DR. SZÁJER JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországot történelme során mindvégig az a törekvés jellemezte, hogy minél aktívabb részese legyen Európa és az euro-atlanti térség politikai, szellemi és gazdasági fejlődésének.

Hazánk az államalapítás óta immár ezer esztendeje a keresztény szellemiségű nyugati kultúra szerves része; Magyarország társadalmi és kulturális értelmű európaisága, az európai értékrend vállalása történelmi adottságunk. Nemzedékek sora küzdött és dolgozott ezért. Magyarország több mint negyvenéves katonai megszállása kiszakított bennünket a szerves európai folyamatokból, és ez alatt az idő alatt - a két világháború véres tapasztalataiból okulva - a kontinens nyugati fele hatalmas lépésekben alakította ki a biztonság, a gazdasági gyarapodás új, minden eddiginél hatékonyabb intézményrendszerét.

Magyarország évtizedekre kimaradt ebből a folyamatból, ezért természetes történelmi igényünk, ha Európa történelmi térképén elfoglalt helyünket összhangba kívánjuk hozni az euro-atlanti intézményekben elfoglalt helyünkkel. Éppen emiatt a szocialista rendszerrel és a szovjet katonai megszállással szemben a nyolcvanas évek végén fellépő ellenzéki erők számára a NATO és az Európai Unióba való belépés a XXI. századi Magyarország egyik legfontosabb törekvéseként jelent meg. Belépésünk ezekbe az intézményekbe, köztük a NATO-ba, nemzeti érdekeink érvényesítése számára kínálkozó, történelmileg szinte páratlanul kedvezőnek tűnő új keret, amely eszközül szolgál a nemzet polgárai biztonságának, jólétének biztosítására, térségünk fejlődési feltételeinek javítására.

Tisztelt Ház! A fiatal magyar demokrácia egy évtized alatt történelmi fontosságú sikereket ért el az euro-atlanti politikai, gazdasági és védelmi intézményekhez való kapcsolódás terén.

(15.00)

Teljes jogú tagjai vagyunk az Európa Tanácsnak, társult parlamenti viszonyt létesítettünk a Nyugat-európai Unióhoz, csatlakoztunk az OECD-hez, és társulási megállapodásunk van az Európai Közösségekkel is.

Most, a mai, illetve a holnapi napon a parlament hagyja jóvá a NATO-hoz való csatlakozás dokumentumait. A rendszerváltozás visszaadta Magyarország szuverenitását, megnövelte az ország nemzetközi mozgásterét, és lehetőséget adott nemzeti érdekeink érvényesítésére.

1990 óta, illetve amióta a Varsói Szerződés katonai erői kivonultak az országból, az Országgyűlés határozhatja meg a magyar érdekeket, választhatja meg Magyarország számára a hosszú távon legelőnyösebb nemzetközi kapcsolatrendszert. Ezzel együtt azonban megnövekedett a magyar döntéshozók felelőssége; állami és nemzeti érdekeink világos megfogalmazása és határozott képviselete a nemzetközi szintéren történelmi felelősséget ró a Magyar Országgyűlésre és kormányra.

Magyarország ma ismét szuverén módon lehet tagja a nemzetközi közösségnek, ahol természetszerűleg képesnek kell lennie a nemzeti érdekeket megjeleníteni és képviselni, összehangolni ezeket Magyarország valódi partnereivel és szövetségeseivel. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója felelőssége teljes tudatában ezt a demokratikus elkötelezettséget és erkölcsi hitelességet kívánja megjeleníteni az állami és nemzeti érdekek nemzetközi képviseletében, a magyar külpolitika alakításában.

Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés a holnapi napon olyan döntést hoz meg, amely szimbolikus és gyakorlati értelemben is lezárja a fiatal magyar demokrácia első fejlődési korszakát; olyan döntést, amely Magyarországot hosszú távra a biztonság, a stabilitás, a békés polgári gyarapodás terepévé teheti.

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés

alelnöke foglalja el.)

A NATO-tagság hazánkat visszavonhatatlanul a biztonságos világ részévé teszi. Többé nem kell az itt élő embereknek külső bizonytalanságtól vagy fenyegetettségtől tartaniuk. Az ebben a régióban eltöltött több mint ezer esztendő során nemzedékek sora esett áldozatul annak a helyzetnek, hogy Magyarország Európa szívében a háború keresztútján helyezkedett el. De a XX. század története, az ország többszöri katonai megszállása vagy a közelmúlt és a jelen határainktól alig néhány kilométerrel lefolyt és folyó harcai is arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a hazai belső gyarapodás feltételeit csakis hatékony szövetségi rendszerben lehet biztosítani. Erre ma az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO a legalkalmasabb szervezet.

Tisztelt Országgyűlés! A NATO-tagság elnyerése Magyarország külpolitikai rendszerváltásának beteljesüléséhez vezet. Az euro-atlanti kapcsolat jelenti ma azt a biztonsági, politikai és civilizációs értelemben vett természetes közeget hazánk számára, amelyhez korábbi évszázadokon át tartozott, és reményeink szerint az eljövendőkben is tartozni fog. Ebből a közegből Magyarországot a XX. század legvéresebb diktatúrái és e rezsimek honi haszonélvezői szakították ki, történelmi távlatokkal mérve persze rövid időre.

A NATO madridi döntése Magyarország meghívásáról helyretolta a kizökkent időt, és szimbolikusan is azokat igazolta, akik 1956-ban szóval és fegyverrel szembeszálltak a megszállókkal, majd évtizedeken át ébren tartották a meg nem alkuvás szándékát magukban és gyermekeikben.

Magyarország meghívása a NATO-ba azokat is igazolja, akik az 1989-90. évi rendszerváltoztatást elgondolták és végrehajtották. A NATO-csatlakozás mindenekelőtt azon magyar polgárok sikere, akik életükkel, munkájukkal és cselekedeteik következetességével adtak hitelt politikai és kulturális hovatartozásuknak.

Az ország békéjénél és biztonságánál, tisztelt képviselőtársaim, semmi sem előbbre való. Magyarország teljes jogú NATO-tagsága hazánk biztonságpolitikai érdeke. Ezt a békét ma csak a NATO képes számunkra biztosítani, csak a washingtoni szerződéshez való csatlakozással tehetünk szert valódi biztonsági garanciákra. A NATO biztonsági védernyője nélkül az ország kiszolgáltatott maradna bármiféle ellene irányuló agresszióval szemben.

A Fidesz-Magyar Polgári Párt politikai meggyőződésének egyik alappillére az atlanti gondolat megerősítése Magyarországon. Az atlanti kapcsolat egyik fontos előnye a biztonság garantálása Magyarország számára, biztonság nélkül pedig nem képzelhető el sem hosszú távú gazdasági fejlődés, sem a polgárosodás, sem a demokratizálódás folytatása térségünkben.

Ma már egyre világosabb, hogy a hidegháború végeztével nem szűntek meg a békét és biztonságot veszélyeztető körülmények. Magyarország szövetségesek nélkül nem lenne képes megvédeni magát e veszélyektől, tartós biztonságot számunkra pedig csak az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO képes nyújtani.

Ennek kapcsán fel lehet vetni azt a kérdést, amely különösen a népszavazás idején hangzott el, sokan felvetik, hogy Magyarország miért nem választja a semlegesség útját. Hazánk semlegessége ma nem jelenthetne mást, mint kiszolgáltatott helyzetünk konzerválását. A semlegesség önmagában ugyanis csak annak az óhajnak a kinyilvánítása, hogy szeretnénk kimaradni minden esetleges fegyveres konfliktusból. Ez a kívánság lehet rokonszenves, de nem jelent biztonságot. A semlegesség csak abban az esetben nyújt védettséget a katonai konfliktusokkal szemben, ha ezt a státuszt katonai nagyhatalmak garantálják. Ennek a törekvésnek ma semmiféle realitása nincsen. A semlegesség követelése a pacifisták és az anarchisták részéről végtelen naivitás, a kommunisták részéről pedig végtelen cinizmus.

Tisztelt Ház! A Fidesz frakciója a magyar polgárokkal együtt örül annak, hogy ugyan ötvenéves késéssel, de végre idén április 4-én tagként ünnepelheti a NATO fél évszázados születésnapját. Ezzel az aktussal talán kitörölhetjük fejünkből április 4-ének, a szovjet megszállás kezdete kényszerünneplésének nyomasztó emlékeit is.

Tisztelt Ház! A polgári koalíció kormánya elkötelezett az atlanti gondolat, Magyarország biztonsága mellett. A Fidesz képviselőcsoportja tisztában van azzal, hogy a NATO-tagság kötelezettségekkel is jár, olyan kötelezettségekkel, amelyek teljesítése a mai kormány feladata lesz. Meg kell teremteni többek között a védelmi tevékenységbe történő bekapcsolódás valódi feltételeit, a hadsereg polgári ellenőrzésére, további erősítésére van szükség, biztosítani kell a NATO-n belüli katonai együttműködési készségünket, javítani kell a védelmi erők működőképességét, a szolgálati, élet- és munkakörülményeket. Hosszú távon a kormány célja a NATO-tagállamok védelmi felkészültségének átlagos szintjéhez való felzárkózás kell hogy legyen.

Tisztelt Országgyűlés! Amit egy ország saját biztonsága érdekében tesz, lényegét tekintve csak méreteiben különbözik attól, mint amit otthonunk, javaink védelmében teszünk, amikor biztosítást kötünk. A veszély esetei, a bizonytalanságok és a véletlen nehezen kalkulálható, de szerződésünk a biztonságot és a nyugalmat teremti meg a baj idejére is, érdemes tehát meghozni azt az áldozatot és a vele járó kötelezettségeket is.

A holnapi döntés történelmi horderejű. Nagy öröm számunkra, fideszes képviselők számára, hogy koalíciós és ellenzéki képviselőtársainkkal együtt mi lehetünk azok, akik szavazatunkkal lezárunk egy korszakot, és megnyitunk egy újat. Holnap, amikor igent mondunk Magyarország NATO-tagságára, szerencsés helyzetben leszünk, hiszen a döntés felelősségében osztozhatunk a magyar polgárok túlnyomó többségével, azokkal, akik népszavazáson fejezték ki világos és egyértelmű véleményüket a biztonság, a polgári gyarapodás és a demokrácia külső feltételeit garantáló NATO-tagság mellett.

Tisztelt Ház! Alig száz évvel ezelőtt Ady Endre azt írta Magyarországról, hogy nem más, mint egy kompország, amely Kelet és Nyugat között ingázik. Kedves Képviselőtársaim! A holnapi igen szavazatunkkal végleg lehorgonyozzuk ezt a kis országot, a magyar nemzetet a nyugati parton. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu