Oroszország az elmúlt hetekben látványosan átalakította a Kijev elleni légiháborút: a hagyományos, légcsavaros Sahed drónok mellett egyre nagyobb számban vet be sugárhajtású, jóval gyorsabb drónokat, miközben ballisztikus rakétákkal is rendszeresen támadja az ukrán fővárost. Az új fegyverek sebességük miatt lényegesen nehezebb célpontot jelentenek az ukrán légvédelemnek, aminek kimerülőben vannak a Patriot elfogórakéta-készletei – írja az AP részletes beszámolója. A támadások intenzitását jól mutatják az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács adatai: augusztus 27. és szeptember 29. között 235 légiriadót rendeltek el Kijevben, összesen 261 órán keresztül. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt több mint tíz teljes napnak megfelelő időt töltött a főváros légi fenyegetés alatt.
Záporoznak a sugárhajtású drónok
A legutóbbi nagyobb támadási hullámban Volodimir Zelenszkij szerint egyetlen nap alatt több mint 120 Sahed típusú drónt indított Oroszország, amelyek közül körülbelül 90 már sugárhajtású változat volt. Egy ilyen drón Kijevben az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia épületét találta el; az ukrán elnök közlése szerint a támadásnak halálos áldozata és sebesültjei is voltak. A sugárhajtású drónok azért jelentenek új problémát, mert a korábban széles körben alkalmazott, lassabb Sahedeknél lényegesen gyorsabban haladnak. Ez lerövidíti a légvédelem reakcióidejét, és megnehezíti, hogy olcsóbb gépágyúkkal vagy hagyományos elfogódrónokkal semmisítsék meg őket. Az ukrán vezetés ezért nagy sebességű saját elfogódrónok fejlesztését sürgeti. Zelenszkij már arról beszél, hogy léteznek működő prototípusok, de a gyártást és a bevethető mennyiséget gyorsan fel kell futtatni.
A ballisztikus rakéták még nehezebb problémát jelentenek. Zelenszkij szerint Ukrajna a cirkálórakéták és a hagyományos drónok ellen már többféle megoldással rendelkezik, a ballisztikus rakéták elfogására azonban jelenleg a Patriot rendszer a legfontosabb rendelkezésre álló eszköz. Az ukrán elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral is arról tárgyalt, hogyan lehetne további Patriot elfogórakétákat biztosítani az országnak. A folyamatos légiriadók már a főváros mindennapi működését is átalakítják. Egyetemek tértek át időszakosan távoktatásra, intézmények és vállalkozások működését rendszeresen megszakítják a riasztások, miközben az ukrán kormány külön rendszert próbál kialakítani arra, hogy ne kelljen minden drónfenyegetéskor teljesen leállítani a gazdasági életet.
Telekommunikáció, dróngyárak és raktárak
Az orosz fél azt állítja, hogy a támadások elsődleges célpontjai nem polgári létesítmények, hanem az ukrán hadsereget kiszolgáló infrastruktúrák. Az orosz védelmi minisztérium szerint az elmúlt napokban Kijevben többek között az Ukrtelecom, a Vodafone és az Omega Telecom adatközpontjait, a kijevi régióban pedig dróngyártó és -raktározó létesítményeket, valamint a vaszilkivi katonai repülőtér infrastruktúráját értek találatok; Moszkva azt állítja, hogy ezeket katonai kommunikációra, hírszerzési adatok továbbítására vagy drónok előállítására használták.
A mostani hullám így nem egyszerűen a támadások számának növekedését jelenti: technológiai verseny zajlik a gyorsuló orosz támadódrónok és az ukrán elfogórendszerek között, miközben a ballisztikus fenyegetés miatt Kijev továbbra is erősen függ a nyugati Patriot-rakéták utánpótlásától.