KOPPÁNNÉ DR. KERTÉSZ MARGIT (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt gondolom, nem túlzás azt állítani, hogy politikailag is az egyik legsúlyosabb kérdés a földkiadás kérdése.

Mindannyian tudjuk, hogy a tulajdonjog rendezésének kérdése tovább már nem halaszható, tarthatatlan és szinte komolytalanná válik, hogy az emberek nem tudnak jogos földtulajdonaikhoz hozzájutni. A módosító indítványt ebből a szemszögből kell vizsgálnunk, hiszen a gyakorlati problémák kezelésére a konkrét esetek alapján fogalmazódtak meg ezek a javaslatok, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy végre megnyugtató módon rendeződjék a földkiadás kérdése ebben az országban.

Legyen szabad talán néhány gondolatot elmondani az előzményekről. Az 1993. évi II. törvény feladatait a földrendező és földkiadó bizottságok nem végezték el. Többször történt módosítás a tekintetben, hogy ezeket a feladatokat mikorra kell elvégezni, de mindannyian tudjuk, hogy a bizottságok köztestületként működtek, nem hatóságként, és nyilván nem volt elvárható tőlük az a fajta munka, és arra hivatkozván, hogy nincs elég pénz, ezek a feladatok tényleg nem úgy kerültek elintézésre, ahogy azt kellett volna. '96. év végéig működtek, és azt követően a földművelésügyi hivatalok és a földhivatalok közösen kapták meg ezt a feladatot.

Talán néhány adatot szeretnék elmondani. 1993-ban 1 millió 920 ezer ember volt, aki részére a földtulajdont ki kellett volna adni mintegy 52 ezer aranykorona-értékben. '96. december 31-én a készenléti állapot mindössze 31 százalékos volt.

Miután átvették a földhivatalok és a földművelésügyi hivatalok, olyan előrehaladás történt, hogy 70 százalékos szinten vannak ezek a feladatok. A tárca intézkedései is nyilván mindenképpen segítették ezt a munkát az elmúlt év során a finanszírozási problémákat illetően, mert ezeket a feladatokat pénz nélkül valóban rendkívül nehéz elvégezni rövidebb idő alatt.

Talán arról is mondanék néhány gondolatot, hogy milyen tényezők akadályozták a földkiadó bizottságok munkájának elvégzését, és mi is az oka annak, amiért ma erről a törvénymódosítási javaslatról beszélünk:

Az az aranykorona-hiány, amely jelentkezett, részben abból a megfontolásból, hogy a földalapokat nem jól különítették el, a természetbeni állapot és a nyilvántartási állapot között, művelési ág tekintetében be nem jelentett művelési ágak miatt aranykorona-eltérések mutatkoztak.

A jogerős földalap hiánya, hiszen bírósági perek voltak folyamatban, még jelenleg is folyamatban vannak.

Olyan ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlan földkiadó bizottsági határozatokat hoztak, amelyekkel nem lehetett mit kezdeni, tehát egyszerűen azoknak a feltételeknek, amelyek bejegyzésre alkalmassá tesznek egy iratot, nem feleltek meg.

Az aranykorona nélküli kivett területek jogi helyzetének rendezetlensége, a többlet-aranykoronák nevesítése, a természetvédelmi kérdések rendezése és mindazon megosztási munkarészek hiánya, amelyek a közös tulajdon tekintetében jelentkeztek, készültek itt előzetes megosztási munkarészek, de sajnos ezeket valamilyen oknál fogva nem adták be a földhivatalokhoz.

Gondot okozott az ismeretlen személyeknek a kézbesítés ügye és a jogutód nélkül megszűnt szövetkezetek használatában lévő földek sorsa, a különböző termőföld-kisajátítások, hogy valójában ki is kapja a pénzt, kinek kell kiutalni.

Összefoglalva: a részarány-földkiadás lezárását számos tényező hátráltatta. Ezek, amelyeket itt felsoroltam, akadályozták a feladat elvégzését. A módosítást megelőző törvény keretein belül ezek a kérdések nem rendeződhettek, nem voltak kezelhetők, és éppen ezért ez az, ami indokolja, hogy ezt a törvénytervezetet ennek a kormánynak pontosan a tulajdonjog rendezése miatt igenis nagyon gyorsan meg kell hoznia.

Azt gondolom, hogy képviselőtársaim közül vannak, akik emlékeznek arra, hogy az elmúlt év során, amikor erről szó volt - helyesebben az ingatlan-nyilvántartási jogszabály módosításáról szó volt -, akkor azt kértem a bizottsági ülésen, hogy a földkiadás tekintetében valóban legyenek partnerek, és nagyon rövid idő alatt kerüljön sor ennek a jogszabálynak a megalkotására.

Azt gondolom, hogy a törvénytervezet mindazokat a kérdéseket, amelyeket igyekeztem igen röviden összefoglalni az idő előrehaladta miatt, ez a tervezet, ez a módosító javaslat, amelyet most a kormány beterjesztett, igenis rendezi.

(21.40)

Többször felvetődött a bizottsági meghallgatás során, hogy a tulajdonközösség megszüntetésének a szabályai kissé liberálisaknak mondhatók. Tisztelettel kérem a képviselőtársaimat, hogy ne ebből a megfontolásból, hogy mennyire liberális ennek a közös tulajdonnak a megszüntetési szabálya, hanem abból a megfontolásból gondolják majd végig a módosításokat és a szavazatukat oly formában adják le, hogy ezek teszik lehetővé, hogy a tulajdonjogi kérdések rendeződjenek. Ennek függvényében a közös tulajdon ezen szabályai szerint mód és lehetőség van arra, hogy megnyugtató módon rendezzük a földtulajdoni kérdéseket és a közös tulajdon megosztását.

A törvénymódosító javaslatot a Kisgazdapárt nevében természetesen támogatom, és önöktől is azt kérem, tisztelt képviselőtársaim, hogy segítsék a munkánkat a tekintetben, hogy ez a törvénymódosítás elfogadásra kerüljön, hiszen ez jelenti a megoldást a rendezett tulajdoni állapotok kialakítására.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az FKGP soraiban.)

Forrás: parlament.hu