HANÓ MIKLÓS (FKGP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. számú törvény módosításához egy-két gondolatot szeretnék elmondani.
A törvény módosítása során elsősorban az agrárpiaci rendtartás működésének eddigi tapasztalatait, valamint a bekövetkezett változásokat kell figyelembe venni. Az elmúlt időszakban rendkívül sok probléma és félreértelmezés történt a garantált ár és az irányár körében. Ezért indokolt a garantált ár és az irányár fogalmának pontosítása, működésének szabályozása. Megfigyelhető, hogy azoknál a termékeknél, ahol jól működő irányáras szabályozás működik, ott a garantált árnak semmilyen jelentősége nincs, ugyanakkor azoknál a termékeknél, ahol nem kerül meghirdetésre irányár, a garantált ártól várják el azt. Hangsúlyozni szükséges, hogy a garantált ár nem piaci ár, akkor lép működésbe, amikor a piac már nem működik, nem szabályoz, esetleg összeomlik. A garantált ártól tehát nem lehet várni, hogy eredményt vagy jövedelmet tartalmazzon és akár fedezetet biztosítson a felmerült költségekre. A garantált ár egy kockázatmegosztás az állam és a termelők közt a költségvetés teherbíró képességének függvényében. Ugyanakkor az irányár az igazi piaci ár, amely körül a valóságos piaci ár folyamatosan ingadozik egy meghatározott sávban. A sáv alsó és felső határát egy intervenciós árral kívánjuk rögzíteni. Amennyiben a piaci ár ezen intervenciós árak alá, illetve fölé mozdul, akkor alkalmazzuk az agrárpiaci rendtartás eszközeit, hogy a piaci ár visszakerüljön a meghatározott sávba.
Téves az a hiedelem, hogy az irányár csak meghatározott termékekre hirdethető, a törvény pontosan rögzíti, hogy bármelyik termékre hirdethető irányár. Eddig nem az irányárral, hanem az irányár meghirdetésével volt számos probléma, mint például a garantált áras termékkörben, ahol az irányárat a törvény szerint a terméktanács javasolja és hirdeti meg. Problémát jelentett, amikor a terméktanács nem tett javaslatot az étkezési búza és a takarmánykukorica terén, ugyanakkor a miniszternek a meghirdetésre ezekben az esetekben nem volt lehetősége irányárat hirdetni. Ezért a törvényben most rögzíteni szükséges: amennyiben a terméktanács meghatározott időpontig nem tesz javaslatot irányárra, akkor az irányárat a miniszter saját hatáskörben is meghirdetheti. Ezzel a pontosítással és az ezt követő intézkedésekkel a szabályozás határozottabbá válhat és elkerülhető a piaci zavar.
A piaci működésnek megfelelően új, korszerű elemekkel is bővíteni kell a szabályozó rendszert, ezért a törvényben rögzíteni kell, hogy melyek azok az új eszközök, amelyeket az agrárrendtartásban indokolt alkalmazni, mint például a pénzintézeti hitelek állami kezességvállalása, minőségi felár, állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és más hatósági díjtámogatások. Megítélésem szerint ezen módosításokkal a szabályozás határozottabbá, pontosabbá, kiszámíthatóbbá válik, ezért támogatom és elfogadásra javaslom a törvénymódosítást.
Még itt szeretném elmondani az előttem elhangzott felszólalásokat véleményezve és kiegészítve, hogy szerintem a piacgazdaságban a jelenlegi mezőgazdasági problémák egyik alapvető oka, hogy annak idején az élelmiszeripar privatizációja során elég sok olyan privatizáció történt, ami az élelmiszeripar jelentős részét bezárta, így leszűkült azoknak a köre, akik a feldolgozásban részt vesznek. Ezáltal jelentősen csökkent a lehetősége annak, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozzuk. Ezen feldolgozók szintén jelentős része - külföldi kézbe kerülvén, de magyar kézben is elég sokan - azzal a lehetőséggel él, hogy import nyersanyagokból, import alapanyagokból készítik az élelmiszeripari feldolgozott termékeket. Lásd például a sertésnél, amiről itt beszéltünk.
Mindamellett, hogy Nyugat-Európában és az EU-ban kvótarendszer van, de ott is egy 6-7 százalékos sertés-túltermelési válság következett be, és az ott olcsón kapható különféle fagyasztott húsok tömege áramlott az országba, ami magyarázhatja a sertés jelenlegi alacsony árát, mindamellett, hogy a valamikori 12 millió sertéssel szemben ma Magyarországon csak 4-4,5 millió sertés van. Tehát a piaci zavarba sok minden bejátszik. Lehet megfelelő rendtartási intézkedés, de vannak olyan tényezők, amelyeket komolyabban figyelembe kellene még vennünk mindezek mellett is.
(11.20)
Elhangzott az a mai megbeszélésen a terméktanácsok véleményezésénél, hogy a terméktanácsokban túlsúlyban vannak a kereskedők, akik viszont a termelők érdekeit biztosan nem képviselik, hisz a tavalyi év kapcsán - és a mostani törvénymódosításnak ez a lényege, hogy a miniszter hirdethet irányárat a terméktanácsok nem megfelelő ára esetén is -, az előző évben a búzánál azt tapasztaltuk, hogy a kereskedők túlsúlya révén a terméktanács nem mondott irányárat. Így lehetett az, hogy Magyarországon a búza belföldi elszámolóára 1500 forint volt, míg a környező országokban közel 3000 forint. Itt tehát valami nem stimmel, a piaci zavart bizonyos kereskedőcsoport is előidézheti.
Ezért volna fontos az, hogy a terméktanácsoknál is megfelelő intézkedéseket hozzunk meg. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés