DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy magam is maradéktalanul egyetértek a termőföldvédelmi politikánkkal; azzal a '90-es évek elején kialakult, kiformálódott politikai elhatározással, hogy a megfelelő piaci földérték és földár kialakulásának hiányát kihasználva a hazai termőföldek ne jussanak külföldiek tulajdonába.

Ennek jegyében támogattam annak idején a termőföldek külföldiek általi megszerzését tilalmazó 1994. évi LV. törvényt, és támogatom most az e törvény módosítása tárgyában benyújtott és most tárgyalt törvényjavaslatot is. Ez az újabb törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalásait hasznosítva ugyanis biztosítékot kíván teremteni annak érdekében, hogy a hazai termőföld védelmében kialakított politikánk csorbítatlanul érvényesüljön, és annak minden esélyét kizárja, hogy a zsebszerződések külföldi birtokosai a zsebszerződésekben a maguk javára biztosítani vélt tulajdonjogot valaha is realizálni tudják.

Úgy gondolom, hogy a kormány mostani törvényjavaslatának éppen e tulajdonszerzési remény kizárása a legfontosabb üzenete. Ennek jelentőségét csak akkor tudjuk igazán felmérni, ha szemügyre vesszük a zsebszerződések természetrajzát. Ezeket a zsebszerződéseket, tisztelt képviselőtársaim, a külföldiek nyilvánvalóan annak reményében kötötték meg, hogy a tulajdonszerzési tilalom majdani feloldása esetén a zsebszerződésekben biztosított tulajdonszerzésüket realizálni tudják. Ezek a remények azonban véleményem szerint eleve alaptalanok, abból következően, hogy jogszabályaink a jogszabályba ütköző szerződések semmisségét ex tunc, azaz megkötésükre visszamenőleg mondják ki, és ez a semmisség nem szűnik meg attól, hogy utóbb a tiltó rendelkezés megszűnik.

Feltehető, hogy ezt a körülményt a tilalom ellenére földet szerezni kívánók jó része ismeri, és ezért sajátos jogi technikákkal, opciós szerződésekkel, az elővásárlási jog kikötésével, előszerződés megkötésével kívánják a semmisség jogkövetkezményeit eleve elhárítani és a zsebszerződésekkel ily módon tulajdont szerezni. A törvényjavaslat 1. §-a ennek a lehetőségnek a kizárását kívánja garantálni.

(18.20)

E törvényi rendelkezés kapcsán azonban kétely fogalmazódik meg bennem. Vajon szükséges-e egyáltalán az eredeti törvény 9. § (1) bekezdése szerint újrafogalmazó tilalom kimondása. Vajon szükség van-e annak a kifejezett kimondására, hogy "tulajdonszerzési tilalom alatt álló személy javára termőföld tulajdonának megszerzésére irányuló jog - különösen elővásárlási vagy vételi jog - érvényesen még a tilalom megszűnéséhez mint feltételhez kapcsolódóan sem köthető ki". Ezt a kérdést azért kell feltennem, mert a Ptk. 200. § (2) bekezdése kimondja, "semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek".

Ennek az általános polgári jogi szabálynak az értelmében szerény nézetem szerint már a most hatályos törvényi szabályozás alapján is semmisek azok a vételi jogot, elővásárlási jogot biztosító szerződések vagy más szerződési technikák, melyre a jelen törvényjavaslat 1. §-a most kívánna tilalmat felállítani. Ennek mérlegelése kapcsán nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, hogy ezek az említett technikák polgári jogunk megoldása szerint maguk is tulajdonképpen adásvételi szerződésnek minősülnek, hiszen a Ptk. az előszerződés kivételével az adásvétel egyes különös nemei fogalomkörében szabályozza őket. Nézetem szerint ebből a szempontból nincs különösebb jelentősége annak, hogy a jogszabályi tilalom megkerülését a rosszhiszemű módon eljáró felek adott esetben azzal a jogi technikával próbálják biztosítani, hogy a tilalom megszűnését mint feltételt építik be a szerződésbe.

A kérdés végiggondolása azért is komoly körültekintést kíván, mert a törvényjavaslat megoldása ezeket az 1. §-ban most említett tilalmakat új tilalomként fogalmazza meg, a hatályba léptető rendelkezéseknél kimondva ezek visszaható alkalmazásának tilalmát. Márpedig ha ezek a most említett jogszabályt megkerülő technikák eleve semmisséget eredményeznek, akkor az előttünk fekvő szabályozás olyan, egyébként felesleges túlbiztosítást jelent, amely a törvény hatálybalépése előtt alkalmazott hasonló jogi megoldások semmisségének kimondásában a jogalkalmazót bizonytalanná tehetik.

Természetesen ezt a túlbiztosítási igényt is el tudom fogadni, ha az nem jár a jelenlegi jogi helyzet értelmezésének elbizonytalanításával. Erre figyelemmel lehet, hogy egy olyan szabályozás lenne a legmegfelelőbb, mely a törvényjavaslat mostani megoldása mellett a törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződéseknek a most hatályos jog szerint is fennálló semmisségét egy külön értelmező jellegű szabállyal megerősítené.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összegészében és befejezésül azt a gondolatot szeretném kiemelni, hogy olyan törvényi szabályozásra van szükség, amely mind a mostani törvényjavaslat megalkotása előtt megkötött, mind netán a jövőben megkötendő tulajdonszerzési tilalmakba ütköző zsebszerződések tartalmának érvényesíthetőségét - a jogszabály megkerülése érdekében alkalmazott jogi furfangok és technikák sokféleségére tekintet nélkül - teljes bizonyossággal kizárja. Olyan törvényi szabályozásra van szükség, amely mellett a külföldi bizton Dunába dobott pénznek tekinthet minden olyan ellenérték-szolgáltatást, melyet hazai termőföld tulajdonának megszerzésére fordít.

E célok jegyében támogatom a kormány törvényjavaslatát és az annak esetleges jobbítására irányuló törekvéseket.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu