DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Rendkívül kicsinyes dolognak tartom minisztertársam-elődömtől, hogy ebben a kérdésben a mai ülésen napirend előtti felszólalással élt. (Vancsik Zoltán: Milyen minősítés ez?) Ha csak azt az egy kimutatást veszem elő, tisztelt képviselő úr, ami az 1994 és 1998 között alkotott törvényeknek az alkotmánybírósági kontrolljáról szól, ez több mint 30 törvény. Ennek fényében mondtam azt, hogy ezt kicsinyesnek tartom, képviselő úr, mert akik dolgoznak, ott természetes velejárója lehet a jogállamban az, hogy egy arra létrehozott ellenőrző testület, mint az Alkotmánybíróság a kérdést másként látja, de több mint 30 alkotmányellenes döntés után azt a megfogalmazást, amit a képviselő úr alkalmazott, igencsak eltúlzottnak tartom.

Más területről: nem vitatható, hogy az Alkotmánybíróság az, amelyik Magyarországon jogosult annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy egy kormányzati döntés alkotmányos vagy alkotmányellenes-e, és vonatkozik ez arra is, hogy egy kormányzati szerv alkotmányellenesen működik-e. Részesei vagyunk mindennap, hogy a politika viszont használ olyan címszavakat, hogy valami alkotmányellenes, lassan már úgy tekinthetjük ezeket a jelzőket, mint a görög mondák visszatérő jelzőit. Nézzük meg, hogy mi a valós helyzet!

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Orbán-kormány hivatalba lépése, 1998. július 8-a óta az Alkotmánybíróság összesen 144 döntést hozott. E 144 döntésből 29 jelent meg a Magyar Közlönyben és 115 az Alkotmánybíróság határozataiban. E 144 döntés közül három az, ami az Orbán-kormány tevékenységéhez kapcsolódik, illetőleg azzal összefüggésbe hozható. (Csige József: Az alapvető!)

Az első az ön által is említett, szervezett bűnözéssel összefüggő törvénycsomag, csak egyet felejtett el, képviselő úr, hogy önök például az előzetes normakontroll intézményét oly lelkesen szavazták meg. Tehát ha a kormányban van is kétely arra nézve, hogy egy-egy döntés meghozatalakor alkotmányos vagy nem alkotmányos a megoldás, akkor azt kellett tenni, mint amit egyébként a kormány tett, hogy felkérte a köztársasági elnök urat, hogy éljen ezzel a jogával. Ezt a kormány kérte, pontosan azért, mert az alapul szolgáló kérdésben volt alkotmányos vita, amit egyébként visszatükrözött az Alkotmánybíróságnak is az a döntése, mely döntés szerint még a bíróság is megosztott volt. Ám ebben a csomagban jó néhány olyat találtunk, ahol ellenvélemény nélkül döntött az Alkotmánybíróság azokban a kérdésekben, amelyeket önök megalkottak.

A második olyan terület... (Vancsik Zoltán közbeszólására reagálva:) Képviselő úr, szíves figyelmébe ajánlom a gazdasági stabilizációt és szíves figyelmébe ajánlom a népszavazással kapcsolatos alkotmánybírósági döntést.

A második ilyen kérdés volt a Házszabállyal kapcsolatos döntés. A Házszabállyal kapcsolatban nem az Országgyűlés döntését mondta ki alkotmányellenesnek. De remélem, hogy többet nem kell az Országgyűlésben képviselők, törvényalkotók előtt elmondani azt, hogy nem a döntést mondta ki alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, hanem a Házszabállyal kapcsolatban állapította meg, hogy hiányos a Házszabály. Ez is egy olyan Házszabály, tisztelt képviselőtársaim, amit 1989 óta három Országgyűlés alkot. Ezt a felelősséget áthárítani a kormányzatra, vagy akár csak a látszatát is kelteni ennek, ahogy ezt ön a felszólalásában tette, bizony, némi túlzás.

Amióta az Orbán-kormány megalakult, árgus szemekkel figyelik minden döntését, hogy vajon hol lehet alkotmánybírósági kifogást találni. Ön egyet említett az imént, és ez az ítélőtáblákkal kapcsolatos döntés elhalasztása volt. Tisztelt Képviselő Úr! Egy hónapon keresztül volt hangos az ország attól, hogy alkotmányellenes az elhalasztás. A döntés megszületését követően sem a szakma, sem a politika nem fordult az Alkotmánybírósághoz, hiszen egyedül az Alkotmánybíróság lett volna abban jogosult, hogy kimondja azt, hogy a kormányzat akkori döntése alkotmányellenes volt. Ez nem így történt meg.

Azonban volt még néhány kérdés, például a társadalombiztosítással kapcsolatban, amiben szintén letették a nagy esküt arra, hogy az bizony alkotmányellenes, és az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a tb szerveinek állami felügyeletéről szóló döntésről is megállapította, hogy alkotmányos.

Ha a képviselő úr az alkotmányosság határairól beszélt, a "más szemében a szálkát, a magáéban a gerendát sem veszi észre" (Szórványos taps a Kisgazdapárt soraiból.) elvre építve hadd mondjak önnek két példát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Az előző kormány miniszterelnök ura az alábbi nyilatkozatot tette a földnépszavazás kapcsán: "Pedig mi - mármint a kormány - előzetesen egyeztettünk az Alkotmánybírósággal;
nagyon meglepett minket a döntés." A második a Bokros-csomag kapcsán: amikor felelős szocialista politikusok azt állították (Az elnök a csengő ismételt megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - Vancsik Zoltán: Hosszú a napirend előtti!), hogy kiveszik a gazdasági ügyeket az Alkotmánybíróság kezéből. Mind a kettő megmosolyognivaló volt, és azt hiszem, nem tőlünk kell félteni az alkotmányosság védelmét.

Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiból.)

Forrás: parlament.hu