DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1999. január 1-jétől életbe lépő adótörvények hatálya alá tartozó termékek beazonosításában a KSH ITJ-rendszeréről megtörtént az áttérés a kereskedelmi vámtarifa áruosztályozására. Ez a rendszer, mondhatjuk azt is, hogy EU-konform lett, hiszen a belföldi forgalomban működő termékbeazonosítást az export és import áruforgalom áruosztályozási rendszerével egységesítette.

Alapvető problémát okoz azonban, mint arra Font Sándor és dr. Kerényi János képviselők is utaltak, hogy az egyszer vagy kétszer fejtett, vagy más néven az úgynevezett szőlőbor a korábban alkalmazott KSH ITJ-rendszerében még önálló termékjegyzék-számmal rendelkezett. Az EU-konform kereskedelmi vámtarifarendszer azonban nem ismeri vagy legalábbis önálló termékazonosítást nem alkalmaz félkész terméknek minősülő szőlőborra.

Gyakorlati oldalról megfogva a problémát, a képviselő urak által beterjesztett törvényjavaslat alkalmas lehet arra, hogy a való életben létező anomáliákat, ellentmondásokat megszüntesse. A vámtarifaszámra való áttérés következtében a félkész szőlőbor adós termék lett. Így azok a szőlőtermelők, akik a saját alapanyagból előállított bort továbbfeldolgozásra adják át, a fogyasztási adó alanyává váltak, amennyiben rendszeresen és üzletszerűen végzik ezt a tevékenységet. Ugyanakkor az egyéb adótörvények e személyi körre vonatkozóan lényeges adózási eljárásbeli egyszerűsítéseket tartalmaznak. Tehát itt némi ellentmondás van. A törvényjavaslat ezt próbálja áthidalni.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 55. §-a rendelkezik a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany különleges jogállásáról. E törvényszakasz (1) bekezdése rögzíti, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany e tevékenysége tekintetében a termékimport kivételével adó fizetésére nem kötelezett, de adólevonási jogát sem gyakorolhatja. Ugyanennek az 55. §-nak a (2) bekezdése - amelyet szintén idézek - utal arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyt e tevékenysége tekintetében nem terheli számlázási, adó-nyilvántartási, -megállapítási, -bevallási és elszámolási kötelezettség. Tehát így szól az áfatörvény vonatkozó szakasza. Az áfatörvény tehát e termelőket különleges jogállású adóalanyként kezeli, és a felsorolt kötelmek alól mentesíti. A fogyasztásiadó-törvény viszont az adóköteles termékkör vámtarifaszám alapján való meghatározása következményeként a félkész szőlőbort értékesítő mezőgazdasági termelőt is fogyasztásiadó-alannyá teszi, és ezzel együtt visszahozza azokat az adminisztrációs terheket, amelyek alól más adótörvények mentesítették volna.

A beterjesztett törvényjavaslat kapcsán fontosnak érezzük hangsúlyozni azt, hogy e beterjesztett javaslatnak milyen pozitív társadalmi hatásai lesznek. A mezőgazdasági tevékenység és ezen belül a szőlőtermesztés is, amely piaci értékesítési gondokkal küzd most már évek óta, elég alacsony jövedelemtartalommal rendelkezik. A többletadminisztrációs költségek, a bizonylatolással járó terhek, a könyvelési költségek ezt az egyébként is alacsony jövedelemtartalmat tovább csökkenthetnék. Tehát ezért is tartjuk praktikusnak, ha ezen termelők körében az adminisztrációs megszigorítások a továbbiakban nem érvényesülnének.

Ezen késő esti órán végignézve a parlamentben helyet foglaló képviselőkön, úgy látom, hogy a polgárinak, illetve jobboldalinak minősülő pártok képviselői túlsúlyt alkotnak. Egyébként megdöbbentő számomra, hogy az MSZP- és SZDSZ-képviselőcsoport, a korábbi kormánykoalíció, amely '97 januárjától olyan adóterheket kívánt kivetni pont a szőlőtermelőkre, mezőgazdasági kistermelőkre, amelyek országos szinten felzúdulást okoztak, ezen országgyűlési képviselőcsoportok most nem állítanak előadót e fontos témakörben. Ezt furcsának, érdekesnek vagy színvallónak tartom.

Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim, amellett, hogy kifejezzük, hogy a Magyar Igazság és Élet Pártja ezt a törvényjavaslatot egyhangúlag támogatni fogja a holnapi szavazáskor, szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy ismereteim szerint az Európai Unióban az egyszer vagy akár a kétszer fejtett bor, de a szőlőbor is fogyasztásiadó-köteles. Magyarország még nem tagja az Európai Uniónak, de reméljük, hogy a teljes jogú uniós tagság esetleges közeledtével sem válik a szőlőbor ismét fogyasztásiadó-kötelessé, mint ahogy három és fél hónapban eddig volt. Bízom abban, hogy az előterjesztő képviselőknek és a javaslat mellett felsorakozó parlamenti frakcióknak ez a meggyőződése, hogy továbbra se terheljük az őstermelőket, a szőlőtermelőket adminisztrációs költségekkel, ne terjesszük ki rájuk a fogyasztásiadó-kötelmet, az elkövetkezendő években az európai uniós csatlakozásig, de azután is megmarad. Tehát ebben a reményben jelezzük azt, hogy támogatni fogjuk a törvényjavaslat megszavazását.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu