FRITZ PÉTER (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a sajátos helyzet állt elő, hogy magával az előterjesztéssel részben egyetértek, részben nem, az előterjesztő képviselővel viszont teljes egészében egyetértek. Megmagyarázom, miért van ez így.

Egyetértek a beterjesztett önálló képviselői indítvánnyal szakmai szempontból. Saját gyakorlatomban is találkoztam olyan esetekkel, amikor az uralkodó és az alárendelt vállalati pozíció egyidejű betöltésének a tilalma indokolatlan.

Ezért mindenképpen úgy hiszem, és ezzel gazdasági bizottsági képviselőtársaim is egyetértenek -, hogy a törvénynek ezt a pontját valóban módosítani kell. Viszont vannak olyan esetek, amikor nem biztos, hogy módosítani kell. Ezért én azt kérem az előterjesztő képviselő úrtól és a jelen lévő képviselőtársaimtól is, hogy az előterjesztés indokolásánál egy kicsivel mélyebb indokolás kellene hozzá, mert az ott fölhozott példa és az abból való következtetés egy kicsit a dolgok leegyszerűsítése. Ezzel együtt még egyszer megismétlem: szakmai szempontból egyetértek.

Egyetértek továbbá az indítvánnyal praktikus szempontból is, mivel a májusi beszámoló közgyűlések időpontja valóban indokolja, hogy addig megszülessen ez a parlamenti döntés, hogy legalább azok a gazdasági társaságok jól járjanak, amelyek ebben a kérdésben érintettek, és amelyeknek ez problémát jelent. Viszont nem értek egyet a törvényalkotásnak ezzel a formájával, hogy önálló képviselői indítványok formájában és annak következtében egy 300 paragrafusos törvényt módosítunk, egyiket a másik után úgy, hogy igazából a törvény koncepcionális kérdését ilyen módon nem is lehet vizsgálni. Ez egyfajta lopakodó, folyamatos törvényalkotást, törvénymódosítást jelent. Ezzel a magam részéről és képviselőtársaim részéről messze nem értek egyet.

Az előterjesztő képviselő úr is elmondotta, hogy ez azt a lehetetlen helyzetet teremti meg, hogy egyedi indítvány tárgyalása során a képviselőknek nincs joguk, nincs módjuk arra, hogy az egyéb javaslataikat, észrevételeiket valamilyen módosítás formájában előterjesszék, hiszen a törvény mindig csak egy-egy ponton van megnyitva. Hiszen ő maga is a korábban, nemrég lezárt hasonló törvénymódosítási vitában már előterjesztette ezt a javaslatát, csak ott nem volt módja arra, hogy ezt javaslat formájában előterjessze, ezért kényszerült rá, hogy egy újabb javaslat formában előterjessze.

(12.40)

De annak a vitának a során többen is voltunk, akik javaslatot tettünk. A magam részéről messze nem értek egyet azzal, hogy olyan gyakorlatot honosítsunk meg a Házban, hogy a képviselők egyenként, egy-egy pontban egy törvény módosítását kezdeményezzék. Tehát egyetértve az előterjesztő képviselő úr megjegyzésével, amely a gazdasági bizottságban fogalmazódott meg, magam is azt javaslom, hogy össze kellene gyűjteni az ezzel kapcsolatos ismereteket, javaslatokat. Ezeket jogalkalmazási igény szempontjából és a tapasztalatok szempontjából át kellene vizsgálni, és valamilyen módon a kormánynak kellene együttesen egy módosító indítványt ezzel kapcsolatosan beterjeszteni, hiszen a gazdasági élet megkívánja, hogy ezek a törvények időnként változzanak.

A teljességre való törekvés nélkül megemlítenék néhány olyan gondolatot, amely már felmerült, hogy legalább ne szálljanak el közöttünk ezek a gondolatok; például az elnöki és a vezérigazgatói pozíciónak a problematikája. Jelenleg Magyarországon a legtöbb nagyvállalatnál egyszerre tölti be a vezető ezt a két pozíciót. A jelenleg hatályos törvény értelmében ez lehetetlen. Tehát a májusi beszámoló taggyűléseken, közgyűléseken ezt mindenhol meg kell változtatni, ennek a gyakorlata még nem alakult ki. A vezérigazgató az igazgatóság nélküli társaságoknál indokolt és elképzelhető, de ez viszonylag kevés esetben fordul elő Magyarországon. Viszont a vezérigazgató helyett a cégvezető intézményét vezettük be, amely nem egy automatikus csere, ugyanis a cégvezetői intézményhez más munkajogi, képviseleti jogi és szokásjogi feladatok társulnak, és el kell mondjam, hogy ez a gazdasági társaságoknál rengeteg problémát vet fel ebben a pillanatban.

Megemlítem azt is, hogy megváltoztak a törvény alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályok, és a cégbejegyzés rendje is megváltozott. Ezek is problémát jelentenek a gazdasági társaságoknak. Szeretném megemlíteni, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a múlt esztendőben levéllel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, amikor is a nyitott és a zárt alapítású részvénytársaságok problematikáját vetette fel, különösen azoknak a cégeknek az esetében, amelyek a nemzetközi részvénypiacon szerepelnek. Magam is kilenc észrevételt tettem a legutóbbi törvény tárgyalásán, de természetesen nem lehetett figyelembe venni, hiszen nem volt megnyitva a törvény ezekben a pontokban. Ismét szeretném elmondani, érdemes volna ezeket csokorba foglalni, az egészet átgondolni, és az egészet az alapvető változtatás igényével megformálni.

Nem értek egyet a törvénymódosítással már csak azért sem, mert az Igazságügyi Minisztérium több helyen, több fórumon és többször is elmondta, hogy nem híve annak, hogy a hatályos törvényeket ilyen módon puhítsuk fel, és ilyen módon módosítsuk.

Ezzel egyetértek, hogy a törvényeket ilyen módon nem lehet módosítani.

Összességében, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja azzal a szándékkal fog eljönni az ülésre, hogy ezt a törvényt támogassa, de szeretném elmondani, hogy ez az utolsó olyan törvény, amelyet ilyen módon támogatni fog.

A következő törvényeknél nem is fogjuk mérlegelni, hogy mi a helyzet. Ha a képviselők általi egyenkénti kezdeményezésre módosulnak a törvények, ezzel a folyamattal nem tudunk egyetérteni, és ezt csak úgy tudjuk kifejezni, hogy nem fogjuk elfogadni a legközelebbi alkalmakkor az ilyenfajta törvénykezési módot.

Ez alkalommal is felvetem, nem tudom, hogy van-e még mód és idő rá, de ha van, akkor a kormány talán gondolja át, és még a májusi taggyűlésekig a legégetőbb problematikát tekintse át, és valamilyen módon próbáljon ebben rendet teremteni, ugyanis tömegesen lesznek tisztújítások, felügyelőbizottsági cserék, és ezt követően a cégbejegyzéseknek óriási számú módosítása lesz. Segítséget kellene nyújtani a gazdasági társaságoknak.

Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu