A brit munkáspárti kormány nagyszabású büntetés-végrehajtási reformmal próbálja megakadályozni, hogy az angliai és walesi börtönök kifogyjanak a férőhelyekből. A rendszer 2024 nyarán már a működőképesség határára került, a férfibörtönökben egy ponton kevesebb mint száz szabad hely maradt, jelenleg pedig ismét 98 százalék feletti a kihasználtság, írja a CNN.
A Keir Starmer kormányzása alatt elfogadott 2026-os Sentencing Act alapján idén októbertől fokozatosan bevezetik az úgynevezett progresszív modelt: a meghatározott idejű büntetést töltő jogosult elítéltek egy része
már büntetése harmadának, a súlyosabb ügyekben pedig felének letöltése után kikerülhet a börtönből,
helyette „intenzív közösségi felügyelet” alá kerülhet.
A kormány emellett 2031-ig 14 ezer új börtönférőhelyet akar létrehozni, gyorsítja a külföldi elítéltek kitoloncolását, és a rövid, legfeljebb egyéves szabadságvesztések helyett nagyobb szerepet szánna a „közösségi büntetéseknek”, az elektronikus nyomkövetésnek és a kijárási vagy területi korlátozásoknak.
A tervek azonban komoly társadalmi és politikai ellenállást váltottak ki,
mindenekelőtt az áldozatok és hozzátartozóik körében. A tiltakozások hatására Starmer szigorított az eredeti elképzeléseken: a nemi erőszak, a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények mellett az emberölés egyes formáit – köztük a gondatlanságból elkövetett emberölést és a halált okozó vezetést is kivették az új szabadítási szabályok hatálya alól.
Áldozatvédelmi szervezetek üdvözölték a módosítást, ugyanakkor továbbra is erős az aggodalom amiatt, hogy családon belüli erőszakért, zaklatásért vagy kényszerítő magatartásért elítélt emberek a korábbinál hamarabb kerülhetnek ki a börtönből.
Egyes érintettek arról számoltak be, hogy az elkövető idő előtti visszatérése miatt ismét veszélyben érzik magukat;
az áldozatok biztosa pedig arra figyelmeztetett, hogy a férőhelyhiány mára az egész büntető igazságszolgáltatásba vetett bizalmat és a közbiztonságot érintő problémává nőtt.
A reformok októberi indulásával a kormány becslése szerint 2027 júniusáig mintegy 4500 elítélt szabadulhat a korábbinál hamarabb, több hullámban; az első csoportok már októberben elhagyhatják a börtönt. A kormány azzal érvel, hogy a szabadulók szigorú feltételek mellett intenzív pártfogói felügyeletben maradnak, főszabály szerint elektronikus nyomkövetőt kapnak, és szabályszegés esetén visszavihetők a börtönbe.
A börtönfelügyelet és a dolgozói érdekképviseletek szerint azonban önmagában a korai szabadítás nem oldja meg a válságot: Charlie Taylor országos börtön-főfelügyelő arra figyelmeztetett, hogy a fogvatartotti létszám továbbra is rendkívül magas marad,
miközben a túlzsúfoltság, az erőszak, a droghasználat és a rehabilitáció hiányosságai növelik a visszaesés veszélyét.
A GMB szakszervezet pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártfogó felügyelet és az elektronikus nyomkövetés rendszere már most is munkaerőhiánnyal küzd, így kérdéses, hogy képes lesz-e biztonságosan kezelni a börtönből egyszerre kikerülő nagyobb csoportokat.