GYÁRFÁS ILDIKÓ (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A vita e szakaszában négy módosító indítvánnyal kapcsolatosan szeretném a véleményünket elmondani.

Az első módosító indítvány a 7. §-hoz kapcsolódik. A 7. § nevezetesen arról szól, hogy milyen feltételek mellett lehet az egyik települést az egyik megyétől a másikhoz átcsatolni. A 7. § úgy szól, az előterjesztőnek be kell mutatnia, hogy a lakosság többsége számára milyen előnyökkel jár a másik megyéhez való átcsatolás. Módosító indítványunk arra irányult, hogy az előnyök mellett - hiszen minden egyes közigazgatási lépésnek, eljárási folyamatnak nyilván van kevésbé előnyös, ne adj' isten, talán hátrányos vonzata is - a 7. § úgy kerüljön megfogalmazásra, hogy be kell mutatnia az előterjesztőnek, a lakosság többsége számára az átcsatolás milyen következményekkel jár.

Nyilván az előterjesztő, aki előkészíti az anyagot, az előnyöket, a dolog kevésbé előnyös oldalát, ne adj' isten, a hátrányos dolgokat mérlegelni fogja, és a döntéshozó - jelen esetben a parlament - dönti majd el, hogy hozzájárul-e az illető település másik megyéhez való átcsatolásához.

Következő módosító indítványunk az új község alakítására, illetve a településegyesítés megszüntetésére vonatkozott. Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslataink arra vonatkoznak, hogy a 8. § egy új (4) bekezdéssel egészüljön ki. A kiegészülés arra irányulna - az első három szakaszban megfogalmazásra kerül, hogy az új község alakítása, illetve a településegyesítés megszüntetése a döntés után milyen előnyökkel jár az új község létrehozására vonatkozóan -, hogy az érintett képviselő-testület készítse el a tervezett változás után megmaradó településre vonatkozó költségvetés számítási adatait is, hiszen egy ilyen szervezési folyamat, ha végiggondoljuk, kihat a megmaradó településre is, változhat, sőt mi több, biztosan változik is a közigazgatási határ. Változik a vagyoni helyzet is. Tehát úgy ítéljük meg, hogy korrektebb lenne, ha népszavazás előtt bemutatnánk az ott élő lakosságnak, hogy az új eljárás, tehát ha kiválik az új településrész, a maradókra milyen hatással van.

Ez a módosító indítvány érinti a 9. § (1) bekezdését, mely úgy módosulna, hogy a helyi népszavazás előtt a választópolgárokkal a bekövetkező változást ismertetni kell.

Végezetül szólni szeretnék a 13. §-hoz benyújtott módosító indítványunkról. Az általános vitában is megfogalmaztam már, hogy a 8-13. §-ig az új községgé nyilvánítást, illetve a településegyesítés fogalmát konzekvensen alkalmazza a törvényalkotó, sőt mi több, bevezeti a községgé nyilvánítás komplex fogalmát is, amit az önkormányzati törvény ez idáig még nem alkalmazott. Tehát ez helyes, viszont nem értjük, hogy a 13. §-ban miért csak az új község alakulása esetén biztosítja a törvényalkotó azt a jogot, hogy a választást követően legkésőbb 6 hónapon belül az érdekelt képviselő-testületek állapodnak meg a vagyonról, a közigazgatási terület megosztásáról az új közigazgatási határvonalban. Ugyanis diszkriminatívnak tartjuk, hogy ez a jog nem illeti meg a településegyesítés megszüntetése során létrejövő képviselő-testületeket.

Szeretném elmondani, hogy ebben a paragrafusban megállapodás hiányában - bármelyik érdekelt képviselő-testület keresete alapján - a megyei bíróság dönt. Ez helyes, viszont ismételten meg kell fogalmaznom, hogy a településegyesítés megszüntetése esetén ezt a jogorvoslati lehetőséget, hogy bírósághoz fordulhatnak az újonnan létrejövő képviselő-testületek, a törvénytervezet nem tartalmazza. Méltánytalannak érezzük tehát, hogy a településegyesítés megszüntetése kapcsán a bírói út igénybevételéből az érintett képviselő-testületek ki lennének zárva.

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy a 13. §-hoz benyújtott módosító indítványunkat a döntés során támogatni szíveskedjenek! Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu