BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Én szorgalmasan várok a normális hozzászólásomra, mert bejelentkeztem, és aggódom amiatt, hogy esetleg a kétperces miatt most a sorrendből kitörlődtem; szóval, ez az új technika egyik fogyatékossága. De úgy döntöttem, most szólok bele ebbe a fiatalokról szóló vitába, és akkor talán a normális hozzászólásban már nem lesz szükség arra, hogy erre újra kitérjek.

Bizonyos, hogy a szabályozásnak ezzel a részével gond van. Abban a kérdésben természetesen egyetértés van közöttünk, hogy a dohányzás ártalmas, a fiatalokra különösen ártalmas. Most az a kérdés, hogy születhet-e úgy egy nemdohányosok védelméről szóló törvény, hogy egyetlen paragrafus sem szól arról, hogy mi van a fiatalokkal. Én is aggódom amiatt, hogy ha ezek a paragrafusok így maradnak, ahogy most vannak, akkor ez okot, alapot teremt arra, hogy mindenféle, általam sem kívánt rendőri beavatkozási folyamat induljon el.

Ezt a problémát valóban meg kellene oldani, nem vagyok jogász, nem tudom pontosan, hogyan, de nem szeretném, ha ez a törvény nem szólna arról, hogy a fiatalok veszélyeztetettebbek, hogy a fiatalok korlátozottan cselekvőképesek, hogy az életnek van számtalan területe, ahol a fiataloknak nem ugyanazok a jogaik és lehetőségeik, mint a felnőtt embereknek. Például nem vásárolhatnak alkoholt, például nem mehetnek választani, például bizonyos szerencsejátékokat nem játszhatnak, és igen, valahol ebben a sorban helyt kell kapjon az is, hogy például nem dohányozhatnak vagy nem vásárolhatnak dohányterméket.

Ha az a kompromisszum például az általam igen tisztelt Bauer Tamással, hogy ezt az életkort vizsgáljuk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) és menjünk 16 évre, akkor találjuk meg ezt a kompromisszumot. Sajnos nem fértem bele a két percbe, visszatérek rá. (Taps.)

Forrás: parlament.hu