DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mai napon az Országgyűlés megkezdi a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslat tárgyalását.

A törvényjavaslat aktualitását cáfolhatatlanná tették az elmúlt hónapokban, hetekben és a sajnos még napjainkban is zajló szomorú események. Az árvizek, a nagy havazás, a belvíz okozta hatalmas károk minden erőfeszítés ellenére családok százait sújtják, anyagi javakat tesznek tönkre. Mindez azt bizonyítja, hogy a kormánynak és a kormány javaslata alapján a tisztelt Háznak olyan lépést kell tennie, amely biztosítja, hogy természeti vagy ipari katasztrófa bekövetkezése esetén a védekezés és annak irányítása a leghatékonyabban történhessen meg.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat beterjesztésekor az elismerés hangján szóljak mindazokról, akik jelenleg is küzdenek a természeti csapás okozta károk csökkentéséért, az emberi élet és az anyagi javak megmentéséért. Köszönöm azok helytállását, akik jelen pillanatban is a gátakon teszik a dolgukat.

Tisztelt Ház! A kormányprogram célul tűzte ki egy hatékonyabb katasztrófaelhárító rendszer működtetését. Alapvető feltételeként határozta meg, hogy annak jogi szabályozása törvényi szinten történjen meg. A katasztrófavédelemben részt vevők tevékenységével jelenleg több törvény is foglalkozik, mindezek mellett azonban nem rendelkezünk olyan magas szintű jogszabállyal, amely mind a kormány, mind az önkormányzatok szintjén szabályozná katasztrófa esetén a védelem irányításának egységes rendjét. A törvényjavaslatnak ez az egyik célja: meg kell határozni a kormány, a védelmi bizottságok és a végrehajtás szintjén folyó irányítást, létre kell hozni ennek jogi alapját, szervezeti kereteit és működési rendjét.

A fentiek arra ösztönözték a kormányt, hogy az e cél érdekében készülő törvényjavaslat tartalmazza mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket megfelelő garanciával alkalmazhat a katasztrófák megelőzése, a bekövetkezett károk enyhítése érdekében. További célja a javaslatnak, hogy egységes jogszabályi keretbe foglalja a katasztrófák elleni védekezés irányításában és a védekezésben érintett szervezetek működtetését; szabja meg a kormányzati és irányítási szervek ezzel kapcsolatos feladatát és a katasztrófa sújtotta területen alkalmazható szabályokat.

A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a különböző katasztrófahelyzetekben adódó feladatok megoldását ugyanazon szerv irányítsa és koordinálja. Ezáltal kialakul egy gyakorlott apparátus, amely gyorsabbá és szakszerűbbé teszi a végrehajtást. A javaslat garanciális szabályként rögzíti, hogy a kormány által bevezetett intézkedések a veszélyhelyzetben maximum 15 napig lehetnek hatályban, meghosszabbításuk csak az Országgyűlés által történhet.

A katasztrófák elleni védekezés során ezen túlmenően a honvédelmi törvény, illetve a polgári védelmi törvény adta lehetőségek szerint a katasztrófa sújtotta területen a kormány elrendelheti a polgári védelmi szervezetek aktivizálását, illetve a honvédelmi törvény által biztosított tartalékos katonai szolgálat bevezetését. Mindezekkel megteremtik a védekezés bázisát, amely hatékony irányítás mellett a jelenleginél megbízhatóbban garantálja majd a védekezést.

Tisztelt Országgyűlés! Figyelemreméltó, hogy a javaslat első ízben szabályozza törvényi szinten az illetékes miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőjének felelősségét az ágazat feladatkörébe tartozó katasztrófavédelmi tevékenységét. Hasonlóan fontos elemnek tartom a javaslat azon részeit, amelyek a megyei, a fővárosi és a helyi védelmi bizottságok feladatait határozzák meg. Az ő hibátlan és szakszerű tevékenységük az elsődleges feltétele az eredményes katasztrófaelhárításnak.

Tisztelt Ház! Külön szeretném kiemelni a törvénytervezet azon paragrafusait, amelyek lehetőséget biztosítanak a belügyminiszter irányítása alá tartozó, a polgári védelem és az állami tűzoltóság országos parancsnokságainak bázisán egy integrált, országos szintű katasztrófavédelmi szerv kialakításához. Ennek alárendeltségében működnének a megyei polgárvédelmi parancsnokságokból és a megyei tűzoltó-parancsnokságokból integrált megyei katasztrófavédelmi szervezetek.

(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc,

az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A nemzetközi tapasztalatok szerint az Európai Unióban és a NATO-országokban sem a polgári védelem, sem a tűzoltóság vonatkozásában nincs egységesen alkalmazott szervezeti modell. Ezekben az államokban egymástól eltérő rendszerek alakultak ki, amelyek alapvetően az adott ország történelmi hagyományait követik. Ezért kizárólag egy célt tartunk szem előtt: ez pedig a katasztrófavédelem hatékonyságának növelése. A katonai jellegű szervezet benyomását keltő struktúra és vezetési rend csökkentését olyan ütemben lehet végrehajtani, ahogy ezt anyagi lehetőségeink biztosítani tudják.

A belügyminiszter irányítása alatt lévő egységes rendvédelmi szerv képes lesz a katasztrófavédelemmel összefüggő ágazati feladatok összehangolására, illetve a polgári védelmi és a tűzvédelemről szóló törvény maradéktalan végrehajtására. Az országos katasztrófavédelmi szerv lényegében változtatás nélkül képes feladatai végrehajtására minősített időszakban is.

(14.50)

Itt szeretném kihangsúlyozni azt, hogy a polgári védelmi kötelezettség e szervezeti változtatás ellenére továbbra is a honvédelmi kötelezettség része marad.

Az integrált országos és megyei szintű szervezetek létrejöttével megszűnik a jelenleg meglévő párhuzamosság; tisztább lesz a kapcsolati rend a hazai és nemzetközi együttműködőknek; szakszerűbbé és korszerűbbé tehető a NATO-tagságból eredő nemzetközi segítségnyújtás lehetőségeinek kialakítása; katasztrófa bekövetkezése esetén a nemzetközi segítségadás fogadásának megszervezése. Áttekinthetőbbé válik a területet érintő hazai és külföldi információcsere, amely nélkülözhetetlen része a szakszerű, gyors feladat-végrehajtásnak. A végrehajtás helyi szintjén a tűzoltóság önkormányzati jellege miatt az integráció nem valósul meg.

Mivel az operatív és a hatékony irányítás megvalósítása a kormány felelőssége, ezért a javaslat a végrehajtás részletes szabályozására a kormányt hatalmazza fel, mindezzel biztosítja a szervezeti és törvényi alapjait egy hatékonyabban működő katasztrófaelhárító rendszernek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Hazánkban a súlyos ipari balesetek reális veszélyt jelentenek. Az átfogó szabályozás, a védekezési feladatok előírása jelen törvényjavaslat másik fő feladata. A szabályozás megteremtése elsődlegesen magyar érdekeket szolgál, amellett, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk fontos feltétele is.

A Helsinkiben elfogadott, Egyezmény az ipari balesetek országhatáron túlterjedő hatásairól című dokumentum megteremtette annak lehetőségét, hogy Európában elfogadják és bevezessék a biztonságos technológiákat, a biztonsági irányítási rendszereket, az állandó információcserét, valamint az állami felügyeletet a fejlesztések, veszélyhelyzeti tervek kidolgozása területén.

Hazánk 1992-ben az elsők között csatlakozott ezen egyezményhez. Amennyiben az egyezmény hatálybalépéséig nem rendezzük a súlyos balesetek megelőzésének és elhárításának átfogó jogi szabályozását, akkor az egyezményben foglaltakat nem tudjuk teljesíteni.

A nemzetközi irányelvek szerint az új létesítmények létrehozásához vagy a meglévők módosításakor érvényesíteni kell azokat a hosszú távú igényeket, amelyek figyelembe veszik a környezet és a lakosság védelmét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosság megismerje a biztonsági intézkedésekről szóló információkat és a baleset esetén követendő magatartást, a veszélyekről időben tájékoztatást kapjon. Lehetőséget kell adni az állampolgároknak, hogy kifejtsék véleményüket az új, veszélyes létesítmények tervezésekor, a meglévők módosításakor, és ismerjék meg a létesítményben lévő veszélyes anyagok hatásait.

Az Európai Unió e területen a Seveso-II. irányelvet fogadta el. A Seveso-II. irányelvben központi helyet foglal el, hogy a biztonsági intézkedésekről adott tájékoztatók a közvélemény részére rendelkezésre álljanak, és azokat mindenki megismerje, illetve megismerhesse. Az illetékes hatóságnak joga van információkat kérni a létesítmény vezetésétől, hogy a súlyos baleset értékeléséhez vagy a külső terv elkészítéséhez a szolgáltatott adatok elégségessé váljanak.

Az irányelv szerint a tagállam kijelölt hatósága rendelkezéseivel megtilthatja bármely létesítmény vagy üzem, azok egyes részeinek használatát, illetve használatbavételét. Erre akkor kerülhet sor, ha komoly hiányosságokat észlel, vagy ha az üzemeltető nem tesz eleget jelentési kötelezettségeinek.

A részes államoknak fel kell állítani vagy ki kell jelölni egy központi szervezetet, amely nemzetközi és országos szinten egyezteti az egyezményből fakadó tevékenységeket. Ez a szervezet részt vesz a hazai és az országhatáron túlterjedő súlyos ipari balesetek megelőzésének szervezésében, hatásainak csökkentésében, kapcsolatot tart más nemzetek hasonló szervezeteivel, és megfelelő felhatalmazás alapján a kölcsönös segítségnyújtás irányítója is.

A törvénytervezet alkalmas mindezek végrehajtásának elrendelésére, sőt, jól biztosítja a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség teljesíthetőségét is.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat beterjesztésekor arra törekedtünk, hogy kihangsúlyozzuk az általunk legfontosabbnak ítélt kérdéseket, azokat, amelyeket a jövő szempontjából meghatározónak tartunk a katasztrófák elleni védekezés irányításában, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elkerülése érdekében.

A törvényjavaslat kidolgozása és a közigazgatási egyeztetések időszakában több alkalommal elhangzott, hogy a tervezet egyetlen célja a polgári védelem megszüntetése és nagyarányú létszámcsökkentése. Ezeket a felvetéseket a törvénytervezet jól érzékelhetően cáfolja.

Tisztelt Ház! A katasztrófák elleni védekezés irányítása döntő jelentőségű a védelem gyakorlati végrehajtásában. Nyitottak vagyunk minden olyan javaslatra, amely arra irányul, hogy jobbítsa a törvényben megfogalmazottakat, a jövőben korszerűbbé és szakszerűbbé tegye ez irányú munkánkat. E cél szolgálatába kívánjuk állítani a parlamenti frakciókkal kezdeményezett politikai egyeztetéseket is, hogy pártállásra való tekintet nélkül vessük össze elképzeléseinket és javaslatainkat.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu