HORVÁTH BÉLA, az idegenforgalmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Az idegenforgalmi bizottság 1998. szeptember 10-ei ülésén megtárgyalta a miniszteri expozéban hallott törvényjavaslatot, illetve a hozzá csatlakozó állami számvevőszéki jelentést megvitattuk.

A bizottsági ülésen részt vett a Pénzügyminisztérium, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Minisztérium turisztikai főosztályának képviselője. Az ő megszólalásaik mellett a bizottság kormánypárti többsége meghallgatta az ellenzéki képviselőtársak védőbeszédeit, illetve bizonyítványmagyarázatait. (Közbeszólás: Jézus!) Mindezek alapján az idegenforgalmi bizottság olyan többségi álláspontot hozott, hogy nem tartja általános vitára alkalmasnak a benyújtott törvényjavaslatot, nevezetesen 14 tartózkodás és 7 igen szavazat volt csupán, így a bizottság ezt a határozatát hozta. (Zaj.)

Feltehetjük a kérdést, hogy miért tartotta általános vitára alkalmatlannak az idegenforgalmi bizottság többsége a zárszámadási beszámolót. Tudjuk azt - és ez ma már többször elhangzott, a miniszter úr is említette az expozéjában -, hogy ez az anyag nem a mostani kormány előterjesztése, nem a mostani kormány munkáját tükrözi, hanem a Horn-kormány hordaléka, amelyet ránk hagyott, itt hagyott az új kormány, az új Országgyűlés számára.

(10.30)

Az idegenforgalmi bizottság kormánypárti többsége tisztában volt azzal, hogy ezen az anyagon nem lehet változtatni, ez az MSZP-SZDSZ-es kormány 1997. évi tevékenységének a tükre, ennek ellenére ezt az álláspontot alakította ki.

A bizottság elutasító döntésekor nagymértékben támaszkodott az Állami Számvevőszék jelentésére, nevezetesen - ahogy itt már többen jelezték - arra az általános érvényű megállapításra, amely valóban megtalálható az 1. számú összefoglaló füzetben, miszerint az Állami Számvevőszéknek az a feladata, hogy jelentést készítsen az Országgyűlésnek, hogy a zárszámadásban az elszámolások valódisága megvan-e, illetve a jogi szabályok működését hogyan tartotta be a korábbi kormány.

Az Állami Számvevőszék mint a Magyar Országgyűlés legfőbb ellenőrző szerve, rendkívül súlyos megállapításokat tett az 1997. évi zárszámadással kapcsolatban. A bizottság ülésén a kormánypárti képviselők ezeket a kitételeket felvetették, az ott elhangzottakat szeretném megismételni a Ház ülése előtt.

Először az általános érvényű megállapításokról ejtenék szót. Az államháztartási törvény előírása szerint a kormány a költségvetési évet követő nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé a zárszámadást, ezt megelőzően két hónappal az Állami Számvevőszéknek be kell nyújtani ezt az előterjesztést. Az Állami Számvevőszék elnöke felszólalásában ma itt nagyon finoman utalt arra - ő nem nevezte így, de végül is ez történt -, hogy a minisztérium törvénysértő módon június 30-áig csak a tervezetet adta át, nem a végleges törvényjavaslatot, hanem a törvényjavaslatnak csak a tervezetét nyújtotta be az Állami Számvevőszékhez.

További ilyen észrevétel is elhangzott a bizottsági ülésen, nevezetesen - idézem az Állami Számvevőszék jelentését -: "A fejezetek egy részénél a zárszámadás egyes adatai nem valósak." Ugyancsak súlyos kifogásként merült fel a bizottság ülésén, hogy a zárszámadási törvényjavaslat teljeskörűen nem teljesíti az információs mérlegrendszerre vonatkozó előírásokat.

Végezetül az általános érvényű megállapításokat hadd zárjam azzal az idézettel, amelyet az Állami Számvevőszék tárt a képviselők elé: "A zárszámadás a számszaki eltérések és a hatályos jogszabályokkal ellentétes elszámolási megoldások következtében a korábbi évekhez hasonlóan - hangsúlyozom: a korábbi évekhez hasonlóan - nem tekinthető teljes körű, a valóságos helyzetet tükröző elszámolásnak." Úgy gondolom, ez az Állami Számvevőszék legsúlyosabb megállapítása, megismétlem: nem tekinthető teljes körűnek, a valóságos helyzetet tükröző elszámolások nem fedik a valóságot (Sic!).

E vizsgálódások mellett az idegenforgalmi bizottság foglalkozott a minisztériumi fejezettel is. Most Gazdasági Minisztériumnak nevezik a tárcát, az elmúlt évben még Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - rögtön befejezem -, tehát Idegenforgalmi Minisztériumnak neveztük. Itt is találtunk számszaki hibákat, nevezetesen, hogy a turisztikai célelőirányzatként szereplő összegnél 4 milliárd 782 millió forint volt feltüntetve kiadásként, a valóságban 3 milliárd 359 millió forint került elköltésre. A bizottságban azt a tájékoztatást kaptuk (Az elnök ismét csenget.), hogy az elhúzódó pályázatok és a késleltetett kifizetések miatt van ez a nagy eltérés - ez nem igazán győzte meg a bizottság tagjait.

Összességében tehát a törvényjavaslat kapcsán a bizottság - tudva azt, hogy az Országgyűlés többsége el fogja fogadni - kifejezte elégedetlenségét, és így általános vitára alkalmatlannak találta azt.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu