KELLER LÁSZLÓ, a kisebbségi vélemény ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A költségvetési bizottság ülésén a szocialista és a szabaddemokrata frakció bizottsági tagjai valóban nem tartották általános vitára sem alkalmasnak ezt a benyújtott törvényjavaslatot, és nagyon kritikusan szóltak a törvényjavaslatról.

A költségvetési bizottság eredetileg nem lett kijelölve a tárgyalásra, azonban a Házszabály értelmében a bizottságnak minden esetben mérlegelnie kell, hogy a benyújtott törvényjavaslat összhangban van-e a költségvetésre vonatkozó szabályokkal, illetve megvalósítható-e, illetve hogyan valósítható meg a benyújtott törvényjavaslat.

A kisebbségi álláspontot képviselők elfogadhatatlannak és cinikusnak nevezték mind a törvényjavaslat előkészítését, mind a benyújtását és a tervezett tárgyalás menetét is.

Az általános indokolás szerint azért szükséges a törvényjavaslat elfogadása, mert az alkotmányellenes helyzet orvoslása kiemelt fontosságú feladat. A bizottsági vitában megnyilvánuló ellenzéki képviselők egyértelművé tették, hogy az Alkotmánybíróság éppen a jogbiztonságra tekintettel foglalt állást eképpen, bár ott a bizottsági ülésen az alkotmánybírósági határozatot nem idéztük, de hivatkoztunk rá, és én most szeretném idézni ezt a rövid kis indoklását az Alkotmánybíróságnak, ami erre vonatkozik. Így szól: "Az önkormányzat működése biztosítja gyakorlatilag a szociális ellátáshoz való jog - alkotmány 70/E. § - megvalósulásának tekintélyes részét. Az önkormányzat azonnali megszűnése a biztosítási ellátásokat és így az említett jog gyakorlását veszélyeztetné. Az Alkotmánybíróság a jogbiztonságnak ezt a sokakat érintő gyakorlati oldalát ítélte fontosabbnak. Tekintettel volt arra is, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok mandátuma 2000. január 1-jén megszűnik, addigra a törvényhozásnak a megsemmisített szabályok helyett a társadalombiztosítás megszervezésére és igazgatására mindenképpen új, alkotmányos szabályokat kell kidolgozni. Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség alapján a törvényalkotási kötelezettség kimondása vagy az Alkotmánybíróságról szóló törvény 43. § (4) bekezdése alkalmazásáról való határozathozatal felfüggesztése esetén sem lehetett volna reálisan ennél rövidebb határidőt tűzni az Országgyűlés számára." Ez a kisebbségi véleményt alkotó képviselők megítélése szerint a törvényjavaslat indokolásából kimaradt.

Azt az alkotmányellenességet, amely szerint a jelenlegi törvény a biztosítási ellátásra jogosultak számottevő részét kirekeszti a képviselők személyének meghatározásából, az előterjesztő képviselők úgy küszöbölik ki, hogy ezután mindenkit kirekesztenek. Ez, megítélésünk szerint nem más, mint egy cinikus intézkedési tervezet.

Megítélésünk szerint a törvényjavaslat egy eddig működő rendszer átalakítását célozza meg. Az átalakítás szükségességét a kisebbségi véleményt megfogalmazók nem kérdőjelezték meg, úgy, ahogy erre Mádi képviselő úr utalt is, de éppen az elmúlt évek tapasztalat is azt mutatja, hogy a legnehezebb feladat ennek az átalakításnak a megvalósítása. Mi úgy ítéljük meg, hogy a képviselők gyorsabban terjesztették elő ezt a törvényjavaslatot, mint ahogy az átalakítás céljára, módjára, eszközrendszerére vonatkozóan a konszenzust a polgárok között létrehozták volna.

Figyelemmel az Alkotmánybíróság előterjesztők által is idézett határozatára, ezt az átalakítást illene megbeszélni a polgárokkal, a választópolgárokkal, de egyéb más gazdaságpolitikai összefüggéseire is rávilágítottunk a vitában. Éppen ezen a bizottsági ülésen hallgattunk meg a kijelölt pénzügyminiszter urat, és rengeteget beszéltünk az infláció csökkentésének szükségességéről.

(18.40)

A kijelölt pénzügyminiszter úr is hitet tett a csökkentés mellett. Kívánatos állapothoz a csökkentést befolyásoló politikák összehangolt alkalmazása vezethet csak el. Az így kialakítható inflációs pálya kulcseleme az ezzel konzisztens nomináljövedelem-alakulás is.

Ennek a befolyásolása, kedves képviselőtársak, pedig csak azokkal a munkaadói, munkáltatói szervezetekkel folytatott párbeszéd útján lehetséges, akikkel most egyáltalán nem folyt semmiféle egyeztetés, semmiféle párbeszéd, és akkor nagyon nehéz elképzelni azt a mi megítélésünk szerint hogy egy gazdaságpolitikát kellően meg tudnak majd alapozni ilyen előkészítéssel, mint ahogy ezt a törvényjavaslatot is benyújtották. Tehát ha így indul az új hatalom, akkor bizony nem kis mértékben veszélyezteti az általa is kívánatosnak tartott gazdaságpolitikai célok megvalósulását.

Véleményünk szerint a benyújtott törvényjavaslat nincs összhangban a költségvetéssel összefüggő szabályokkal, kiemelten az államháztartási törvénnyel. Megítélésünk szerint az államháztartási törvény tervezett módosítása ellentmondásos és hiányos.

Azt, hogy a törvény végrehajthatatlan, maga a javaslat deklarálja, rögzíti. Ennek a 19. §-át szeretném idézni, ezt egyébként idéztük a költségvetési bizottsági vitában is. Azt mondja ez, hogy "az e törvény végrehajtásához szükséges törvénymódosító javaslatokat - tehát nem kormányrendeleteket, hanem törvénymódosító javaslatokat - a kormány az e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni." A gond csak az, hogy 8 napon belül hatályba lép a törvény úgy, hogy a végrehajtásához szükséges törvényjavaslatok nincsenek előttünk, nincsenek elfogadva.

Feltételezhető, hogy most, amikor végre törvényesen működnek, működik az önkormányzat, az igazgatás több korábbi ügyet tett világossá. Lehet, hogy több polgárnak nem kis érdeke fűződhet az államosításhoz, és ennek eléréséhez sikerült megnyerni jó néhány fideszes képviselőt.

A kisebbségi véleményt megfogalmazók kérték azt az előterjesztőktől, hogy legalább azt várják meg, hogy a saját kormányuk véleményt formálhasson erről a nem kis ívű törvényjavaslatról.

Összegezve: a bizottsági vitában kisebbségbe került képviselők szerint a törvényjavaslat általános vitára nem alkalmas, áttekinthetetlen, számos pontatlanságot tartalmaz, előkészítetlen és cinikus.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu