DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tanult kollegámmal, Csákabonyi Balázzsal kell vitatkoznom, aki az alanyi jog sérelmeként értékelné azt az elgondolást, ami ebben a javaslatban megjelenik. Nem az! Nincs szó az alanyi jog sérelméről, korlátozásáról. Nemcsak azért nincs szó, mert azt célozza ez a konstrukció, hogy ha a gyermek nem jelenik meg az iskolában, akkor naturáliaként kapja meg a juttatást, hanem olyan értelemben sincs szó az alanyi jog sérelméről, hogy ha az a követelmény, hogy a gyermek a családi pótlékhoz vagy a pénzbeni ellátáshoz hozzájusson, az iskolába járás feltételéhez kötött, akkor egy ilyen feltétel szabása az alanyi jog sérelmét jelentené. Az alanyi jog nem azt jelenti, hogy olyan jog, aminek a megszerzését vagy gyakorlását nem lehetne a jogalkotónak feltételekhez kötni.

Számos olyan jog alanyi jog, aminek a gyakorlása igenis feltételekhez kötött. Például a magyar állampolgárságról való lemondás alanyi jog. Bármely magyar állampolgár lemondhat a magyar állampolgárságról, és az államnak nincs joga ezt megtagadni. Ettől alanyi jog, de a jogalkotó kötheti feltételekhez ezt a lemondáshoz való jogot, és köti is. Ismertek az adott példák szerint említett állampolgárságról szóló lemondás jogi feltételei, és attól, hogy a jogalkotó ilyen feltételeket előír - például külföldi állampolgárság megszerzésének valószínűsítése, és hadd ne soroljam -, ez nem érinti a jog alanyi jellegét. Az tehát, ha egy ilyen ellátás megszerzéséhez a jogalkotó feltételt szab, ez az alanyi jog korlátozását, a jog alanyi jogi jellegét semmivel sem érinti, semmivel sem befolyásolja, úgyhogy az ilyen természetű ellenvetés nem igazán elfogadható, nem igazán megalapozott.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz, az FKGP és az MDF padsoraiban.)

(16.40)

Forrás: parlament.hu