DR. SZABADI BÉLA földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony, alelnök asszony, a lehetőséget. (Derültség és moraj az MSZP soraiban.) Először a stílusról szeretnék néhány szót szólni, hiszen egészen megdöbbentő az, amit képviselő úr ebben az interpellációban összeszedett. (Zaj.) Egyébként hadd hívjam fel a figyelmet, arról, hogy ki a pártkatona vagy ki nem, nyilvánvaló, ő sokkal szélesebb körű tapasztalatokkal rendelkezik, mint mi. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Teljesen hibás az, hogy ültettek valahova valakit, hiszen a közgyűlés választotta meg. Ennek a közgyűlésnek az egyik fő részvényese a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a másik fő részvényese pedig a Kereskedelmi és Hitelbank, tehát ültetésről szó nincsen.

A képviselő úr elmondja, hogy újságcikkekből úgy tűnik... - én azt hiszem, ha az információkat az újságcikkekből óhajtja összegyűjteni, akkor tulajdonképpen zavarodott állapotba kerülhet, hiszen az újságcikkekben erről a kérdésről is teljesen ellentmondásos információk jelentek meg. (Zaj.) Nagyon örülök annak, hogy a közraktározást mindenféle dolog egyik fő pillérének tekinti, de a termelésszabályozásnak aligha lehet a közraktározás a fő pillére.

Azt mondta, veszélyesnek tartja, hogy az eddigi, a mezőgazdasági termelők szerint is alkalmas vezérigazgatót bár jogszerűen, de nem körültekintéssel leváltották, és helyére olyan személy került, akiben az érdekeltek nem látnak megfelelő szakmai garanciát. Árad ebből a megfogalmazásból a szubjektivizmus. Mi az, hogy a mezőgazdasági termelők szerint is alkalmas? Megszavaztatták a mezőgazdasági termelőket? (Dr. Vastagh Pál: Egy részüket igen.) Milyen körükre vonatkozik ez?

Egyébként mi nem akarunk a részletekbe belemenni, de szeretnék utalni arra, hogy számtalan vizsgálat indult - támogatva az akkori politikai államtitkár úr által is - a most leköszönt vezérigazgatóval szemben. Tehát nem hiszem, hogy itt általános elégedettség lenne. Hogy az érdekeltek kiben látnak vagy nem látnak megfelelő garanciát, ez is megfoghatatlan érv a számomra. Felteszi a kérdést, hogy jogszerű-e a vezérigazgató kinevezése vagy sem, s ezzel kapcsolatban félrevezető módon felolvas egy paragrafust a közraktározási törvényből anélkül, hogy tudná, hogy ezt hogyan kellene értelmezni. (Derültség és moraj az MSZP soraiban.)

(15.20)

Az értelmezéssel mi is (Derültség az MSZP padsoraiból.) - mielőtt harsányan nevetgél (Derültség.), hogy finoman fejezzem ki magam, tehát az értelmezéssel mi is - gondban vagyunk, hiszen azt mondják, hogy ügyvezetéssel lehet megbízni valakit. Az ügyvezetés szerve a társasági törvény szerint az igazgatóság és nem a vezérigazgató. A társasági törvénynek nem mondhat ellent a közraktározási törvény.

A másik: mi az a szakmai gyakorlat? Nincs olyan törvény, amely ezt világosan leírná. A szakmai gyakorlat a munkaviszony? Valamilyen egyéb formában eltöltött, a szakmában eltöltött idő is ide számít-e? Vagy pedig a közraktározásban eltöltött idő? Ha a közraktározásban eltöltött idő lenne, akkor ez egy belterjes szakma lenne. Egyébként a most leköszönt vezérigazgató asszony - akinek a megbízatása lejárt, csak nem újították meg a megbízatását - sem lehetett volna vezérigazgató, hiszen banki szakember volt, a Kereskedelmi és Hitelbankból került oda.

Én úgy gondolom, hogy az államigazgatási eljárás fog választ adni arra, hogy jogszerű volt-e a vezérigazgató kinevezése vagy nem. Nem tartom etikusnak, hogy folyamatban levő államigazgatási ügyekre kívülről, így a parlamentből próbálnak hatással lenni és a döntéshozókat befolyásolni.

Kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu