SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Fontos, nagy jelentőségű törvények születtek e Ház falai között az eltelt 95 évben. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosítása óriási horderejű lesz az ország számára. Átszabja a felsőoktatás eddig kialakult struktúráját, intézményrendszerét.

A felsőoktatási integrációt célzó törekvésekkel, az alapvető célokkal sokadmagammal egyetértek. Az alapvető célkitűzések támogathatók, támogatandók. Nevezetesen egyrészt az, hogy koncentrálni kell a felsőoktatás terén rendelkezésre álló szellemi kapacitást a minél hatékonyabb felhasználás és a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében. Másrészt az is támogatandó, hogy bővíteni kell a hallgatók, oktatók mozgásterét, biztosítani az átjárhatóságot, az áthallgathatóság lehetőségét. Harmadrészt az integrációval az oktatás és kutatás szervesebb együttműködését is nagyon hasznosnak, megvalósíthatónak és megvalósítandónak tarthatjuk. Ráadásul ha mindez olyan felsőoktatási szerkezetben jön létre, alakul ki, valósul meg, amely konszenzus eredménye, akkor ez külön üdvözlendő.

A konszenzusos struktúra kialakításához szeretnék segítőül szegődni. Egy olyan intézmény és város kapcsolatát, törekvéseit szeretném bemutatni, amelyek az országban majdnem egyedülállóak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogódottan állok itt a parlamentben, mert tudom, hogy Győr és a Széchenyi István Főiskola életét alapvetően befolyásoló, illetve befolyásolni képes törvénytervezet vitája zajlik jelenleg. A szakmai szempontok érvényesülése, a regionalitás, az azonos képzési ágban többszintű képzést folytató intézmények szerves egymásra épülése, az univerzalitás, a több tudományágat átfogó szervezeti struktúra kialakítása lehetnek csak a legfontosabb elvei a felsőoktatás átszervezésének. Ezen célok és alapelvek érvényesülése, érvényesítése szellemében vetem fel, hogy Győr városában a győri Széchenyi István Főiskola 2001. december 31-ig teljesíteni tudja és akarja az egyetemmé válás feltételeit. Még a Győri Hittudományi Főiskola számára is új perspektívát nyithatna a győri egyetem létrejötte. Az oktatók, hallgatók számára lehetőség nyílna az egyetemi képzésbe való bekapcsolódásra, áthallgatásba. Zárójelben jegyzem meg, Győr másik főiskolája, az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola autonómiájával élve a Sopron központú nyugat-magyarországi egyetem integrációjába szeretne kapcsolódni. Határozott meggyőződésem, törekvésük tiszteletben tartásával erősödik a nyugat-magyarországi egyetem, de nem gyengül a győri egyetem létrejöttének esélye.

Mire alapozom a reményemet? Először nézzük az objektív okokat, a szakmaiság szempontjait.

Tény, hogy Győr felsőoktatási hagyománya messze elmarad Magyarország iparában, gazdaságában betöltött szerepétől. 1745-től 1892-ig működött itt kisebb-nagyobb megszakításokkal katolikus, majd királyi akadémia hol három - hittudományi, bölcseleti, jogi -, hol csak egy - jogi - karral. 1870-ben vetődött fel egy győri tudományegyetem létesítésének a gondolata. A győri polgárság igénye akkor nem teljesült, Pozsonyba került az egyetem. A húszas évek elején is kudarcot vallott az a kísérlet, hogy a pozsonyi egyetemet Győrbe telepítsék. Az ötvenes években is tervezték azt, ami végül is 1968-ban, az Elnöki Tanács 16/1968-as törvényerejű rendeletével valósult meg: létrehozták a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát, az ország első olyan új típusú felsőoktatási intézményét, amely az üzemmérnökképzést kapta feladatául.

Hosszú volt tehát az út a győri felsőoktatás létrejöttéig. Az 1971-es alapkőletétel után 1974-től már fokozatosan népesültek be az új épületek, s jutottak el oda, hogy az ország legnagyobb főiskolájává nőtte ki magát az intézmény. De ez önmagában még nem tenné indokolttá az universitas cím iránti igény megfogalmazását, bejelentését. Ehhez az kellett, hogy az intézmény képzési palettája az eredetileg az infrastruktúrához kapcsolódó közlekedési, távközlési, út-, vasút-, híd-, közlekedésgépész mérnöki képzésen túl kiszélesedett, kapcsolata az ipari háttérrel szorosabbá vált, a régió igényeinek figyelembevételével új tudományterületeken nyújtott továbbtanulási lehetőségeket.

