DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A nyár folyamán a világ egyik legnagyobb biztosítótársasága, a Generali döntést hozott arról, hogy kifizeti a második világháború előtt kötött, de a történelmi események, elsősorban a holocaust miatt ki nem fizetett biztosítási összegeket az érintetteknek, illetve hozzátartozóiknak. E döntés nyomán a Generali Biztosító magyarországi cége is elkezdte a felmérést és az igények felvételét.

A MIÉP birtokába jutott egy dokumentumnak, amely igazolja, hogy egy magyar állampolgárságú házaspár 1928-ban 20 éves időtartamú életbiztosítást kötött USA-dollárban a Generali Biztosítóval, és a biztosítási díjat 1947-ig, az államosításig fizették is. Utána már a biztosítási időből hátralevő egy évben - a történelmi események miatt - nem volt lehetőségük a biztosítási díj fizetésére, hiszen a Generali Biztosító beszüntette magyarországi tevékenységét.

Az életbiztosítást kötők időközben elhunytak. Fiuk először 1994-ben felkereste a Generali Biztosítót, ahonnan akkor azt a választ kapta, hogy a mostani Generali Biztosító nem jogutódja a háború előtti Generali Biztosítónak. Az érintett akkor ebbe bele is törődött, de a Generali idei döntése után ismét felkereste a biztosító budapesti irodáját, hogy ő is bejelentse igényét a többi károsulthoz hasonlóan, hiszen az életbiztosítási szerződésben foglalt fizetési feltétel bekövetkezett, a biztosítást kötők elhunytak, a fiuk igazoltan az örökösük.

A biztosítónál azonban - legnagyobb megdöbbenésére - az ő igénybejelentését nem fogadták el, mondván, hogy a kárpótlás csak a holocaust áldozataira vonatkozik. A biztosítónak ez a döntése diszkriminatív, és több ponton is az alkotmányba és más jogszabályba ütközik.

Az alkotmány 70/A. § (1) bekezdése kimondja ugyanis, hogy a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogot, bármely megkülönböztetés - nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel - nélkül. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése leszögezi, hogy az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

A polgári törvénykönyv 565. § (1) bekezdése pedig kimondja, ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét, a visszavásárlási összeget kifizetni. A törvények nem ismerik azt a különbségtételt biztosított és biztosított között, amelyet a Generali Biztosító a gyakorlatban alkalmaz.

Kérdezem tehát a tisztelt államtitkár urat, mit kíván tenni annak érdekében, hogy a törvények tiltása ellenére Magyarországon ne lehessen hátrányos megkülönböztetést alkalmazni senkivel szemben, sem származása miatt, sem pedig halála bekövetkezésének körülményei alapján.

Köszönöm. (Taps a MIÉP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu