VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy öt darab törvényjavaslat zárszavát kell elmondanom, engedjék meg, hogy egy picit hosszabb legyek, és erre az ötre együttesen szeretnék válaszolni. Ígérem, hogy igyekszem az önök türelmét nem teljes mértékben igénybe venni.

Tisztelt Országgyűlés! A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosításához kapcsolódó felszólalások az általános és a részletes vitában egyaránt megerősítették, hogy alapvetően jó, EU-konform törvényről van szó, amely gazdaság- és gazdálkodóbarát, és a nemzetközi összehasonlításban is alacsony adókulccsal még a nehéz helyzetben lévő, hazai tőkével működő vállalkozások fejlődéséhez is hozzájárul.

Szintén kedvező volt a fogadtatása annak, hogy a kormány kevés változtatást kezdeményezett a törvényben, és ezáltal a szabályok hosszabb távon kiszámíthatóak maradnak. A hozzászólásokban és a benyújtott módosító indítványokban két változtatási igény fogalmazódott meg. Az egyik változtatási javaslat a kis- és közepes vállalkozások fejlődésének adókedvezménnyel való elősegítésére irányul. Az ilyen céllal benyújtott képviselői módosító indítvány egyes beruházási adókedvezményekben előírt beruházási érték és foglalkoztatási feltétel csökkentését fogalmazta meg. A másik képviselői módosító indítvány formájában meg nem jelenő változtatási javaslat a külföldi részvételű társaságot szerzett jog alapján megillető kedvezmények kiiktatására irányul.

Tisztelt Ház! A kis- és közepes vállalkozások gazdálkodási körülményeinek, a gazdaságban elfoglalt helyüknek, szerepüknek, a fejlődésüket akadályozó körülményeknek a feltárása a kormány jövő évre vonatkozó programjában szerepel. Nem kívánok átfogó elemzést adni arról, hogy ez a környezet hogyan és milyen módon változik meg.

Azonban a társasági adón belül szeretném felhívni a figyelmet néhány szempontra. Az alacsony adókulcs következtében a társasági adó nem von el jelentős forrásokat a vállalkozóktól, így nem akadályozza a szükséges fejlesztéseket. Ezen túlmenően az adótörvény jelenleg beruházási értékhatártól függetlenül is biztosít jelentős adókedvezményt 15 százalék feletti munkanélküliségű térségekben, valamint a vállalkozási övezetekben beruházó vállalkozások számára. Az említett kedvezmények közel 1200 településen megvalósított termelési célú vagy kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházások esetén vehetők igénybe, és akár teljes adómentességet eredményezhetnek.

(17.30)

Megállapítható tehát, hogy nem minden esetben szükséges feltétel milliárdos nagyságrendű beruházás megvalósítása annak érdekében, hogy a vállalkozók adóterhelése tovább csökkenjen. Az 1997. évi adóbevallások szintén igazolják, hogy a kis- és közepes vállalkozások a gyakorlatban élnek az adókedvezményekkel, hiszen a 250 fő alatti foglalkoztatotti létszámmal vagy alkalmazottak nélkül működő cégeknél a tényleges átlagos elvonás alacsonyabb volt az elméleti 18 százaléknál. Ezt a következtetést erősíti az is, hogy a magas munkanélküliséggel sújtott térségekben a múlt évben hétszer nagyobb volt az igénybe vett kedvezmény összege, mint a megelőző évben.

A milliárdos nagyságrendű beruházást megvalósító adókedvezményekben foglalt létszámnövelési feltétel enyhítése mindenképpen ellentétes lenne a kormányprogramban foglalt célkitűzésekkel. A létszámnövelési feltétel ugyanis a foglalkoztatás ösztönzését, a munkanélküliség visszaszorítását célozza. A jelentős adókedvezmény következtében mindenképpen indokolt megfelelő feltételek teljesítését elvárni az adózóktól.

Az elmondottak alapján a kormány nem támogatja a hárommilliárd forint értékű beruházás megvalósításához kötött adókedvezményben foglalt feltételek enyhítését kezdeményező módosító indítványt. Nem támogatható az az indítvány sem, mert annak várható hatása éppen ellentétes lenne a kitűzött célokkal. Nem a kis- és közepes vállalkozások vehetnének igénybe több adókedvezményt, hanem a nagyobb vállalkozások számára válna egyszerűbbé, könnyebben teljesíthetővé a kedvezmény feltételrendszere. A feltételrendszer semlegessége miatt nem kizárt azonban, hogy a közeli jövőben egyre több megerősödő hazai tulajdonú cég is teljesíteni tudja majd a feltételeket.

Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A jövedéki adótörvény módosításának parlamenti vitájában a hozzászólók többsége visszaigazolta a kormány értékelését a jövedéki adóztatás ez év elején bevezetett új szabályozásának kedvező működéséről, az új szabályozáshoz fűzött várakozások teljesüléséről.

A törvényjavaslat szerinti változtatások többsége az egységes jogalkalmazás és jogérvényesítés érdekében jellemzően bizonyos értelmezési, áttekinthetőbb, egyértelműbb megfogalmazásbeli módosításokat jelent, amelyekhez a vita során támogató hozzászólások érkeztek.

A vita végül csupán néhány kérdéskör köré összpontosult. Ezek közé tartozott a javasolt valorizációk mértéke, elsősorban a motorbenzinekkel és a gyümölcspálinka, borpárlat adójával összefüggésben. E termékeknél valóban az átlag feletti emelés szerepel a törvényjavaslatban, azonban az összes adóemelésnek a fogyasztói árszintre gyakorolt kihatása még így is 1 százalékpont alatt marad, mindössze 0,8 százalékkal emeli azt. A motorbenzinek esetében a magasabb adót viselő ólmozott benzin forgalmazásnak megszűnése miatt szükséges a nagyobb emelés, mivel csak így biztosítható a motorbenzinek után is elvárt, nominálisan 11 százalék adóbevételi többlet.

A gyümölcspálinka, borpárlat esetében a kedvezményes adókulcs nem tartható fenn, az alkoholok adóztatásában nem lehet megkülönböztetést tenni az egyes termékféleségek között. Kedvezőbb adó alkalmazása az olyan jellemzően hazai termék, mint a gyümölcspálinka esetében, ellentétes a szabadkereskedelmet szabályozó, Magyarország által is aláírt GATT-egyezménnyel, de ellentétes az Európai Unió harmonizált jövedéki adórendszerével is.

Mivel ma még a különbség jelentős mértékű a két adókulcs között, ezért nem vállalható fel, hogy egy lépésben történjék meg az egységesítés, az csak fokozatos közelítéssel valósulhat meg. Ez már a múlt évi adóemelésnél is érvényesült, a mostani javaslat pedig ezen az úton halad tovább egy olyan ütemezésben, aminek a révén a csatlakozásunk időpontjáig egységessé válhat a ma még különböző két kulcs. Ha nem tudjuk az adóollót érdemben összébb zárni, a problémát magunk előtt toljuk, és a későbbiekben kényszerülünk majd a javasoltnál sokkal drasztikusabb emelésre. Ezért a kormány nem támogatja a gyümölcspálinka, a borpárlat kisebb adóemelésére előterjesztett módosító indítványokat.

Ugyanakkor a kormány megfontolandónak tartja, és végül támogatni fogja azt a módosító indítványt, amely a magánszemélyek által saját fogyasztásra főzetett pálinka esetében a kedvezményes bérfőzési szeszadóval adózó mennyiség leszállítását javasolta a jelenlegi 100 hektoliterfokról 50 hektoliterfokra. Ahogy azt a javaslattevők is indokolták, ettől a korlátozástól várható, hogy a bérfőzésből származó pálinka kisebb arányban kerül vissza a kereskedelmi forgalomba, italboltokba, zugkimérésekbe.

A kormány nem támogatja a bérfőzési szeszadó mértékének további emelésére tett javaslatot, vagyis hogy ne a beterjesztett 500 forint/hektoliterfok adó, hanem ennél magasabb, 600 forint/hektoliterfok adó kerüljön elfogadásra, és a javasoltnál alacsonyabb mértéket indítványozó módosításokat sem tudjuk támogatni.

Támogatható ugyanakkor a zugfőzés elleni hatékonyabb fellépést javasló módosító indítvány, amely az illegális szeszfőzésre alkalmas készülékek esetében alkalmazható jövedéki bírság szigorítását szorgalmazta. A javaslat szerint a kiszabható bírság felső határa megduplázódik, 100 ezer forintról 200 ezer forintra nő, továbbá a bírság ismétlődés esetén megduplázható.

A vitában felmerült, mint minden évben, ezúttal is, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedékiadó-visszatérítésére megállapított mérték javasoltnál nagyobb emelése. Erre több módosító javaslat is érkezett, amelyek 5,80, 10,80, illetve 12 forint 40 fillérrel magasabb visszatérítést indítványoznak a kormány által beterjesztett mértékhez képest. Ezeket a módosításokat a kormány nem támogatja. Nem helytálló azon érvelés, hogy az emelésre azért van szükség, hogy annak eredményeként a mezőgazdasági erőgépek, munkagépek közúthasználatának elmaradásával a termelő arányosan kapja vissza a jövedéki adó útalaprészét. 1998. január 1-jétől ugyanis a jövedéki adó integrálta az útalap-hozzájárulást és a környezetvédelmi termékdíjat. Így amennyiben jövedéki adót adunk vissza, akkor mindezen elemekre is visszatérítést adunk. A mezőgazdaságban jelenleg a jövedéki adó 65,5 százalékát térítjük vissza, tehát ennek révén az útalap-hozzájárulásnak megfelelő részt is 65,5 százalékban visszaadjuk. Így az indítványok feltevése már a hatályos szabályozás szerint is teljesül. A magasabb mértékeknek jelentős költségvetési kihatása van: a legkisebb emelést indítványozó változat 1,1 milliárd, a legmagasabb 2,4 milliárd forint negatív kihatást jelent a jövő évi költségvetés egyenlegében.

Ugyancsak a mezőgazdaság kapcsán merült fel a mezőgazdasági eredetű etilalkohol üzemanyag előállításának kedvezményes adóztatása. Ez a feltevés tulajdonképpen a biodízel-üzemanyagok kérdéskörébe tartozik, amely viszont messzebbre nyúlik, mint hogy azt egyszerű adózási kérdésként lehetne kezelni. Tájékoztatom önöket, hogy a kormány a kérdéskör komplett áttekintését napirendre kívánja tűzni. A jövedéki adótörvény módosításáról hozott kormányhatározatban rendelkezik arról, hogy a jövő év első felében az illetékes szaktárcák a biodízel-üzemanyagok elterjesztéséhez fűződő gazdasági érdekek, hatások komplex vizsgálata alapján tegyenek javaslatot a biodízelgyártás gazdaságpolitikai megítéléséről, támogatásának kérdéseiről.

A kormány által támogatott módosító indítványok közül végezetül megemlítem az extrakönnyű fűtőolajjal kapcsolatos indítványt. Az utóbbi időben felderített újabb visszaélési formák, manipulációk lehetőségének kizárása céljából adókötelessé válnak azok az extrakönnyű fűtőolajok, amelyek paraméterei nagyon közel állnak a gázolajéhoz, vagyis amelyeknél az adóelkerülés lehetősége potenciálisan valóban fennáll. Így csak azok a nehéz párlatokból készült extrakönnyű fűtőolajok maradnak adómentesek, amelyek átdesztillálva is csak akkor válnának motorikus célra alkalmassá, ha könnyű szénhidrogénekkel jelentős mértékben hígítanák, amely viszont az üzletet már nem teszi gazdaságossá.

Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani az illetéktörvényt módosító törvényjavaslathoz benyújtott indítványokért, amelyek főként a jogviták elkerülését célzó pontosításokat tartalmaznak. Egyetértés fogadta a törvényjavaslat illetékkedvezményeket érintő szabályait. Emlékeztetésként utalok a fiatalok első lakásszerzésének támogatására szolgáló illetékkedvezményre, valamint az ingatlanforgalmazásokat és az ingatlanok pénzügyi lízingjét fő tevékenységként végző vállalkozókat megillető kedvezmény igénybevételének korlátozására. A javaslatok közül a fiatalok első lakásszerzésének kedvezménye váltotta ki a legnagyobb érdeklődést.

(17.40)

Az elismerések mellett a szabályt több kritika érte. Volt olyan hozzászóló, aki aggályát fejezte ki a kedvezményre jogosító feltételek ellenőrizhetetlensége miatt, és volt olyan is, aki a kedvezmény mértékét tartotta alacsonynak. Ezeket az észrevételeket a kormány nem tudta akceptálni, mint ahogy azt a módosító javaslatot sem, amely a kedvezményt korhatár nélkül valamennyi első lakást szerzőre kiterjesztette. Ez utóbbi javaslattal összefüggésben hangsúlyozni szeretném, hogy a kormány csak a fiatalok otthonteremtéssel járó illetékterhelésének enyhítésére vállalt kötelezettséget. Nem maradnak azonban támogatás nélkül a 35 éven felüli lakásszerzők sem, hiszen méltányossági eljárás keretében jövedelmi helyzetükre, valamint a vagyonszerzés körülményeire tekintettel esetükben is lehetőség van a vagyonszerzési illetéktartozás teljes vagy részleges elengedésére.

Ugyanakkor a kormány számos indítványt támogatott. Ezek közül megemlítem azt a képviselői javaslatot, amely az első lakásszerzés utáni kedvezményre jogosultság megállapításánál figyelmen kívül hagyja az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt, valamint a olyan lakástulajdont, amelyet nagykorú vagyonszerző esetén a nagykorúvá válást megelőzően elidegenítettek.

Elfogadta továbbá a kormány azokat a módosításokat is, amelyek a kedvezményekhez előírt nyilatkozatok előterjesztését határidőhöz kötik, illetve amelyek új konstrukciót dolgoznak ki a kedvezmények jogosulatlan igénybevételének szankcionálására. Ugyancsak támogatást kaptak a jogalkalmazást könnyítő szövegpontosítások is.

Tisztelt Ház! Mielőtt az adózás rendjéről szóló törvény módosító indítványairól szavazna az Országgyűlés, engedjék meg, hogy néhány gondolattal utaljak a vitában elhangzott módosításokra. Elöljáróban azt kell megállapítanunk, hogy a vitában - jóllehet az időnként nem volt mentes az indulatoktól sem - senki nem vitatta a kormány szándékainak helyességét, az elérni kívánt célokat. A szocialista párti képviselők is hangsúlyozták, hogy szükség van az adóhatóságok működésének jogi feltételeit meghatározó szabályok olyan irányú változtatására, amely eredményesebbé teheti az adókötelezettségek érvényesítését. Mindenki üdvözölte az adminisztráció egyszerűsítésére előterjesztett javaslatokat, és a véleménykülönbségek - ahogy ez általában lenni szokott - a konkrét megoldások megítélésében jelentek meg.

A legtöbb módosítás és a legélesebb vita a járulékbeszedés feladatának az állami adóhatósághoz telepítése körül bontakozott ki. 1999. január 1-jétől az informatikai feltételek hiányára hivatkozva még a kormánypárti képviselők is vitatták ennek az elhatározásnak a helyességét, az ellenzéki képviselők pedig a káosz kialakulásával és a bevételi tervek összeomlásának apokaliptikus víziójával fenyegetve javasolták az elképzelések visszavonását.

Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása és a még tárgyalásra váró, a járulékrendszert módosító szabályok együtthatójaként 1999. január 1-jétől semmilyen érdemi változás nem történik a járulékbeszedés rendjében, tehát alaptalanok azok a felvetések, amelyekkel a hozzászólók támadták az előterjesztett javaslatot. Mindössze arról van szó, hogy a társadalombiztosítási járulék beszedésével foglalkozó területi szervek változatlan illetékességgel az állami adóhatóság részeként, annak irányítása alatt folytatják azt a munkát, amelyet eddig is végeztek.

A járulékfizetők oldaláról sem lehet félreértés, hiszen a törvény világossá teszi, hogy azok a szervezetek, amelyeknél a járulékügyek eddig is intéződtek, léteznek tovább, csak nem az OEP, hanem az APEH zászlaja alatt. Erre pedig azért van múlhatatlan szükség, hogy a tényleges beolvasztástól és a szerves integrációtól idegenkedő, a szervezeti érdekek által motiváltan nyilvánvalóan akadályozó apparátusok önálló, az egyébként helyeselhető társadalmi céllal szembehelyezkedő akaratnyilvánítási lehetősége megszűnjön, és helyére a kreatív együttgondolkodás kerüljön, melynek eredménye lesz a tényleges adminisztrációs egyszerűsítést jelentő szerves integráció.

Senki nem vitathatja, hogy a két beszedő apparátus fenntartása és ugyanazon alapok után ugyanolyan adótechnikával érvényesített tevékenységének különválasztása a vállalkozások számára nem jelent többletterhet és többletadminisztrációs költséget. A vitában számháború bontakozott ki a két beszedő szervezet - APEH, tb-igazgatás - hatékonyságát illetően. Ehhez csak két rövid megjegyzést tennék. Annak ellenére, hogy a társadalombiztosítás beszedő szervezete lényegesen kevesebb bevételt kezel, a működő vállalkozások körében - azaz azok körében, akik elvileg tudnának fizetni - nagyobb hátralékállományt halmozott fel, mint az APEH. Ez minősíti igazán a behajtás hatékonyságát.

A jövedelemadó-bevételek növekedésétől jelentősen elmarad a járulékbevételek növekedése. A közel azonos alapok miatt ez általában is minősíti a járulékbeszedés hatékonyságát.

A további félreértések tisztázása érdekében szükséges kitérni arra is, hogy a járulékok eljárási értelemben adóként, az adóhatóság által történő beszedése nincs ellentmondásban azzal, hogy a járulékok a társadalombiztosítási alapok bevételeit képezik, de azzal sem, hogy az alapszerű gazdálkodás a jövőben is fennmarad. Az alapszerű gazdálkodásnak ugyanis nem feltétele, hogy az alap saját beszedő szervezettel rendelkezzen. Az állami adóhatóság jelenleg is több elkülönített állami pénzalap bevételeit szedi be.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem tehát, hogy az általam elmondottakat megfontolva támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyeket itt, a kormány zárszavában is támogatásra méltónak említettem.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu