegyházmegye.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Pécsett 2010-ben megvalósított Európa kulturális fővárosa programsorozat sok, máig is kiható pozitív elemet tartalmazott, azok előnyeit a pécsiek a mai napig tapasztalhatják. De az előkészítés hiányosságai és az abból fakadó kihívások rámutattak arra, hogy a program sikeréhez elengedhetetlen a programsorozathoz kapcsolódó, azt megalapozó beruházások és fejlesztések időben történő megvalósulása. Veszprém kapcsán ezeket a hibákat mindenképpen el kell kerülnünk, és olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek hozzásegítik a várost az Európa kulturális fővárosa címhez méltó programsorozat lebonyolításához.

(13.10)

Az említett cél érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a programsorozattal összefüggő közbeszerzési eljárásokban az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás legyen, amellyel jelentősen felgyorsíthatók a létesítményfejlesztési folyamatok. Ugyanezt segíti a programsorozat lebonyolításában érintett, jelenleg állami tulajdonú ingatlanok önkormányzati tulajdonba átadása, amellyel párhuzamosan a kulturális és hitéleti feladatok elősegítése érdekében a törvényjavaslat által meghatározott egyes, jelenleg állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának átadása történik meg a Veszprémi Főegyházmegye részére.

Szintén a beruházások időben történő elkészülését szolgálja felismerve a program jelentőségét , hogy a törvényjavaslat rögzíti a programsorozat megvalósításának kiemelten közérdekű jellegét. A kapcsolódó beruházások irányítását a kormány döntése alapján 2019-től „Európa kulturális fővárosa 2023 – Veszprém” nyertes pályázati program megvalósításának koordinálásáért felelős kormánybiztos látja el. A törvényjavaslat ezt megerősítendő a koordinációs jog megfelelő gyakorlása érdekében általános tájékoztatáskérési jogosultsággal ruházza fel a kormánybiztost, valamint konkrét intézkedéseket érintő javaslattételi jogot biztosít számára.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió kultúrpolitikájának egyik legjelentősebb produktuma soha nem volt annyira időszerű, mint most, mivel a kezdeményezés lehetővé kívánja tenni, hogy az európai emberek többet tudjanak meg egymás kultúrájáról, megcsodálják közös történelmünk emlékeit, megtapasztalják az európai értékek gazdagságát, és átéljék az európai összetartozás érzését is. Talán nem kell hosszan magyaráznom önöknek, hogy Európa és a világ jelenlegi helyzetében mekkora szükség van az európai keresztény kultúra és identitás megerősítésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az „Európa kulturális fővárosa 2023” cím viselésével összefüggésben szervezendő programsorozat sikere nemzeti érdek, őszintén remélem, hogy ebben mindannyian egyetértünk. Ha a programsorozat a vágyott és tervezett színvonalon és időben valósul meg, akkor a több mint 55 ezer lakosú megyeszékhely, Veszprém, valamint az érintett térség az ország egyik legszínesebb kulturális szolgáltatásával rendelkező, a modern európai színvonalnak minden kétséget kizáróan megfelelő régiójává válhat. Természetesen a kormány számára ezúttal is kiemelt szempont, hogy a megvalósuló beruházások, fejlesztések, kulturális események komoly munkahelyteremtő jelentőséggel is bírnak, és magyar termékekből készüljenek, amennyire lehet. Kérem az Országgyűlés valamennyi frakcióját, hogy ezúttal félretéve pártpolitikai megfontolásokat, a törvényjavaslat elfogadásával támogassák ezt a törvényjavaslatot, mely, még egyszer hangsúlyozom, Veszprémet, a Balaton régiót, a Bakony térségét is szolgálja.

Köszönöm szépen mindazoknak a munkáját, akik már sokat tettek mindezért, és köszönöm azoknak a törekvését, akik az elkövetkező években sokat fognak tenni a közös sikerért. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu