NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a NATO-fellépésnek mi a célja. A diplomáciai szakzsargon ezt béke-kikényszerítésnek nevezi, de hogyha ezt lefordítjuk a hétköznapi nyelvre, akkor világos, hogy ennek a NATO-fellépésnek a legfontosabb célja valóban az, hogy a népirtást, amely jelenleg Koszovóban zajlik, megakadályozza, és újra olyan feltételeket, békés feltételeket teremtsen, amelynek a körülményei közepette a politikai megállapodás megvalósítható. Ezért is azonosulunk mindenféleképpen a NATO-nak a fellépésével, és ezért is bízunk abban, hogy sikerülni fog a NATO-fellépés. Azért fog sikerülni, mert sikerülnie kell; nincs más alternatíva. Ugyanakkor azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy Magyarország különleges helyzetben van.

(9.10)

Különleges helyzetben van azért, mert szomszédos ország, különleges helyzetben van azért, mert ott él több mint 300 ezer magyar testvérünk. Ezért is határozott úgy a Magyar Köztársaság az első pillanatban, hogy magában a katonai fellépésben viszont nem vesz részt.

Fontosnak tartom, hogy képviselő úr is megkülönböztette a koszovói helyzetet a vajdasági helyzettől; nemcsak demográfiai, szociológiai sajátosságaiban különbözik a két térség egymástól, hanem mindenekelőtt abban, hogy a vajdasági magyarság a kezdetektől fogva és mind a mai napig a béke eszközeivel, demokratikus eszközökkel próbálja meg céljait elérni. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy egész Jugoszláviára kiterjedő rendezésben vagyunk érdekeltek, tehát egy egységes rendezésben. De a jog normatív rendezést jelent, és meggyőződésem, hogy ebben a folyamatban a vajdasági magyarság céljai érvényesíthetők kell legyenek. S tudniuk kell a vajdasági magyaroknak, hogy Magyarország ott áll mögöttük.

Törekvésünk az is, hogy a magyar-szerb kapcsolatokat sikerüljön megőrizni a háború utáni időszakra. Fontos, hogy ebben a kérdésben is ugyanolyan pártközi konszenzus alakuljon ki, mint az alapvető kérdésekben, tehát a fellépés támogatásában és a magyarországi különleges helyzet felismerésében.

Az MSZP-javaslattal a jó szándékot nyilvánvalóan nem kérdőjelezi meg a kormányzat, ugyanakkor mi sem tartjuk a javaslatot időszerűnek. A legtöbbet a magyar-szerb kapcsolatok háború utánra való megőrzéséért jelenleg a jugoszláv hatalom tehet, mégpedig oly módon, hogy a konfliktust távol tartja mind a Vajdaságtól, mind a vajdasági magyaroktól - tehát nem veti be Koszovóban a vajdasági magyar katonákat, hogy egy példát említsek -, mind a magyar határtól. Ha ezeket a feltételeket a jugoszláv hatalom nem teljesíti, akkor félő, hogy a magyar-szerb kapcsolatok a háborút követően is rendkívül nehezen lesznek orvosolhatók.

Összességében bízom abban, hogy a békekikényszerítő akció vagy oly módon, hogy Milosevics belátja ennek a célját, vagy pedig oly módon, hogy elfogadja - és rákényszerül arra, hogy elfogadja - a fellépés célját, eredményt fog elérni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu