DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Magyarországon, mint az elmúlt évszázadokon át, úgy ma is az ország gazdasági életében jelentős szerepet játszik a szőlő és a -bortermelés. Ezért fontos minden olyan törvényt, törvénytervezetet vagy akár csak módosító javaslatot is figyelemmel kísérni, ami a szőlő és -borgazdálkodásra vonatkozik, azt kívánja szabályozni; különösen azok után, hogy Magyarország 1998 novemberében megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, amikor azt állítom, hogy ezeknek a tárgyalásoknak az egyik érzékeny területe a mezőgazdaság és ezen belül is a borkereskedelmi megállapodás lesz.

Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az 1991-ben aláírt és '94-ben életbe lépett európai megállapodásból mintegy kiemelték és teljesen külön folytatták a tárgyalásokat a borkereskedelemről vagy a bor eredetvédelméről. Ez is jelzi, hogy az Európai Unióban mennyire érzékeny terület a bor, a bor kérdése.

Megjegyzem azt is, hogy a '93. december 1-jével hatályba lépő borkereskedelmi megállapodás számunkra kedvező helyzetet hozott: meghatározott, de a növekvő mennyiségi keretek közötti magyar borexportra fokozatosan 60 százalékra, míg az EU-borexportra fokozatosan 30 százalékra nyújtott vámkedvezményt.

Tisztelt Elnök Úr! Az előttünk fekvő 1997. évi CXXI. törvény módosítását valójában azért kell elvégezni - ahogy miniszter úr is említette -, hogy közvetlenül és közvetve is elősegítsük Magyarország európai uniós csatlakozási tárgyalásait, és ahogy a mezőgazdasági bizottság megfogalmazta, a magyar borok kedvező uniós fogadtatását, valamint hogy kiküszöböljük a hazai termelőket ért hátrányokat. Engedjék meg, hogy a méltán világhírű Tokaj-Hegyalja egyik országgyűlési képviselőjeként saját, uniós és részben hegyaljai szemszögből röviden áttekintsem az említett törvénymódosítási javaslatot.

Az 1. § közvetlenül érinti, mi több befolyásolja Magyarország uniós tárgyalásait. Amint azt az előterjesztő Torgyán miniszter úr megfogalmazta, az Európai Unió és Magyarország közötti, '93-as borkereskedelmi megállapodás meghosszabbításának kizáró okaként jelezték az Európai Unió Bizottsága képviselői a jelenlegi magyar borimport-engedélyezési rendszert. A magyar delegáció ígéretet tett arra, hogy az Európai Unióból származó borok számára megfelelő uniós bizonyítványok csatolása esetén felmentést ad a borimport előtti tételes OBI-vizsgálat kötelezettsége alól.

Az OBI ellenőrzési tevékenységének hatályát - mint ahogy ezt hallottuk - a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló '97. évi bortörvény 68. és 71. §-a szabályozza. Ennek értelmében tehát az OBI a forgalomban lévő borokból mintát vehet, és azt ellenőrizheti, illetve minősítheti.

A bortörvény módosítását tehát az Európai Unió azért kérte, hogy ne kelljen két intézménnyel is vizsgáltatni az onnan importált borokat még a szállítás előtt, hanem kölcsönösségi alapon ismerjük el egymás hatósági bizonyítványait, amelyek az árut kísérik.

Tisztelt Elnök Úr! Nemcsak az Európai Unió Bizottsága részéről, hanem több tagország, mint például Franciaország, Németország vagy Portugália, Spanyolország kereskedői is több alkalommal kifogásolták, hogy mindez méltánytalanul nehezíti meg az EU magyarországi borexportját, sőt voltak olyan hangok is, amelyek azt feltételezték, hogy a magyar fél részéről ez egyfajta adminisztratív protekcionalizmus. Tudniillik méltánytalannak tartják, hogy míg az unió elismeri az OBI minősítését, addig a magyar fél mintegy akadályozza az uniós származási hely szerinti tanúsítvány elismerését.

A másik oldalon látnunk kell, hogy az EU-ba irányuló magyar borokat jelenleg egy V/1 jelű dokumentum kíséri, amely alapján a borok az egyes tagországokban forgalmazhatóak. A nem szőlőtermelő országokban pedig eltérő módon új évjárat vagy borféleség esetén vámraktárakból vagy a forgalomból ellenőrzik a borok analitikai paramétereinek egyezését a kísérő okmányokkal. Vagyis az unióban nincs kétkörös minőségi ellenőrzés. Úgy vélem, hogy a bortörvény jelenlegi módosításával a magyar fél eleget tud tenni az uniós elvárásoknak, hiszen az uniós borkereskedelmi megállapodás meghosszabbítása a tokaj-hegyaljai és más magyarországi borvidékek termelőinek alapvető érdeke. Ne feledjük, nem kockáztathatjuk a magyar bortermelőknek az uniós, tehát közel mintegy 400 milliós piacra jutásának a lehetőségét. Ha jól belegondolunk, a csatlakozásig hátralévő két-három év a kölcsönösség alapján egy korrekt partneri viszony kiépítését kívánja és teszi lehetővé az Európai Unióval.

(12.40)

Csak megjegyzem, hogy ne legyenek túlzott illúzióink az Európai Unió borpiacáról, ahová igen nehéz bejutni, és talán még nehezebb versenyben maradni, akár a német, a francia vagy a spanyol borok ellenében. A kérdés itt egészen más. Vajon a szaktárcával a borvidékek kis- és nagytermelői tudnak-e egy olyan piacrajutási stratégiát kidolgozni és megvalósítani, hogy a 2002-es csatlakozás időpontjában a magyar szőlő- és bortermelők megállják a helyüket az Unió roppant kemény piacán? Ez az elkövetkezendő időszakban, úgy érzem, egy jó csomó feladatot ad számunkra.

Tisztelt Elnök Úr! A tervezet 2. §-a a borhamisítók, más szóval élve a műborgyártás ellen kíván fellépni. Ez elsősorban a huszonkét magyarországi borvidék jövőjét, becsületes szőlő- és bortermelőinek megélhetését befolyásolja. Tokaj-Hegyaljára például nem jellemző a hamisítás, illetve a műborgyártás. Azonban a baj az, hogy a tokaji tájjellegű és minőségi borok forgalmát csökkentik az ország néhány vidékén tapasztalható negatív jelenségek. A megbízhatatlan minőségi termékek a nagyon olcsó áruk miatt egyes becslések szerint 80-100 ezer hektoliter hegyaljai termék értékesítését csökkentik, illetve időnként teljesen lehetetlenné teszik.

Tokaj-Hegyaljának ehhez kapcsolódó másik megoldatlan problémája az, hogy a bortörvény rendelkezései lehetővé teszik olyan tokaji forgalmazását, amiket nem a borvidéken palackoznak vagy töltenek. Azt ugyan be kell vallani, hogy az egyes cégek a szüret alkalmával felvásárolnak szőlőtermést Hegyaljáról, ez tény és való, de a zárt történelmi borvidékről kiviszik a termést, és ezzel teljesen kikerülnek a vidék látóköréből, a hegyközségek ellenőrzési lehetőségei alól, és bizony - mint ahogy magam is tapasztaltam - változó paraméterekkel kerülnek a fogyasztók elé.

Látszólag Hegyalja sokak szerint haszonélvezője az alföldi borhamisításoknak, mert szüretkor a magas savtartalom miatt azt a gyenge minőségű szőlőt, ami senkinek sem kell Tokaj-Hegyalján, felvásárolják, tehát segítik a kistermelőket. Azonban rá egy vagy két évre egy olyan konkurenciát teremtenek a hamisított borral, ami igenis megkárosítja a hegyaljai bortermelőket. Így a borhamisítás tehát áttételesen van kapcsolatban az uniós csatlakozásunkkal, ugyanis a hazai piacon forgalmazott hamisított borok nem tesznek jót a magyar bor európai hírnevének, mert ezzel áttételesen akadályozzák boraink uniós piaci pozícióit.

Tudomásul kell vennünk azt, hogy ha komolyan gondoljuk uniós csatlakozásunkat és a magyar borok uniós versenyképességét, akkor igenis kíméletlen harcot kell folytatni a borhamisítás ellen. Ahogy az öreg hegyaljai borosgazdák szokták mondani: "Képviselő úr, csak egyszer szégyenítenének meg nyilvánosan egy borhamisítót itt, a Kossuth téren, akkor talán rend lenne a borpiacon!"

A törvénymódosítás 2. §-a, ha nem is véglegesen, de egyfajta szigort hozhat a hamisítókkal szemben, és ez nemcsak az uniós partnereinkre nézve, hanem elsősorban a hazai becsületes szőlő- és bortermelők megélhetése miatt fontos.

Tisztelt Elnök Úr! Végül a módosítás 3. §-a, az úgynevezett pincekönyv bevezetése is áttételesen kapcsolódik az uniós csatlakozásunkhoz. Látszólag ez - ahogy itt elhangzott az előttem felszólalók beszédeiből - nehézséget és bizalmatlanságot okozhat a kistermelőknek, azoknak, akik nemcsak termelnek, hanem nagyobb mennyiségben palackoznak is. De végül is tudomásul kell venni nekik is, hogy ez az ő érdekeiket szolgálja, mert csak úgy lesz esélyünk az uniós piacon versenyben maradni, ha itthon ebben a tekintetben is rend és átláthatóság lesz. Ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt és jómagam is támogatom a bortörvény jelenlegi módosítását.

Végül egyetlen megjegyzést Karakas János képviselőtársam kezdeményezésére, a borbarát országgyűlési képviselők klubjának létrehozására, amit magam is egy jó kezdeményezésnek tartok és támogatom. És máris felajánlom a klub egy vidéki kihelyezett összejövetelére Sátoraljaújhely vagy Tolcsva egy-egy történelmi pincéjét, ahol egykori híres politikus elődeink, mint Kazinczy vagy Kossuth Lajos kóstolta a kiváló tokaji bort. Ebben is kövessük elődeink példáját!

Köszönöm türelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu