FARKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! "Az új évezred küszöbén" címet viselő kormányprogram "Mezőgazdaság és vidékfejlesztés" című fejezetéhez kívánok hozzászólni. Sajnos az időkeret nem teszi lehetővé a teljes mezőgazdálkodás minden részletére kiterjedő értékelést, véleménynyilvánítást és a programismertetés teljességét. Teszem ezt úgy, mint aki minden nap tevékenyen részt vesz a mezőgazdálkodásban, és minden gondját-baját saját bőrén, pénztárcáján érzi.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési céljainkat és a megvalósításhoz javasolt eszközöket az ágazat részletes elemzésére alapozzuk, melynek lényeges megállapításai a következők.

(17.00)

Az agrártermelés az elmúlt években általában stagnált, a nyolcvanas évek átlagához viszonyítva teljesítménye megközelítőleg 40 százalékkal maradt el, mégis rendszeresen felmerül a termékek piaci elhelyezésének problémája. A mezőgazdasági termelést alapvetően meghatározó földtulajdonlásban, a földterületek továbbaprózódásában a földhasználat során a tulajdontól elszakadt földbérleti viszony vált általánossá.

A mezőgazdasági termékek költségei erőteljesen növekedtek, a felvásárlási áraknál lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek a felhasznált ipari eredetű anyagok árai, így tovább nőtt az agrárolló. Az alacsony jövedelmezőség miatt némileg változó hitelellátás ellenére mára a rövid távú gazdálkodási túlélési szemlélet alakult ki. Az agrárfoglalkoztatás szenvedte el a legnagyobb - több mint kétharmados - létszámcsökkentést. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak - vállalkozók, gazdálkodók - az országos átlagnál közel 30 százalékkal alacsonyabb jövedelmet értek el.

Annak érdekében, hogy a vidék megtartóképessége, az itt élő mezőgazdasági vállalkozók, a családi gazdaságok életben maradhassanak, majd később fejlődhessenek, ezáltal a vidék polgárosodása is előremozduljon, a következő fontos lépéseket tesszük meg. Természetes követelménynek tekintjük a megbomlott agrártermelési struktúra - gondolok a növénytermesztés és állattenyésztés arányaira, valamint a hatékonysági és jövedelmi viszonyokra - helyreállítását. Kialakítjuk a helyes ágazati és térségi arányokat, azok helyi és regionális pontjait.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A magyar agrárgazdaság továbbfejlesztésének a kialakult üzemszerkezet - a társas, szövetkezeti, magán- és kiemelten fontos családi gazdaságok - stabilizálása lehet az alapja. Ezért az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, az együttműködési és az egymást kiegészítő formációk ösztönzése elengedhetetlen feladat. A tartós és kiegyensúlyozott gazdálkodás alapja a több lábon állás, a többtevékenységű szerkezet, melyet támogatunk.

Az uniós gyakorlat és a hazai törvényi szabályozás szerinti méretkategóriákat, besorolási elveket következetesen alkalmazzuk, így a hazai agrártermelők túlnyomó többsége 95 százalék fölötti kis- és középvállalkozói kategóriába tartozik. A magántulajdonú kis- és középvállalkozások integrációs összefogással, együttműködéssel javíthatják hatékonyságukat, melynek kormányzati támogatása elengedhetetlen. A szövetkezés több mint egy évszázada a forráshiányos és a versenyhátrányos társadalmi rétegek önvédelmi együttműködése. Az agráráru-termelésben meghatározó szerepet töltenek be a vegyes tevékenységű szövetkezetek és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások, melyek működőképességük mellett a helyi integráció természetes alapjai lehetnek. Támogatjuk a magántulajdonra épülő önkéntes szerveződések alakulását, melyek kiemelten az értékesítésre, beszerzésre, piacra jutásra, géphasznosításra, raktározásra, feldolgozásra vagy még a hitelezésre is szerveződhetnek.

A földtulajdon kérdésében megállapíthatjuk, hogy biztos magántulajdonon alapuló birtokrendszer alakult ki, mely során a tulajdon szabad belátása, gazdasági érdeke dönti el a hasznosítás formáját, amely az egyéni gazdálkodás alapját is szolgálja, a földbérleti rendszer kialakulása is. A földbérlet - mint hasznosítási forma - mindkét fél számára biztos, tervezhető lehetőséget biztosít, a jogszerű földtulajdonhoz kapcsolódó kötelezettségek betartását ellenőriznünk kell. Összhangot kell teremteni a termelés és a piacszabályozás között, a várható hatásokat felmérve együttesen, egymást kiegészítve kell szabályozni, a piacszabályozás átfogóvá és előre tervezhetővé kell hogy váljék.

Ezen belül a gazdaságos exportpiacok biztosításának megszervezése, a kiemelt mezőgazdasági termékek garantált árainak meghatározása, a minimum felvásárlási árak meghatározása; az irányáras rendszer kialakításánál a kiviteli engedélyezési kötelezettséget meg kell szüntetni, exporttámogatást csak hazai előállítású mezőgazdasági termékek igénybevételénél lehet alkalmazni. Szükség esetén korlátozni kell az importból származó termékek mennyiségét és a dömpingáron bekerülő termékek előnyét. A támogatási rendszer feltételeinek tisztázása után a termelők számára érthető, tervezhető, tiszta esélyegyenlőség alapján termelői támogatások elérését is megvalósíthatjuk.

Azt hiszem, finanszírozásról, vidékfejlesztésről, európai uniós csatlakozásról ma már nagyon sokat hallottunk, erre nem kívánok utalni. E legfontosabb lépések megtétele után megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén megteremtjük a falvak békéjét, a családok méltó életkörülményeit, a polgári Magyarország alapját. Kérem ebben a támogatásukat, a kormányprogram támogatását.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)

Forrás: parlament.hu