A főiskola új pályára állítása névváltoztatásával is érzékeltethető. Napjainkban már a Széchenyi István Főiskola név fedi azt a sokszínű, gazdag munkát, amit az oktatók, hallgatók, kutatók itt végeznek. Jelenleg nappali tagozaton 4903 fő, távoktatáson 1593 fő vesz részt. Az intézmény keretében tanuló 455 joghallgatóval együtt a létszám közelíti a 7 ezret. Az érdeklődés rendkívül intenzív a főiskola szakjai iránt jelenleg is. Az 1999-2000. tanévre 1800 helyre 9300-an jelentkeztek, jogász szakon 130 helyre 1493 fő pályázik. A végzettek számára a városban és a vonzáskörzetben letelepült multinacionális vállalkozások jól fizetett álláslehetőségeket kínálnak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az intézményben három tudományterületen 16 szakon folyik graduális képzés, közgazdasági, műszaki, állam- és jogtudományi, egészségügyi és szociális tanári, zenetanári és kamaramuzsikus szakon. Az intézményi szabályozás keretei is fokozatosan, folyamatosan átalakultak. Négy nagy fakultás képezi gerincét az intézményi struktúrának, amelyhez kisebb fakultások és intézetek kapcsolódnak. Mérnöki, üzemmérnöki pályára tíz szakon készülhetnek az intézményen belül a diákok, a közgazdászképzés három plusz kettő rendszerű, főiskolai diplomát szerezhetnek három év után a hallgatók gazdálkodási szakon, majd kétéves egyetemi ráképzés várja a legjobbakat. Az ELTE jogi karának kihelyezett tagozataként már a jogászképzés is visszatért Győrbe 103 év után 1995-ben. Az Orvostovábbképző Oktató Kórháza és a főiskola egészségügyi és szociális képzés keretében egyedi modellként az országban regionális feladatokat ellátó főiskolai intézetet működtet, amelyben szociális munkásokat és diplomás ápolókat képeznek.

(21.50)

A Széchenyi István Főiskola művészeti fakultása '96-ban a Liszt Ferenc Főiskola, Zeneiskolai Tanárképző Intézet győri tagozatából alakult át.

A képzés univerzalitása mellett az egyetemi szintű képzés jelentősége is egyre nő. A közgazdászképzés már akkreditált, saját jogon folyó egyetemi szintű képzést ad gazdasági szakon. A jogász szak az ELTE-vel kötött együttműködési megállapodás alapján folyó képzés. A mérnökképzés terén az építő- és építészmérnöki egyetemi szintű képzés feltételei is megteremtődtek, az akkreditációs kérelem a Magyar Akkreditációs Bizottsághoz már beterjesztésre került.

A '70-es évek főiskolája a közlekedésé és a hírközlésé volt csupán. A '90-es évek főiskolája már többkarú intézménnyé erősödött egyetemi szintű képzésekkel. Mindez nem mehetett volna végbe, ha egyrészt Győr város önkormányzata nem mecénása, támogatója az egyetemmé válás programjának, másrészt ha nincs az Univerzitás Győr Alapítvány, amely a felsőoktatás csökkenő reálértékű finanszírozását kiegészíti és támogatja, segíti a kvalifikációban is érdekelt vállalatok anyagi támogatásával.

Bízom abban, hogy tisztelt képviselőtársaim, akik nem kísérték végig ezt a mozgalmas intézményi fejlődést, látják: a kihívásoknak, a régió igényeinek ez az intézmény mindig megfelelt, sőt kölcsönös impulzusváltások is zajlottak, zajlanak. Reményeim szerint sikerül láttatnom azt, hogy a Széchenyi István Főiskola egyedül, egymagában is már egy többkarú, ötfakultásos intézmény, amelynek keretein belül már egyetemi szintű képzés folyik, illetve két karon ez az akkreditáció folyamatban van. 2001. december 31-ig, e határnapig minden feltételnek eleget tud és akar tenni ez az intézmény, amely azt eredményezné, hogy Széchenyi István egyetemként kerül a felsőoktatási intézményeket felsoroló mellékletben megnevezésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Reményeim megvalósulásának politikai oka is van. Tudom, s remélem, a politika a hiányzó feltételeket nem tudja ott pótolni, ahol nincsenek, de ahol a feltételek biztosítottak, abban az esetben méltányolja, elismeri, honorálja meglétüket. Képviselőtársaim mindegyikének, akár fideszes, akár kisgazda vagy demokrata fórumos politikusról van szó, győri, illetve Győr környéki választási programjában központi helyet foglalt el a győri egyetem létrehozása, támogatása, hasonlóan a Szocialista Párt programjához. Most tulajdonképpen egy fontos programpontjuk megvalósításához kérem kormánypárti képviselőtársaim támogatását, a magamét, a Szocialista Pártét ajánlva mellé. Ha van ügy, amit pártpolitikai szempontoktól felülemelkedve kell kezelni, akkor az oktatás, a felsőoktatás ügye feltétlenül az.

Külön hangsúlyt ad e döntésnek az, hogy olyan intézmény falára kerülne az "egyetem" - univerzitás - tábla, amely egész eddigi történetével a modernizációt, a megújulást, az univerzalitást hirdette és valósította meg, szolgálta eddig is a nemzet tudásának gyarapítását, a régióban élők képzését, a város, Felső-Dunántúl gazdasági-társadalmi fejlődését.

Tisztelettel kérem a kormányt, a kormánypártokat, önt, államtitkár úr és önöket, kedves képviselőtársaim, segítsék, támogassák a Széchenyi István egyetem létrejöttét. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu