DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A fejlett jogállamokban egy-egy törvény időtálló, és csak nagyon ritkán kell rajta módosítani.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény 1996-ban készült, és máris módosítani kell. A módosítást két dolog tette szükségessé: az egyik az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének kezdeményezésére történik; a másik: az Alkotmánybíróság 67/1997. (XII. 29.) számú határozata alapján, melyben a törvény 27. §-a (1) bekezdés b) pontját alkotmányellenesnek minősítette, és azt 1998. december 31-ei hatállyal megsemmisítette.

A határozat indoklásában ugyanakkor az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a felülvizsgálatot a törvény 27. §-ának teljes egészére indokolt kiegészíteni.

A fenti szempontok figyelembevételével került a törvényjavaslat a t. Ház elé. Mindkét esetben az érintett ingatlantulajdonosok vadászati jogosultságának, illetve rendelkezési jogának szükséges egyértelműsítéséről, megerősítéséről van szó. Az előterjesztés csupán a külső szervek által felszínre hozott törvényi fogyatékosságokat igyekszik kiküszöbölni, szögezzük le: korrekten, jogilag és szakmailag megalapozott módon.

Az elmúlt évek küzdelmének döntő csatája a vadászati jog tulajdonlásáért folyt. A vadászterületek indokolatlanul magas legkisebb kiterjedésének általános érvényű meghatározása miatt önálló vadászati joga egyetlen magántulajdonosnak sincs. A magyar államnak is csak kettő önálló vadászterületet sikerült kialakítania. A 3000 hektáros küszöb mellett a képviseleti forma és a vadászterületek kialakításának szakmai eljárási szabályai tág teret biztosítottak a visszaéléseknek, a földtulajdonosok kijátszásának, kisemmizésének, oly mértékben, hogy a társult vadászterületeknek is csupán egynegyedén gyakorolják a tulajdonosok a vadászati jogaikat.

Ugyancsak kikerülhetetlen akadály volt a földtulajdonosok előtt a törvény kialakításával kapcsolatosan: a sérelmes elsőfokú határozat elleni jogorvoslatra nem adott lehetőséget, a másodfok kiiktatásával bírósági útra kényszerítette, és a bírósági útra kényszerített felperes keresetét a bíróság természetesen elutasította.

Zavarja továbbá a tiszta helyzetet, hogy a törvény - a mértékadó európai gyakorlattól eltérően - az állami vadászati jog feladása után megtartotta a vad állami tulajdonlását.

(22.20)

Súlyos mulasztása a törvénynek, hogy a használt fogalmakat nem határozza meg szabatosan. Az Alkotmánybíróság válasza a hozzá beterjesztett keresetek kérdéseire terjedt ki, a többi felmerült problémára nem. A vadászterületeket ajánlatos lenne egy közigazgatási területhez kötni, sőt azon belül több kisebb területre is felosztani abban az esetben, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. Minimum 300 hektárban tudjuk elképzelni a minimális vadászterületet.

Foglalkozni kell a jegyzők szerepével is. A jegyzők a helyi polgármesteri hivatalok első számú hivatalnokai, vezetői, munkáltatói jogokkal, ugyanakkor hatósági feladatokkal is rendelkeznek, az önkormányzati testületek jogalkotásának felelős tevékenységét felügyelik, ugyanakkor még a földtulajdonosok érdekeit is védeniük kellene. A törvény általános vitája során több képviselőtársam részéről elhangzott, hogy szükség lenne a törvény átfogó átdolgozására. Örömmel hallottam, hogy a mezőgazdasági bizottság előadója is ezt fejtette ki mondandójában. Európai ihletésű, ökológiai megalapozottságú, modern, polgári demokratikus jogállamba illő törvény kellene. A megoldás a törvényalkotás folyamatának oly mértékű kiszélesítése és időbeni kiterjesztése lenne, hogy a képviselőknek legyen módjuk és idejük a szakértők, az érdekvédelmi és civil szervezetek véleményének figyelembevételével a törvényt módosítani.

Felvetődik a kérdés, hogy a vadászkamarák kötelező tagságára szükség van-e. A hatósági feladatokat az FM-hivatalok megfelelőképpen ellátták. A vadkárokat, vadászati károkat, a vad elpusztításával okozott károkat a gyakorlatban alkalmazóknak sokkal részletesebb és egyértelműbb rendelkezésekkel kellene megfogalmazniuk. A kártérítési eljárásokat egyszerűbbé kellene tenni, és ezáltal a polgármesteri hivatalok jegyzői is könnyebben eligazodnának ezekben az ügyekben.

Végül néhány, a vadgazdálkodás, az ökológiai környezet, a vadászat és a nemzetgazdaság viszonyait érintő gondolatot vetek fel. Hazánkban a vadgazdálkodás és az ebből eredő devizatermelés évtizedek óta jelentősen hozzájárult a költségvetés terheinek csökkentéséhez, 1997-ben például 8,7 milliárd forint volt az árbevétel. A vadászati törvény megjelenése körüli átmeneti időszakban a bizonytalanságból adódóan több vadászterületen tapasztalható volt a rablógazdálkodás. Az új helyzethez igazodó feltételrendszert kell kialakítani, és az ágazatban rejlő egyéb lehetőségeket is kiaknázva, rangjának megfelelően kell kezelni a magyar vadat, a magyar vadgazdálkodást.

A vadászathoz jelentős turizmus is kapcsolódik. 1997-ben a bevétel 70 százaléka a külhoni puskások bérvadásztatásából, a nekik nyújtott szolgáltatásokból származott. Ennek feltétele azonban igen csekély mértékben biztosított. Az állami erdészeteknél kiépített vadászházhálózatok találhatók, ám ezek az igények töredékét sem tudják kielégíteni. A legtöbb vadászközösség nem rendelkezik megfelelő komfortú vadászházzal, szálláshelyekkel. A turizmusnak az úgynevezett zöldruhás-gumicsizmás formája nehezen képzelhető el a szállodaláncokban.

Vannak térségek, ahol a földek aranykorona értéke átlagosan nem haladja meg a 17 aranykoronát, így mezőgazdasági művelésre alkalmatlanok. Ha ezeken a kedvezőtlen adottságú, csekély termőrétegű, szikes vagy homokos talajokon a vadgazdálkodók megfelelő élőhelyeket tudnának kifejleszteni, növelhetnék a vadászterület vadellátó képességét. Nagy igény mutatkozik a nyugat-európai országok részéről nyúlra, fácánra, fogolyra. Kellő körültekintéssel kellene kezelni és előnyünkre fordítani adottságainkat. Biztosítani kellene a beruházások támogatását, fácánnevelő, -kibocsátó s a többi létrehozását.

Rendkívül méltánytalan a vadászokkal szemben a vadászrész adóztatása. A vadász társadalmi munkában gondozza, fejleszti a vad élőhelyét, a vadásztársaság adózott pénzéből vásárol naposfácánt, eleséget. Mindenki igényli és irigyli az osztrák idegenforgalom hatékonyságát. Mi nem büszkélkedhetünk olyan hegyekkel, látványosságokkal, mint ők, de a már meglévő nevezetességeinket kiegészíthetjük a vadászat és a vadgazdálkodás vonatkozásában teremtendő turizmussal.

Ismét érintem a vad védelmét, mivel az orvvadász rendkívül méltányosan van kezelve. A tilalmi időben ejtett vadat néhány ezer forint bírsággal "honorálják". A tiltott fegyvertartásért járó büntetést is jelentősen növelni kellene.

Összefoglalva: a jelen módosítás a két legsürgősebb feladatnak tesz eleget; a többi, a vita során felmerült képviselői javaslat és a mezőgazdasági bizottság javaslata is az, hogy a jövőben alapos törvény-előkészítő munka után a teljes törvény újból a parlament elé kerüljön, amely a törvény alkalmazása során felmerült konkrét gyakorlati kérdésekre igyekszik megfelelő szabályozást adni.

Köszönöm tisztelt képviselőtársaimnak, hogy ezen a késő esti órán meghallgattak. (Taps.)

Forrás: parlament.hu