DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Ez az ajánlásban szereplő 389. számú előterjesztésem a törvénytervezet 153. §-ának módosítására irányul, és összefügg a már első részben, tehát e tárgyalás első részében tárgyalt elkobzással. Itt az elkobzás a tiltott szerencsejátékkal kapcsolatban felmerült dolgokra vonatkozna, és a tervezet kifejezetten azt mondja, hogy el kell kobozni azt a tárgyat, amely a szerencsejátékkal kapcsolatba hozható, vagy amelyre nézve a szerencsejátékot elkövették, vagyis a nyereményre is vonatkozna az elkobzás ténye.

Az én módosító javaslatom, mindamellett, hogy - mint az első részben elmondtam - elismerem és feltétlenül fontosnak tartom az elkobzás lehetőségét, itt mégiscsak megengedő módban kellene fogalmazni, vagyis hogy el lehet kobozni, vagyis a jegyző, aki az elkobzást majd elrendeli vagy sem, a tényállás teljes ismeretében döntsön erről a kérdésről, mégpedig azért, mert a szerencsejátékot nem csak pilótajátékra és egyéb más, ismert nagy szerencsejátékokra lehet elkövetni. A mindennapi életben gyakran előfordulhatnak kisebb tiltott szerencsejátékok, utalok például a tombolára; és egy példával hadd világítsam meg az általam mondottakat.

Egy bálon, mondjuk, egy jogászbálon tombolát tartanak, éjfélkor a 10 forintért, 100 forintért adott tombolajegyek alapján kisorsolnak egy gépkocsit, és ezt a gépkocsit megnyeri egy szegény sorsú vidéki bírósági fogalmazó, és természetesen boldog ezzel.

(12.20)

Fogalma sincs arról, hogy ezt a szerencsejátékot elfelejtették a rendezők bejelenteni. Nemcsak neki nincs erről fogalma, hanem a résztvevők 99 százalékának nincs erről fogalma, akik tombolajegyet vettek. Nos, ez esetben méltánytalan lenne, ha a tiltott szerencsejáték tárgyát, tehát magát az autót elkoboznák attól a személytől, akinek fogalma sem volt arról, hogy itt tiltott szerencsejáték folyt.

Ebben az estben, ha a jegyző a tényállást teljesen ismeri, élhetne azzal a lehetőséggel, amit a korábbi, első tárgyalás első ciklusában javasoltam, hogy ki lehetne mondani az elkobzás ellenértékét vagy annak egy bizonyos részét, a rendező szervet bírságolhatná meg a szabálysértési hatóság az elkövetés tárgya ellenértékének bizonyos hányadával, vagyis aki ténylegesen elkövette a szabálysértést, azt, aki elfelejtette vagy szándékosan nem akarta bejelenteni ezt a szerencsejátékot az arra illetékes Szerencsejáték Felügyeletnek, és ezáltal tiltott szerencsejátékká vált ez a tombola vagy akármilyen más szerencsejáték, akkor a valóban felelőst sújtaná egy bizonyos összeggel, az ellenértéknek, vagyis az előbbi példa alapján a gépkocsi árának bizonyos hányadával, míg aki vétlen az egész ügyben, az megtarthatná a gépkocsit.

Százszámra fordul elő ilyen ügy egy évben, tehát biztos vagyok benne, hogy a jegyzők vagy akik ezt a szabálysértési eljárást lefolytatják, a tényállás teljes ismeretében tudnak dönteni az ügyben, ha a jogszabály erre számukra lehetőséget ad, vagyis feltételes formában fogalmaz.

Köszönöm. (Szórványos taps az FKGP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu