DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt reméltem, mert az előbbi pillanatokban Nagy Sándor képviselőtársam még itt volt (Közbeszólások: Itt van! - Dr. Nagy Sándor a terem bejáratánál levő függönynél áll.), hogy neki tudom elmondani - itt van még - azt, amit szeretnék. A következőről van szó: én semmifajta nyilatkozatot a szociális bizottság ülése után nem tettem - itt az hangzott el a Házban, hogy az ülés után valamifajta nyilatkozatot tettem.

Elhangzott viszont a szociális bizottság ülésén a következő dolog: '94-ben a nyugdíjemelések visszamenőlegességéről lezajlott egy vita, abban a vitában a kormány nem akart januárra visszamenni, az ellenzék meg akarta tartani az eredeti, januári visszamenőlegességet, és egy kompromisszum született, éppen Nagy Sándor műveként, hogy talán majd megadjuk, és amikor eljött a talán, akkor meg is adtuk. Én akkor nyáron ennek a kérdésnek a vitájában azt mondottam, hogy mi azt akarjuk, hogy a január működjék, de ha ezt a kormánytöbbség elutasítja, mi meg fogjuk szavazni a szeptemberit is, nem feladva a jogot a januárra való visszamenőlegességre.

Nagy Sándor képviselő úr akkor ezt a magatartásomat a konstruktív ellenzékiség példájának tekintette, és kifejezetten arra szólította fel többi ellenzéki társamat, hogy ilyen felelősséggel nyúljanak a kérdéshez. A szociális bizottság ülésén én ezt a felelősséget kértem a jelenlegi ellenzéktől is. Azt gondolom, hogy lehet létrehozni egy olyan helyzetet, amely zavaros jogi helyzetet eredményez. Természetesen semmifajta utólagos normakontroll nem tudja meggátolni azt, hogy a dolgok menjenek, és az utólagos normakontroll semmifajta veszélyhelyzetet a nyugdíjasokra nem jelent, ilyet a bizottsági ülésen természetesen nem is mondtam. Ennyit tartottam szükségesnek, még lehetne folytatni, de az idő nem teszi lehetővé. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu