KERTÉSZ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 16. ponthoz szeretnék hozzászólni, aminek van két másik vonzata is, és van egy harmadik, ami nem fér bele a személyi jövedelemadó törvénybe, mert annak költségvetési kihatása, a költségvetési törvényt érintő hatása van.

A dolog lényege abban foglalható össze - mert ez a javaslat egy komplex átalakításra is kísérletet tesz -, hogy a személyi jövedelemadó kedvezményeként szánt gyermektámogatásokat ne személyi jövedelemadó-ágon, hanem a családi pótlékok emelése ágán biztosítsa a parlament az elkövetkező évre, éspediglen olyan módszerrel, hogy az immár minden gyermek számára hozzáférhető és alanyi jogon járó családi pótlékot sorolja be az egyéb jövedelmek közé, és mint ilyen, felbruttósított összegével adóalapot is képezzen. Ennek több hatása van, amiről feltétlenül szót kellene ejteni.

Az már közismert, hogy ha a 36 milliárd forintos családi kedvezményt fogadja el a parlament - és én biztos vagyok benne, hogy ezt fogja elfogadni -, akkor a jelenlegi családi pótlékok összege nominál értékben szinten marad. Egyetlenegy módszer az, hogy ha legalább az alacsonyabb jövedelmű kategóriáknál ezen a helyzeten változtatni akarunk, ha az átlagos 30 százalékos adókulccsal számítva bruttósítjuk a családipótlék-összegeket, és az alacsony jövedelműek kategóriájában - ott, ahol egyáltalán nincs adóztatható jövedelem vagy minimális van - a 20 százalékos adóval tulajdonképpen az adómegtakarítási oldalon a családi pótlék helyben, családnál maradó része értékében növekszik.

Annyival is igazságosabb a dolognak ez a fajta ellátási és adóztatási rendszere, mert az alacsony jövedelmű és a magas jövedelmű kategóriák esetében másképp csapódik le, hiszen aki 40 százalékos jövedelemadó alá eső kategóriaként kapja meg a családi pótlékot, az többet adózik utána, mint amennyivel a bruttósítás során a családi pótlék összege megemelkedett, szemben az általam előzőekben említett kategóriával.

(18.50)

Én úgy gondolom, az, hogy az adókedvezmények köréből kivonni javasoljuk a családok támogatására szánt összeget, és ezt családi pótlékban szeretnénk visszaadni, egyébként bruttósítva, ez azzal is összefügg, és azzal a pozitív hatással is jár, hogy a megtakarítható adóforintok száma, a potenciális megtakarítási összegek nőnek. A korábbi években nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy több olyan adókedvezményt is lehetővé tettünk az adórendszer alakítása kapcsán, amely az önkéntes magánnyugdíjpénztáraknál, önkéntes egészségbiztosításoknál, lakásépítések támogatásánál valóban szükségessé tette a realizált személyi jövedelemadót. Ha ezt a családok támogatására visszatartva minimális mértékben csökkentjük, akkor tulajdonképpen a megtakarítható összeg elől vonjuk el a fedezetet.

Úgy gondolom, hogy az általam javasolt megoldás a költségvetés számára azonos terheléseket tartalmaz. Kétségkívül átrendezi a személyi jövedelemadó-összeget, kétségkívül átrendezi a családok támogatására szánt családi pótlék bruttó összegét, de mind a bevételi, mind a kiadási oldalon ugyanarról az összegről van szó, csak társadalmi csoportok között van még átcsoportosító hatás, hangsúlyoznám, hogy az alacsony jövedelmű kategória javára.

Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu