HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter: Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A szakszervezetek szoros kapcsolatot építenek azokkal a nemzetközi szakszervezeti szövetségekkel, amelyeknek tagjai, és ez természetes is. Az is természetes, hogy szakszervezeti vezetők nemzetközi szakszervezeti vezetőkhöz fordulnak, hogy véleményt kérjenek tőlük. Azzal az eszközzel én már óvatosabban élnék, hogy belső ügyeinkben nyomást gyakorló eszközként használják ezeket a vezetőket. Minden tiszteletem a főtitkár úré, még akkor is, ha stílusát nem kívánom minősíteni.

A kérdés az - és ez a tárcánkat érintő kérdés -, hogy a munka törvénykönyvének módosítását, amit szakmailag jó anyagnak tartunk, miért tartottuk vissza, s talán ez ad választ a képviselő úr szavaiban rejlő elsődleges kérdésre. A visszavonásnak egyetlen oka volt, hogy lehetőséget látunk arra, hogy a szakszervezetekkel a társadalmi párbeszéd kérdésében megegyezés szülessen. Számunkra a szakszervezetek fontosak, és még fontosabb, hogy betöltsék eredeti szerepüket, és erről szeretnénk megegyezést kötni. Nem a munka törvénykönyvében szereplő részletkérdésekről van itt szó csupán, hanem ennél sokkal lényegesebb, sokkal átfogóbb kérdésekről.

Mivel kérdésében, legalábbis a címében szerepelt a "polgár" szó, engedje meg, hogy felolvassak egy rövid részletet a kormány társadalompolitikai célkitűzéseiből: "Társadalompolitikánk jövőképének centrumában az anyagi és szellemi tulajdonára támaszkodó, önálló, embertársaival együttérző, önmagáért, közösségeiért és környezetéért felelősséget vállaló ember, a polgár áll."

(13.40)

A kormány polgárosodási programja nem más, mint az otthonra találás és az otthonteremtés programja. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi, hogy letelt az időkeret.) Ennek biztosítékát a jól működő családokban élő szabad és felelősségteljes egyén jelenti.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu