FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepetésként én is a nyugdíjemeléssel kapcsolatban szeretném elmondani a nem kétperces véleményemet. Képviselőtársaimmal, Göndör Istvánnal és Jauernik Istvánnal több módosító javaslatot is beadtunk e tárgykörben, és ezeket szeretném az önök figyelmébe ajánlani.

Az eddigi vitából azt vettem ki, hogy az ellenzéki képviselők hozzászólásaikkal elsősorban azt szeretnék megvalósítani, hogy a kormányzat ne módosítsa a ma érvényben lévő nyugdíjemelési szabályokat, tehát 1999-ben a most hatályos törvényben lévő formában történjen meg a nyugdíjemelés. A mi javaslatunk ettől a kezdeményezéstől némileg eltér. Mi is gondolkoztunk azon, hogy érdemes-e olyan módosító indítványt benyújtani, amelyik nem a mostani kezdeményezés teljes egészét kívánja eltörölni, hanem kompromisszumos elképzeléseket tartalmaz.

Különösebben nem is vagyunk felhatalmazva arra, hogy akár a többi képviselő, akár a nyugdíjasok nevében kompromisszumot ajánljunk, de úgy érzem, mégiscsak szükség van arra, hogy a kormányzat részéről megnyilvánuló szándék, s az ellenzéki képviselők részéről fennálló teljes tagadás között mégis próbáljunk valamilyen kompromisszumot találni. Mivel a jövő évi nyugdíjemelésre vonatkozó kormányzati elképzelés három markáns elemet tartalmaz, ezért ezekhez kapcsolódóan mi is három módosító indítványt nyújtottunk be.

Az egyik: a jövő évi nyugdíjemeléssel kapcsolatban alapelemnek tekintjük, hogy - a ma hatályos törvényben megfogalmazott 20 százaléktól eltérően - a kormányzat által kezdeményezett differenciált emelésen próbáljunk igazítani.

Már elhangzott ebben a vitában, a kormány azt ajánlja, hogy a 13 700 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők esetében 25,5 százalékos, a 13 700 és 31 800 forint közötti nyugdíjjal rendelkezőknél 3500 forint/hó, a 31 800 forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők esetében pedig 11 százalékos nyugdíjemelésre kerüljön sor.

A mi javaslatunk az, hogy a 11 százalékkal szemben 15 százalékos legyen a nyugdíjemelés mértéke. A kormány javaslatának további elemeit azonban megtartottuk, tehát azokhoz kapcsolódtunk, s azokat szeretnénk némileg módosítani.

A mi javaslatunkkal mit lehet elérni? Mindenekelőtt arra szeretnék reagálni, hogy a tervezet szerint mindegy, hogyan változik 13 700 és 31 800 forint között a nyugdíjasok nyugdíja, egyformán 3500 forintot kapnának havonta. A 15 százalékos emelés azt jelentené, hogy nem 31 800 forinttól kapnak a nyugdíjasok 3500 forintnál nagyobb nyugdíjemelést, hanem már 23 500 forinttól. Azért tartjuk ezt nagyon fontosnak, mert a statisztikai adatok szerint Magyarországon az átlagnyugdíj 27 ezer forint. Tehát ami a kormánypárti képviselők részéről elhangzott, hogy mi a magas nyugdíjjal rendelkezőknek akarunk kiemelt emelést biztosítani, nem igaz, mert ha az átlagnyugdíj 27 ezer forint, és ez a rendszer 31 800 forintig alkalmazza a korábban alkalmazott fűnyíró elvet, akkor azt hiszem, nem jár el helyesen.

Ha a 15 százalékos emelésre térnénk át, az azt jelentené, hogy a 27 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező átlagnyugdíjas már többet kapna, mint 3500 forint és mint 11 százalék. Tehát mi már az átlagnyugdíjasoknak is szeretnénk többet adni, nem csak a magas nyugdíjjal rendelkezőknek.

A jelenlegi törvény szerint az átlagnyugdíjasnak havonta 5400 forintos nyugdíjemelés járna, és éves szinten ez 64 800 forint nyugdíjemelést jelentene. A kormány által benyújtott tervezet szerint ez az átlagnyugdíjas 3500 forint/hó nyugdíjemelést kapna, azaz 42 ezer forint lenne az éves nyugdíjemelésének a mértéke. Ez azt jelenti, hogy ez az átlagnyugdíjas 1 hónapban 1900 forinttal kapna kevesebbet, mint ahogy azt a ma hatályos törvény szabályozza, s ez éves szinten 22 800 forintot jelent.

(16.40)

Amennyiben egy kompromisszumos megoldásra lehetőség nyílna, és a 11 százalék helyett 15 százalék emelés valósulna meg, akkor a kormányzat jobb helyzetbe hozná az átlagnyugdíjast annál, amit előterjesztett. Tehát ő nem 1900 forinttal járna rosszabbul havonta, hanem 1350 forinttal, és a 42 ezer forinttal szemben 16 200 forintos csökkenés valósulna meg. Kérem a kormányzatot és a kormánypárti képviselőket, hogy próbáljanak a 11 és a 20 százalék közé valamilyen kompromisszumot beépíteni.

A nyugdíjemelés egy másik sajátos területének tartom, tartjuk a minimálnyugdíjak körében végrehajtott emelést. A kormányzat 12 százalékos emelést tart célszerűnek. A mi véleményünk az, hogy itt is kellene valamiféle kompromisszumot találni. Jó lenne, ha ezek az emberek, akiket ez az emelés érint - megjegyzem, nagyon sok esetben nem nyugdíjasokról van szó - ők akkor lényegesen jobb helyzetbe tudnának kerülni.

Célszerű lenne, ha az ő esetükben az átlagos nyugdíjemelési minimum megvalósulna. Az anyagokban olvashattuk, és az államtitkár úr is utalt rá, hogy ezzel a differenciált emeléssel a nyugdíjasok egésze 14,2 százalékos átlagos nyugdíjemelésben fog részesülni. Nem tudom, mi indokolja azt, hogy azok az emberek, akik javadalmazása leginkább a minimálnyugdíjhoz kötődik, ennél kisebb emelésben részesüljenek, tehát a 14,2 százalékkal szemben csak 12 százalékos emelésben. A mi javaslatunk az, hogy az ő esetükben is 15 százalékos emelés történjen, tehát a minimális nyugdíj összege 12 helyett 15 százalékkal nőjön.

És bár a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény vitájában már felmerült, szeretném elmondani, hogy ez a nyugdíjasokon túl még nagyon sok embert érint. Körülbelül 1 millió embert. Mert ebbe a körbe tartozik mindaz az ellátás, amelynek az alapja a minimálnyugdíj. Így például a gyermekvédelmi támogatás, a jövedelempótló támogatás, a rendszeres szociális segély, az időskorúak járadéka, a kisgyermekesek támogatása, beleértve az anyasági támogatást is - ez közel 1 millió ember. Úgy érzem, mindenképpen tisztességes lenne, és egyfajta kompromisszumról adna tanúbizonyságot, ha a kormányzat a legrászorultabbak körében legalább az átlagos nyugdíjemelés mértékével emelné az ellátást.

A harmadik kérdéskör, amivel szeretnék foglalkozni, a kiegészítő nyugdíjemelés ügye. A vitában legtöbbször az hangzott el, hogy a 10 százalékkal szemben most egy differenciált, de jellemzően 11 százalékos emelés fog megvalósulni. A jelenlegi nyugdíjtörvény ezen túlmegy, és azt is szabályozza, hogy a január 1-jétől megvalósuló emelésen túlmenően mit kell tennie a kormányzatnak év közben, mikor kell kiegészítő nyugdíjemelést alkalmazni. Természetesen a kormányzat is próbálja ezt most a módosító javaslatában kezelni, és nyilván ez a szándék jelent meg a három kormánypárti képviselő javaslatában is.

Mi ennek a javaslatnak a lényege? Ennek az a lényege, hogy a kormány kap felhatalmazást teljes egészében a kiegészítő nyugdíjemelésre, és olyan szabályokat, feltételeket szab meg ebben a körben, melyek nehezen kezelhetőek. Tehát a kormányzat a felhatalmazás körében azt mondja, hogy az esetleges kiegészítő emelésre a tényleges és várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében kerülhet sor, majd - hozzáfűzi - a szükséges feltételek megléte esetén történhet ez meg. Még egy izgalmas dolgot fűz hozzá: nem azt mondja, hogy ha ez mind fennáll, akkor kiegészítő nyugdíjemelésre számíthatnak a nyugdíjasok, hanem azt mondja, hogy akkor további kiegészítő intézkedéseket tehet a kormány.

Ezekről az elemekről szeretnék néhány szót szólni. A ma hatályos törvény egyértelműen megmondja, hogy a kormánynak a törvényben foglalt feltételek alapján végre kell hajtani az emelést. Ezzel szemben ez a kezdeményezés az Országgyűlésből és a törvény hatásköréből kivéve kifejezetten a kormányhoz rendeli az 1999-re érvényes nyugdíjemelést.

Nézzük meg tételesen ezeknek az elemeit! A ma hatályos törvény egyértelműen megmondja, hogy mikor kell a kiegészítő nyugdíjemelést végrehajtani. A törvény szerint akkor, ha a fogyasztóiár-növekedés, illetve a nettó átlagkereset növekedése nagyobb a tervezettnél. Úgy érzem, ez világos beszéd. Konkrét, mérhető adatokról van szó.

Ezzel szemben mit mond most a kormányzat? Azt mondja, hogy makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében kerülhet sor az emelésre. Meg szeretném kérdezni - a humort félretéve -, hogy a kormányzat mit ért a makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretén. Ha egy kormányülésen képzeljük magunkat, el tudom képzelni, hogy egy pénzügyminiszter mást mond erről a kérdésről, mint egy földművelési és vidékfejlesztési miniszter. De csupán a gazdasági, makrogazdasági folyamatok ismeretében is érdekes a kérdés. Miről van itt szó? A GDP növekedéséről? Az infláció változásáról? A költségvetési hiány alakulásáról? A BUX-index változásáról? És még sorolhatnánk ezeket a tételeket. Ha ezt a felhatalmazást a kormányzat megkapja, nem lehet azt megmondani, hogy mikor kerülne sor nyugdíjemelésre, mert nyilván lesz az országban olyan mutató és olyan adat, amelyik nem garantálja, illetve nem teszi kötelezővé a kormányzat számára, hogy év közben - még ha a legtöbb mutató kedvezően alakul is - nyugdíjemelést hajtson végre.

A ma hatályos törvény azt is megmondja, hogy milyen mértékű kiegészítő emelést kell tenni, ha a gazdaságban az említett változások bekövetkeznek. Most erről szó sincs. Nincs erre vonatkozó utalás. Sőt, még további korlátot állít a kormány, amikor kimondja, hogy mindezek a mutatók csak akkor eredményezhetnek kiegészítő intézkedést, ha a szükséges feltételek is rendelkezésre állnak. De senki nem mondja meg, hogy ilyen esetben mit tekint szükséges feltételnek.

Utolsóként szeretnék arra utalni, hogy kételyeink vannak a "további kiegészítő intézkedések" kifejezéssel kapcsolatban is. Sokkal nyugodtabbak lennénk, ha ez egyértelműen a kiegészítő nyugdíjemelésre utalna, és nem esetleg más formában lévő intézkedésre. Erre való tekintettel, elfogadva ennek a pontnak a tartalmát - hiszen ma már azt nem lehet megtenni, mint ahogy azt terveztük a társadalombiztosítási ellátásról szóló törvénynél, hogy egyáltalán vegyük ki ezt a részt a kormányzat által kezdeményezett körből; most már ezt nem lehet megtenni, hiszen az a törvény lezárul, és a költségvetésben nyilvánvalóan erről is egyértelműen rendelkezni kell - ezzel kapcsolatban két ponton szeretnénk jelentős változást végrehajtani.

Egyrészt szeretnénk kivenni a kiegészítő emelés feltételei közül azt a semmitmondó megjegyzést, amely a szükséges feltételek megléte esetére utal. És mivel azt sem tudjuk pontosan megmondani - és mivel a kormányzat egyértelműen az inflációhoz kívánja igazítani a nyugdíjakat, nem akarjuk a mutatók körét sem megnevezni, azt viszont szeretnénk, hogy amikor a kormányzat a nyugdíjemelésre gondol, ezt az előterjesztést az Országgyűlés elé terjessze be, és az Országgyűlés ezt vitassa meg.

(16.50)

Tehát a kiegészítő emelés esetében a kormányzatnak egy korlátlan felhatalmazása helyett arra teszünk javaslatot, hogy a kormányzat bizonyos keretek között az Országgyűlést tájékoztassa, és az Országgyűlés döntsön a kiegészítő nyugdíjemelések köréről.

Kérem képviselőtársaimat, hogy ezeket a kompromisszumos javaslatokat szíveskedjenek átgondolni és lehetőleg támogatni. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu