DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Képviselőtársaim! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! A Budapesti Értéktőzsde az 1990-es nyitást követően egyre nagyobb forgalmat bonyolított le. Az értéktőzsdére bevezetett értékpapírok száma 1997. év végén 149 darab volt. Névértékükben 2463 milliárd forintot, míg a tőzsdei kapitalizációjuk értékén 5115 milliárd forintot tettek ki. A BÉT részvényindexe az 1996. decemberi 4134 pontról folyamatosan emelkedett, 1997 augusztusában érte el az 1997. évi maximumot, ez 8483 pont volt.

1998 áprilisában a tőzsdeindex a 9000 pontos álomhatár fölé emelkedett. Ekkor a New York-i Dow Jones Industrial index és a dollár esése következtében 550 pontos csökkenés következett be, majd 1997 októberének végén a távol-keleti piac eseményeinek begyűrűző hatásaként 1200 pontos csökkenés volt tapasztalható.

1998. szeptember 11-én részint az orosz válság, részint a hazai pénzügyi rendszer ingatagsága miatt a BUX folyamatos zuhanása után 4278 ponton zárt.

A hazai érdekeltségű tőzsdei vállalatok felvásárlása 15-25 százalékos árfolyamértéken a kezdetét vette. A BÁV, a Danubius, a Zalakerámia Rt., a Győri Graboplast Rt. a felvásárlások elsődleges célpontja. Ez hihetetlen mértékű vagyonvesztéssel járhat, sőt a felvásárlások mögött meghúzódó szándékok ismeretlensége miatt az említett cégek termelési volumenének szűkítésére, a gyárak bezárására is sor kerülhet, aminek következtében több százezer ember kerülhet az utcára.

Tisztelettel kérdezem a pénzügyminiszter úrtól, hogy - a piaci viszonyok elsődlegességét nem tagadva - nem tartja-e időszerűnek a Budapesti Értéktőzsde átmeneti bezárását, amíg a válság kezelhetővé válik, a védekező mechanizmusok kialakításra kerülnek.

Köszönöm. (Taps a MIÉP soraiból.)

Forrás: parlament.hu