ZUSCHLAG JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban olyan kérdést szeretnék érinteni, amelyre - pártállásra való tekintet nélkül - higgadt, megoldást kereső választ kell adnunk, hiszen van olyan fontos, mint az ügyészség kormány alá rendelése. Remélem, Hende államtitkár úr a kormány képviseletében pont ilyen aktív lesz itt is, mint az előző kettő-három napirend alkalmával. (Dr. Hende Csaba bólint.)

A terület, amelyről szólok, nyugalmat kíván, mert iskolában csak így lehet nyugodtan dolgozni. Ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedéke otthonra találjon a tőlünk örökölt társadalomban, olyan megoldást kell találnunk, amely nem dobja oda az iskolát a rövid távú politika érdekeinek. Olyan megoldást kell találnunk, amely nem állítja szembe a pedagógusokat az iskolavezetéssel, az önkormányzattal vagy éppen a mindenkori kormányzattal.

Ma nem ez a helyzet: jajszó hallatszik mindenfelől, az iskolákban pattanásig feszült a helyzet. Ezt pedig mélyen tisztelt kormányunk idézte elő, amikor a fókuszált béremelés ígéretével túlzott várakozást keltett a pedagógusokban. Most pedig szembesítette őket a kegyetlen valósággal: a januári bérkifizetéskor mindegyikük tapasztalhatta, hogy reményeivel ellentétben nemhogy reálbérének növekedése, inkább csökkenése következett be. A 16 százalékos béremelés ugyanis csak jövedelmük egy része - az alapilletményre vonatkozik, a pótlékokra nem. Vagyis a 16 százalék azonnal 12 százalékra csökkent.

Tovább rontja a helyzetet az új adótábla bevezetése, a munkavállalói adókedvezmény megvonása. Igaz, az állam szeptembertől újabb 3 százalékos béremeléssel kompenzál, plusz másfél ezer forintos jutalomalapot képez, de ellentételezésként megvonja a minőségi bérpótlékot. Így a beígért béremelés nemhogy növekedne, hanem tovább csökken, éves szinten már csupán 11 százalékra. A kiváló szakmai munkát végző pedagógusok újabb 2-3 ezer forintos veszteséget könyvelhetnek el az 1 millió forintos jövedelemhatár elérése következtében, mivel az adókedvezmény náluk már nem érvényesíthető. Mindez azonban csak a pedagógusokra igaz.

Az övéknél is kedvezőtlenebb a technikai és az adminisztratív munkakörben dolgozók, illetve a nem pedagógus közalkalmazottak helyzete. A bértábla elmúlt év novemberében történt befagyasztása után a költségvetési törvény csupán ajánlást fogalmaz meg e kör 13 százalékos béremelésére. A kormányzat szerint a normatív állami támogatás tartalmazza is ezt a pénzt.

Konkrétan egy kisváros, Kiskunhalas költségvetésén keresztül szeretném bemutatni, milyen is a kialakult helyzet. Az 1999. évi költségvetésben a város normatív finanszírozása 80 millió 494 ezer forinttal kapott több állami hozzájárulást, mint 1998-ban. Ezzel szemben az intézményfenntartás költségei 136 283 000 forinttal nőttek. Ez az összeg a tavalyi közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatásaiból, a pedagógusok alapbérének idei emeléséből, a minőségi pótlék augusztus 31-éig történő biztosításából, majd az ezt felváltó keresetkiegészítésből, a munkáltató által személyenként fizetendő egészségügyi hozzájárulás növekedéséből és a nem pedagógus közalkalmazottak körében megteendő 11 százalékos béremelésből tevődik össze. A két összeg közötti különbség gyorsan kiszámítható, 55 789 000 forint.

Tovább rontja e kisváros pozícióját az a tény, hogy a személyi jövedelemadó bevétele az idén módosult visszatérítési rendszer miatt 61 607 000 forinttal kevesebb. A két összeg szintén gyorsan összeadható. Összességében tehát az állami finanszírozás és a törvényi kötelezettségek miatt egy 30 ezer lakosú kisváros költségvetési helyzete az elmúlt évhez viszonyítva 117 396 000 forinttal kevesebb, azaz ennyi forinttal több saját forrást kell megpróbálnia előteremteni az intézményei fenntartására. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a kiadásnövekedés - 15 854 000 forint kivételével, ami nem a pedagógus közalkalmazottak 11 százalékos béremelése - kivétel nélkül a törvényi kötelezettségek teljesítéséből fakad, tehát nem tartalmaz többletfeladat-vállalást.

(23.00)

Mindössze csak azt szeretném megkérdezni: ha az európai csatlakozásnak az a kényszere, amely a fizetések évi 20 százalékos korrekcióját igényelné, hogyan valósítható meg az ezzel ellentétes kormányzati döntések közepette? És ami aktuálisabb, hogyan várható el, hogy az önkormányzat saját maga finanszírozza azt a többletet, amit a kormányzat nem biztosít? Ez nem igazán polgárbarát politika. Kormánypárti képviselőtársaim szerint igen (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), bár csak egy van itt jelen - elnézést, kettő.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu