RAJCSÁNYI PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt rátérek mondandómra, egy mondattal reagálni szeretnék az előbbi hozzászólásra. A területfejlesztési bizottság előadójaként ismertettem, hogy a Balatoni Szövetség tárgyalta ezt a törvényt. A Balatoni Szövetségről tudni kell, hogy több mint száz település tartozik hozzá. Én a korábban szétküldött egyeztetési anyagot a Balatoni Szövetségen keresztül már láttam, ami azóta módosult, és ezt is megkapták. Az egyeztetések tehát megtörténtek. Itt olyan fontos dologról van szó, amely meghatározza egy térség jövőjét, nem is akármilyen térségét, hiszen a Balaton a magyarok számára mind gazdaságilag, mind érzelmileg nagyon fontos.

Magyarország területén vannak olyan térségek, amelyeknek egységes fejlesztéséhez és rendezéséhez, azok környezeti és természeti értékei, valamint turisztikai jelentősége folytán országos érdek fűződik. Ezek közé tartozik a Balaton kiemelt üdülőkörzet térsége. Az ilyen területek fokozott védelme már a kormányprogramban is megjelenik. A kormány egységes környezetvédelmi szabályozást kíván kialakítani, amelynek igazgatási szempontból részét képezi a környezet- és természetvédelem, a természeti erőforrás-gazdálkodás és valamennyi gazdasági tevékenység környezetvédelmi vonatkozású hányada. Arra törekszik, hogy a környezeti állapot megóvásával, fenntartásával és javításával kapcsolatos követelmények szervesen illeszkedjenek a nemzetgazdaság valamennyi ágazatába és azok szabályozórendszerébe.

Mint államtitkár úr is kifejtette, az üdülőkörzetre vonatkozó regionális terv korábbi céljainak megfelelően az akkori kormányzat már 1989-ben az 1/89. számú ÉVM-rendelettel adminisztratív úton és más programokkal is megpróbálta szabályozni a part menti települések területhasználatát, építési lehetőségét. Ez a rendelet lényegében nem helyezett építési tilalom alá korábban beépíthető területeket, hanem nagyon szigorú, elsősorban közművesítési feltételekhez kötötte az építés lehetőségét. A feltételek hiánya miatt sok településen nem volt lehetőség építési tevékenység folytatására, amit a tulajdonosok tiltásként éltek meg.

Bár az ÉVM-rendelet nem érte el teljes mértékben a célját, de tagadhatatlan, hogy komoly szabályozást jelentett. Mivel az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a rendeletet - itt hívnám fel a figyelmet még egyszer arra, hogy az Alkotmánybíróság nem tartalma, hanem határidő-nélkülisége és a szabályozás alacsony szintje miatt tartotta alkotmányellenesnek ezt a rendeletet -, ez év április 1-jétől nincs olyan eszköz, jóváhagyott területrendezési terv vagy törvényi szintű más jogszabály az állam kezében, amely a hosszú távú érdekeket figyelembe véve közérdekből gyakorlatilag korlátozni tudná a területek felhasználását. Ez az exlex állapot spontán és ellenőrizhetetlen építési folyamatok elterjedésének a veszélyét rejti magában, ezért indokolt a törvényjavaslat sürgős elfogadása.

A törvényjavaslat fontosságáról még azt is elmondanám, hogy ez egy átmeneti törvény, amely lazán gépelve három oldalon elfér, de az igazi tartalma a végleges rendezési tervben lesz benne. Aki kézhez kapta - s ez már elég hosszan fut, az önkormányzatok is megtárgyalták -, láthatja, hogy legalább 70 oldalban szabályozza ezt a tevékenységet. Az lenne az optimális megoldás, ha a balatoni rendezési terv már most jóváhagyásra kerülne - de csak most vitatjuk meg -, remélem, erre legkésőbb az őszi ülésszakon sor kerül.

Ez magyarázza a jelenleg benyújtott törvényjavaslat előterjesztésének szükségességét. A jelen törvényjavaslat előírásai egyrészt a hatályon kívül helyezett miniszteri rendelet korszerűsített előírásain, másrészt a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervét előkészítő munkafázisa során feltárt helyzeten és meglévő problémák megoldására tett javaslatokon alapulnak, s mintegy előkészítik a terepet a területrendezési terv számára. A törvényjavaslat - de még inkább a területrendezési terv - eleget tesz egy olyan társadalmi igénynek, amely a tó vízminősége és a Balaton kiemelt üdülőkörzet építésügyi védelme érdekében intézkedéseket sürget.

Természetesen nem mindenki fogadja ezt majd egyetértéssel, hiszen a főként korlátozással érintett tulajdonosoknak és önkormányzatoknak az ingatlan tulajdonaik, illetve területeik hasznosítása során kisebb lesz a mozgásterük. Sokan vásároltak vagy kaptak külterületi, a helyi építési előírások szerint nem beépíthető ingatlanokat jó helyen, arra számítva, hogy azok előbb vagy utóbb belterületbe vonásra kerülnek, és nagy értékű üdülőterületi telekké válnak.

Ezen tulajdonosok számára a korlátozás fenntartása egy reménybeli haszon elmaradását jelenti, ezért nyilvánvalóan sérelmesnek fogják tartani. Ilyen esetekben a magánérdek ellentétbe kerül a közérdekkel, de az adott térségben ez utóbbinak kell elsőbbséget adni.

A törvénytervezet - a célok további fenntartása érdekében - azokat a legfontosabb korlátozó intézkedéseket tartalmazza, amelyek 1999. április 1-jétől a területrendezési terv elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban biztosítják az üdülőövezet védelmét, a térség érdekeit figyelmen kívül hagyó magánérdekeket.

Mint hallottuk, a túlépítés veszélye igen nagy. Megjegyzem, hogy az 1/89. számú ÉVM-rendelet mégiscsak szabályozott, mert ha megnézzük a statisztikai adatokat, látható, hogy 20-30 százalékos belterület-növekedés volt a szabályozott helyeken, míg 100-600 százalékos növekedések voltak a nem szabályozott területeken.

Ha a szabályozatlan állapot fennmaradna, akkor a parti települések külterületi földrészei felaprózódnának és beépíthetők lennének. Ha nem sikerül regionális szintű szabályozással megfékezni a belterületek növekedését és a külterületi telkek beépítését, akkor bizony a balatoni üdülőtáj el fogja veszíteni a még meglévő arcát, és gyakorlatilag elveszítjük azt a Balatont, amely mindannyiunk szívének olyan kedves.

(10.50)

A törvénytervezet alapvetően négy korlátozó előírást tartalmaz. Ha ezeket leegyszerűsített formában szeretném elmondani, akkor a következőket említeném:

Új beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki.

Másodszor: a meglévő, beépítésre szánt területeken csak a teljes közművesítés esetén lehet építeni. Itt természetesen a szövegrész módosítása szükséges; javasoljuk ebből a zárt csapadékvíz-elvezetés kivételét. Külterületen az igazoltan szőlőműveléssel hasznosított nagyméretű telkek kivételével nem lehet építeni - ez egy következő szabályozása ennek a tervezetnek.

Majd a negyedik csoportba azt foglalnám, hogy közcélú parti sáv kialakíthatósága érdekében a jogi mederhatártól számított 30 méteres sávon belül építményt nem lehet elhelyezni.

A szőlőműveléssel hasznosított területekre biztosított kivétel indoka az, hogy az ország érdeke szempontjából fontos, hogy a térségben jelentős mértékben megtalálható, kiváló minőségű szőlőkataszter I. kategóriába tartozó területeken a tulajdonosokat a szőlőművelés fenntartására, illetve a szőlő visszatelepítésére ösztönözzük. A Balaton térségében sajátos karaktert adó szőlőművelés védelme és a termelés támogatása érdekében biztosított többletlehetőség meg fog jelenni a területrendezési tervben is.

Az átmeneti törvény előírásai a tervezet szerint azokra a területekre lesznek érvényesek, amelyeket a hatályon kívüli miniszteri rendelet tartalmazott. Ennek bővítése pont a korábbi indokok miatt megfontolandó, hiszen '89 óta megváltoztak a körülmények - ha csak a privatizációra gondolok. A korlátozó rendelkezések hatásukat tekintve egyértelműen kedvezőek, hiszen a térség környezeti terhelését csökkentik, illetve kikényszeríthetik a környezetvédelmi szempontból szükséges beruházásokat.

Az üdülőkörzet jövője, idegenforgalmi hasznosításának eredményessége, a tó vízminősége és tájjellege fenntartásának függvénye ez a rendelet, ezért a rendelet javítása, fenntartása mindenkinek a feladata, és ez érdekünkben áll. Ez tulajdonképpen a Fidesz-frakció álláspontja is, ezért a célok elérése érdekében kérem képviselőtársaimat - mind a frakció részéről, mind az ellenzéki képviselőtársaimat -, hogy különösen a tó érdekeit szem előtt tartva támogassák a javaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Forrás: parlament.hu